Fügés ember

Az elmúlt évek során megszámlálhatatlan mennyiségben kaptam olyan kérést, amely arra vonatkozott, hogy fényképről próbáljak beazonosítani valamilyen fügét. Ezeket a kéréseket igyekszem mindig udvariasan visszautasítani, mert a esetek 2%-át leszámítva nem is lenne lehetséges a kérésnek eleget tenni. Hogy miért, ebben a cikkemben erről fogok értekezni. A közönséges fügének (Ficus carica) több, mint 800 fajtája ismert, és a fajták között igen komoly átfedés van. Elmondhatatlanul sok egymásra megtévesztésig hasonlító fajta létezik. Aki azt állítja magáról, hogy biztonsággal tud fügét fotók alapján azonosítani, az egészen biztosan olyan képességekkel ruházza fel önmagát, amilyenekkel valójában nem rendelkezik. Vannak bizonyos jegyek, amelyek segíthetnek behatárolni az irányt, hogy milyen fajtakörből származhat az adott füge. Ilyen jegyek lehetnek a füge bordázottsága, éréskori repedezettségének mintázata, nyaktól serlegnyílásig tartó színezetességének változása, folotozottság, jellegze...

Vannak fák, amelyeknek olyan erős a gyökere, hogy házak falaiban, alapjaiban, de akár beton építményekben is képesek kárt tenni. Az ilyen növényeknél mindig azt tanácsolják a szakemberek, hogy kellő távolságba ültessük minden épülettől, illetve a talajban futó csővezetékektől is. Joggal merül fel a kérdés, hogy vajon a füge is ilyen növény-e, hogy a füge gyökerei kárt okozhatnak-e a házunk falaiban vagy annak alapjában, ha túl közel ültetjük az épülethez. Jó hírem van, mert a füge nem ilyen növény. Nem fejleszt nagyon vastag és erős gyökereket, így nem is képes kárt okozni az épületek szerkezeteiben amennyiben azoknak stabil alapjuk van. A füge törzsei sem olyan erősek, hogy kárt okozzanak a falszerkezetekben. Egy eset azonban van, amire érdemes odafigyelni. Ez pedig nem más, mint a régi építésű, sok esetben egybefüggően szilárd alap nélküli vályogházak. Ezekben az építményekben sajnos – főleg ha állapotuk leromlott – előfordulhatnak olyan esetek, amikor a füge káresetet idézhet el...

Rendszeresen visszatérő téma a közösségi platformokon, hogy a fügét érdemes-e fának nevelni. Vannak, akik szerint ez a legjobb módja a füge termesztésének, de valóban így van ez? Bár már korábban is írtam cikket arról, hogy a fügebokor vagy a fügefa a jobb választás , ebben a cikkben is ezt a témát fogom boncolgatni részletekbe menően pro és kontra érvekkel megtűzdelve. Miért akarják egyesek fának nevelni a fügét? A legtöbbet hallott érv az, hogy mert így szebb, vagy hogy mert így nem kell bujkálni alatta, és kisebb helyet foglal. Van, aki szerint emellett még többet is terem, de ugye ez eleve paradoxon, mert ha kisebb helyet foglal, az azt jelenti, hogy kisebb a koronája, azaz a termőfelülete, így nem teremhet többet. Azon kívül tehát, hogy valójában a fának nevelt füge eltekintve néhány kivételtől nem teremhet többet, mint a bokor, a többi érv még igaz is lehet szubjektív szempontok alapján. Én mégsem ajánlanám a füge fának nevelését! Ez azért van így, mert a fa nem más, mint ...

Minden évben, amikor az ősz a végéhez közeledik, és elkezd télbe váltani, előkerül a kérdés, hogy vajon a fügebokrokon maradt zöld, beéretlen fügékkel mi a teendő? Le kell-e szedni, vagy csak hagyjuk ott, és bízzuk az egészet a természetre? Ebben a kérdésben az egyet nem értés legalább akkora, mint abban, hogy kell-e metszeni a fügét , vagy hogy kell-e öntözni a fügét , és minden vélemény képviselője igen hevesen védelmezi az álláspontját. Sokszor sajnos helytelenül, így ebben posztomban most megpróbálom elmagyarázni, hogy szerintem mikor és miért kell leszedni az éretlen fügéket még ősszel. Miért nem szabad fent hagyni a fán az éretlen fügéket? Érdekesnek tartom, hogy bizonyos kérdések mennyire vitásak tudnak lenni a füge esetében, miközben más gyümölcsöknél ugyanerre a kérdésre egyértelmű a válasz. Valahogyan sosem találkozom azzal a kérdéssel, hogy az ősszel be nem érett almát hagyjuk-e fent a fán, vagy hogy a maradék szőlőt le kell-e szedni. Tudom, ezen gyümölcseink általában...

A fügedarázs (Blastophaga psenes) 2008-óta jelen van Magyarországon . Az azóta eltelt években bár volt kemény tél hazánkban, általánosan elmondható, hogy a hazai klíma melegedő tendenciát mutat. Ez a tendencia pedig azt eredményezi, hogy Magyarországon egyre nagyobb az a terület, ahol egyre kisebb eséllyel éri komoly fagykár a fügét. A fügedarazsat nagy misztéria lengi körül, ami leginkább annak köszönhető, hogy a róla magyar nyelven elérhető cikkek többsége tele van pontatlanságokkal, és téves állításokkal. A fügedarázs életciklusa szorosan kötődik a füge egyik típusához, a kaprifügéhez . Ez egy olyan szoros és kötelezően kölcsönös kapcsolat a füge és a fügedarázs között , amely létrejötte nélkül sem a füge, sem a fügedarázs nem lenne képes a generatív (ivaros) szaporodásra. Erről egyébként egy rovartani konferencián előadást is tartottam, amelynek feldolgozott anyaga az alábbi videón megtekinthető. Azt is fontos tudni, hogy ahány ficus faj, annyi darázs faj létezik, és szin...

Mikor ültessem ki a fügét a kertbe? Ősszel, vagy inkább tavasszal? Ezek a kérdések nagyon sokszor előtérbe kerülnek ilyenkor, amikor beköszöntenek az első esős, és hűvösebb őszi napok. Ebben a cikkemben ezt a témát fogom taglalni, és álláspontomat érvekkel is alátámasztani, mert bizony nem mindegy, hogy mikor ültetjük ki a fügét szabadföldbe. Bár azt szokás mondani, hogy konténeres növényeket bármikor lehet fagymentes időben ültetni, ez sajnos így ebben a formában nem teljesen igaz. Mert ugye nem ugyanazzal az eséllyel indul egy májusi kellemesen napos, esős időszakban ültetett füge, egy októberi hűvös időben ültetett füge, és egy júliusi aszályban ültetett füge. Pedig mindhárom időszak fagymentes. Ugyanakkor mindegyik időszakban történő ültetésnek vannak előnyei, és hátrányai is. Ezért én most sorra fogom venni a konténeres fügék számára lehetséges ültetési időszakokat, és ki fogom vesézni, hogy melyiknek mik az előnyei és hátrányai, majd a cikk vége felé megteszem saját ajánláso...

Az, hogy a füge utóérő gyümölcs vagy sem, legalább annyira vita témája a kiskerti fügések körében, mint az, hogy kell-e a fügét locsolni , vagy kell-e a fügét metszeni . Az egyik tábor esküszik rá, hogy a füge utóérő, és ha leszedjük, akkor tálcán, zacskóba, dobozba zárva pár nap alatt beérik. Kellő időben szüretelt füge A másik tábor pedig váltig állítja, hogy a füge nem utóérő, és ha leszedtük, akkor ott befejeződött az érése, és úgy marad, ahogy van. Szerintük ezért fontos a fügét pont a kellő érettségben leszedni, mert az bizony nem fog tovább érni még varázsdobozban háromszsáz „fügém érj be!” varázsige ráolvasása után sem. De vajon kinek van akkor igaza? A tudomány szerencsére mindenre jobb választ tud adni, mint az átlag kiskerti fügekedvelő, így ha vitás kérdésben nem tudjuk szép szóval eldönteni, kinek van igaza, bátran forduljunk a tudományhoz. A tudományos álláspont pedig az, hogy a füge nem utóérő gyümölcs. Érés közben ugyanis a gyümölcsökben különböző biokémiai folyamatok z...

Akinek a kertjében van fügebokor vagy fügefa, az már tudja, hogy a füge sajnos nem túl jól tárolható még hűtőben sem. Amit pár napon belül nem fogyasztunk el, elkezd erjedni, vagy penészedni. Ilyenkor merül fel a kérdés, hogy vajon le lehet-e fagyasztani a fügét? Ebben a cikkben ennek a témának próbálok utánajárni, mert bár elsőre azt mondám, hogy le lehet fagyasztani a fügét, csak nem nagyon érdemes, de azért ez nem ennyire egyszerű. A válasz függ attól is, mire szeretnénk majd használni a fügét, és attól is, hogyan fagyasztjuk le. 😊 Miért nem érdemes lefagyaztani a fügét? Azért, mert vannak gyümölcsök, amelyeket ha lefagyasztunk, akkor megváltozik az ízük és a textúrájuk is. A füge is ilyen gyümölcs. A fagyasztás során a fügében található víz fagyás közben kitágul, ezzel szétroncsolva a sejtfalakat. Amikor felolvasztjuk, ezért veszti el alakját, és a kiolvasztott füge plöttyedt, lucskos, és ízetlen lesz. Ezért étkezési célra nem érdemes fügét lefagyasztani, mert felolvasztás utá...

Mivel füge-fajtagyűjteményem van, folyamatosan keresem a legjobb fügefajtákat , illetve a legritkább fügefajtákat. Sajnos ezek a fügék a legtöbb esetben nem kertészetkben találhatóak, ahonnan csak úgy rendel az ember egy szép fejlett cserepes példányt, hanem a világ különböző pontjain élő gyűjtőktől kell beszerezni a legértékesebb fügefajták szaporítóanyagait. Ezek a legtöbb esetben egyszerű ágdarabok, azaz fügedugványok, amelyeket a megfelelő gyökereztető közegbe beledugva dugványozással szaporíthatunk . Ez eddig teljesen rendben is van, nincs semmi gond a dugványozással, hiszen már többszáz alkalommal dugványoztam fügét, meg persze sok más egyéb növényt is, de az most nem ide tartozik. 😊 A kellő gondoskodással eldugványozott fügék a megfelelő környezetben (magas páratartalom, minimum 20-22 Celsius fok hőmérséklet) nagyjából a dugányozástól számítva másfél-két hónap alat gyökeresednek. Ez is rendben, láttam sokszor. Vannak az álomszuszék, „lusta” fügedugványok... Azonban néha ...

A fügét a szőlőhöz hasonlóan többféle nevelési módszer szerint is lehet gondozni. Az egyik ilyen fügenevelési módszer a japán nevelési mód, amelynek a lényege a fiatal, azévi vesszőkre alapozza a teljes termesztést. A japán fügenevelési mód rendkívül látványos, a maga szabályosságával kimondottan érdekes képet mutat. Gondolom, ennek köszönhető, hogy termések sokszor osztják meg az emberek az erről a módszerről szóló videókat, posztokat, amelyek mindegyike idegennyelvű, nem hazánkban készült tartalom. Ennek legfőbb oka az, hogy a hazai klimatikus viszonyok között a Japánban (is) elterjedt nevelési mód a hagyományoshoz képest rendkívüli módon kevesebb termést eredményez. Ezért is szoktam az unalomig ismételgetni minden ilyen poszt alatt kommentben a következő mondatot: Hazánkban nem éri meg a japán módszerrel nevelni a fügét! De miért is van ez így? Ahhoz, hogy megértsük, miért felesleges fáradozás Magyarországon tartott fügék esetében ezt a módszert alkalmazni, meg kell érteni, hogyan m...

Ahogy egykoron az emberiség folyamatosan kereste az örökélet forrását, éppen úgy kutatja a mai füge rajongó, vagy éppen fajtagyűjtő a legjobb fajta fügéket. Emiatt az általam ismert fügés közösségekben időről időre, újra és újra felbukkan a kérdés, hogy melyik a legjobb fügefajta, vagy ha több ilyen is van, akkor melyek a legjobb fügefajták, amelyek hazánkban a legjobban teljesítenek. Ebben a cikkben erre a kérdéskörre próbálok választ adni, de előre szólok, hogy aki konkrét fajták ajánlását várja a cikktől, az csalódni fog. Tanácsot adok arra, hogy milyen szempontok alapján válasszunk fügét a kertünkbe ahelyett, hogy a legjobb fügefajtát hajszolnánk. A füge minősítésére ugyanis tudomásom szerint nincsen globális mérce, egy fügés ISO szabvány, amelynek keretében meg lenne határozva, mitől jó egy fügefajta, vagy mitől lenne az éppen a legjobb. Mivel globális kritériumrendszer nincsen, így jobb híján mindenki saját szubjektív szempontjai szerint értékeli a fügéket, így könnyedén előfordu...

A különböző online kereskedési platformokon, ahol leginkább magánszemélyek árulnak, szép számmal akadnak olyanok, akik a leendő vásárló szakmai tájékozatlanságára alapozva tesznek olyan hangzatos kijelentéseket, amelyeknek semmi valóságalapjuk nincsen. Ellenben ezeknek a hangzatos frázisoknak köszönhetően jó drágán hirdetik a fügefákat, csemetéket, vagy éppen a dugványokat. A legtöbb megkérdőjelezhető szándékú eladó azt használja ki, hogy az adott növényi szaporítóanyagból mire termőképes növény fejlődik, és a vásárló rájön, hogy őt becsapták, évek telhetnek el. És bár a füge viszonylag hamar megmutatja első néhány termését, akkor is legalább másfél év telik el a dugványozástól az első füge megkóstolásáig. Ekkor azonban már hiába reklamálnánk, mert az eladó jóllehet, már fel is számolta az online kereskedelmi platformon a eladói fiókját, és új név alatt folytatja tovább káros tevékenységét. Míg a hétköznapi magyar vásárló leginkább amiatt szokott aggódni, hogy ki merjen-e fizetni...