A fekete fügelégy (Silba adipata) a közönséges füge (Ficus Carica) egy igen ádáz kártevője, amely a cseresznyelegyekhez, vagy a dióburok-fúrólégyhez hasonló módon károsít. Angol nyelvterületen Black fig fly-nak nevezik, innen ered a közismert rövidítése is, a BFF.

Képes a termés egy részét, vagy akár egészét emberi fogyasztásra alkalmatlanná tenni azáltal, hogy a lárvái a termésekbe berágva magukat belülről károsítják azokat. A fekete fügelégy (Silba adipata) a hivatalos források szerint eddig nem volt jelen hazánkban, ugyanakkor az utóbbi két évben hazai forrásokból is kaptam olyan jelzéseket, fényképeket, amelyek arra engednek következtetni, hogy hazánkban is megjelent, nem csak a környező országokban (Ausztria, Németország, Horvátország). Sőt, idén én is találtam két olyan fügét is augusztus közepe körül a saját kertemben, amelyikben nyüvek voltak, és a Fekete fügelégy tipikus kárképét mutatták.

A lárvákat begyűjtöttem, és speciális edénybe raktam, ahol izolált környezetben ki tudom nevelni őket. Egy zárt, átlátszó dobozba elhelyeztem azokat a fügéket félbevágva, amiben a nyüveket találtam, majd a tetejét úgy zártam le, hogy szellőzni tudjon, de az esetlegesen kikelő légy ne szökhessen meg. A lárvák másnapra bebábozódtak, és egészen 10 napig báb állapotban voltak, majd a 11. nap reggelén már ott repkedtek a kikelt legyek a dobozban.

Ezeket alkoholba áztatva postára adtam a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpontba, ahol megtörtént a rovar azonosítása, így hivatalosan is kimondható, amit eddig nem hivatalosan is sejtettünk: hazánkban is megjelent a fekete fügelégy (Silba adipata). Ez már a sokadik kártevő a sorban, hiszen a régóta jelenlévő füge-levélmoly (Choreutis nemorana) után alig pár éve jelent meg nálunk a füge-levélbolha (Homotoma ficus) is. De míg azok csak levélkárosítók és a termésmennyiségen érdemben nem befolyásolják, addig a fekete fügelégy sajnos komolyan képes a termés megtizedelésére is. A fekete fügelégy vélhetően Ausztria vagy Németország felől lépte át határunkat, mert az első észlelések és hozzám beérkező jelzések az ország zton része felől érkeztek.

Röviden a Fekete fügelégyről (Silba adipata)

A kifejlett kártevő 3,5-4,5 mm hosszú, feketén csillogó légy. Az imágók a füge váladékával, és a fügefa nedvével, valamint esetleg más növények virágaival táplálkoznak. A kifejlett fügelegyek egyaránt szeretik a túlérett fügék nedveit, és az éretlen füge tejszerű latexes nedvét. Lárvái azonban csak a közönséges fügét tekintik tápnövényüknek. Tehát míg a kifejlett fügelégynek több tápnövénye is lehet, a lárvái csak a fügében képesek fejlődni. A nőstény legyek petecsoportokat raknak le a füge serlegnyílásánál található pikkelyek alá, majd a kikelő lárvák berágják magukat a füge bőre alá, és onnan kezdik meg kártételüket.

Fotók: Kontschán Jenő

A lárvák a gyümölcs belsejében táplálkoznak, és ez gyakran a gyümölcs korai lehullásához vezet. A lehullott gyümölcsökben aztán befejezik a fejlődést, és körülbelül 1 mm átmérőjű lyukakat rágva kijutnak a fügéből a talajba, ahol bebábozódnak, majd kikelve kezdik elölről az egész folyamatot. Évente akár 4-6 nemzedéke is kifejlődhet, ami nagyjából a teljes fügeszezont lefedi, beleértve az első - és második terméshullámot is. Az utolsó nemzedék bábjai a talajban telelnek át, hogy tavasszal újra elkezdhessék károkozásukat. Bővebb információ a kertevőről korábbi cikkemben: Fekete fügelégy (Silba adipata) – hogyan védekezzünk ellene?

Fügedarazsakkal a fekete fügelégy ellen

Egy kutatás során azt az észrevételt vizsgálták kontrollált körülmények között, miszerint a fekete fügelégy kevésbé károsítja azokat a fügéket, amelyeket már beporzott a fügedarázs. Ehhez a kutatáshoz Brown Turkey fügét használtak, és azt tapasztalták, hogy míg a nem megporzott fügék esetében a fekete fügelégy kártétele 59,62%-os volt, addig a beporzott fügéknek mindösszesen 0,55%-át fertőzte meg a fügelégy. A kutatók azt találték, hogy ennek az oka, hogy a beporzást követően megváltozik a füge kémiai összetevőinek az aránya, így a belőle áradó illatok is. A legyek ezt érzékelik, és jelentősen kisebb érdeklődést mutatnak a már beporzott fügék iránt. Ugyanakkor azt hozzátették, hogy sajnos a fekete fügelégy még azelőtt károsíthatja a fügéket, hogy azok egyáltalán fogékonyak lennének a fügedarázsra, illetve maguk a kaprifügék is veszélyben vannak.

Az entomopatogén gombák olyan anyagokat választanak ki, amelyek segítik a gazdaszervezetbe a bejutást. A kijuttatott gombák spórái víz és rovarok segítségével terjednek. Nedves környezetben a rovarok felszínére került spórák kicsíráznak. A gomba a rovar kutikuláján keresztül belenő az állatba ezzel elpusztítva a gazdatestet. — www.biokontroll.hu

Egy másik tanulmányban pedig azt vizsgálták, hogy különböző növényi kivonatokkal és gombákkal hogyan lehet BIO módszerekkel felvenni a harcot a fekete fügeléggyel, ugyanis a kémiai rovarölő szerekkel lehetetlenné válik a fügedarazsak munkája, mert a nem annyira szelektív szerek őket is elpusztítják. Jó eredeményeket értek el a következő növények kivonataival: Centaurium spicatum, Prunus laurocerasus, Pyracantha coccinea, Sorbus aucuparia, illetve a Beauveria bassiana entomopatogén gombával.

Parazitoid darazsak a fekete fügelégy ellen

Filippo Silvestri a Fekete fügelégyről szóló munkájában jegyzi, hogy a fügelégy bábjaiban egy apró (2 mm hosszú) parazitoid élősködő jelenlétét figyelte meg, amelynek neve Pachyneuron vindemmiae. A szerző leírja, hogy a faj nősténye megkeresi a fekete fügelégy bábjait, amelyek a talaj felszínén a lehullott fügék között vannak, illetve azokat, amelyek rosszul elrejtve, kis mélységben vannak a talajban, és egy tojást a báb belsejébe helyez a nimfára (nem a nimfába).

Az ebből a tojásból kikelő lárva a Fekete fügelégy bábjával táplálkozik, és miután teljesen kifejlődött, a Fekete fügelégy bábján belül bábbá alakul. Ezután a kifejlett Pachyneuron vindemmiae a bábjából és a Fekete fügelégy bábjából bújik elő. A parazitoid darázs teljes fejlődése a petétől a kifejlett egyedig nyáron 15 napot vesz igénybe, szeptembertől novemberig pedig 16-23 napot. Sajnos azonban jelen ismereteink szerint ez a parazitoid darázsfaj még nem jelent meg hazánkban, de miután a fügelégy megjelent, talán erre a rovarra is számíthatunk.

Kemikáliákkal a fekete fügelégy ellen

A kémiai védekezés jelen pillanatban hazánkban nem lehetséges, mert nincs a füge kultúrákban hivatalosan engedélyezett növényvédőszer. Ugyanakkor a felszívódó rovarölő szerek hatékonyak lehetnek ellene, de ha fügedarazsakkal is szeretnénk kooperálni, akkor ezt el kell felejteni, mert ezek a szerek a számunkra hasznos fügedarazsakat is elpusztítják.

Fekete fügelégy vagy valamilyen másik kártevő?

Fontos egy bekezdést szentelnem annak is, hogy felismerjük a fekete fügelégy kárképét. Nagyon sok megkeresést kapok fotókkal illusztrálva arról, hogy szottyadásig érett fügékben találtok légy lárvákra hasonlító kukacokat. Tisztázzuk tehát, hogy a fekete fügelégy csak az éretlen fügéket fertőzi meg. Azokat, amelyek zöldek, kemények és fejlődési idejük felénél járnak kb. Hogy mitől lehet még kukacos a füge, arról már írtam korábban cikket, de pár szóban itt is összegzem.

Az érett fügékben esetlegesen található lárvák más lehetséges kártevők lárvái. Ilyen kártevők lehetek a különböző muslica fajik, mint például a Pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii), vagy a különböző gyümölcslegyek, mint például a Földközi-tengeri gyümölcslégy (Ceratitis capitata). Ezek a rovarok azonban a fügeléggyel ellentétben kizárólag a teljes érésben lévő fügéket támadják. Ezért fontos elkülöníteni mindig, hogy érett vagy éretlen fügében lett észlelve a lárva.

Források:

• Characterization of terpene synthase genes potentially involved in black fig fly (Silba adipata) interactions with Ficus carica
• Utilization of certain plant extracts and entomopathogenic fungi for controlling the black fig fly, lonchaea aristella on fig trees
• Silba adipata info website
• WaspWeb - Pachycrepoideus vindemmiae (Rondani)

LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!

A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉

Támogatnám a Fügés embert! 💛

Kávét a Fügés embernek! ☕

Ha nem szeretnél lemaradni a legfrissebb cikkeimről, vagy az esetleges éves metszésekből származó dugványok meghirdetéséről, akkor iratkozz fel a hírlevelekre. Nem fogok tömegesen leveleket küldeni, csak a legújabb cikkeket és a fontos értesítésket fogod megkapni.