Ezért szedd le az éretlen, zöld fügéket ősszel a fügebokorról
Minden évben, amikor az ősz a végéhez közeledik, és elkezd télbe váltani, előkerül a kérdés, hogy vajon a fügebokrokon maradt zöld, beéretlen fügékkel mi a teendő? Le kell-e szedni, vagy csak hagyjuk ott, és bízzuk az egészet a természetre?
Ebben a kérdésben az egyet nem értés legalább akkora, mint abban, hogy kell-e metszeni a fügét, vagy hogy kell-e öntözni a fügét, és minden vélemény képviselője igen hevesen védelmezi az álláspontját. Sokszor sajnos helytelenül, így ebben posztomban most megpróbálom elmagyarázni, hogy szerintem mikor és miért kell leszedni az éretlen fügéket még ősszel.
Miért nem szabad fent hagyni a fán az éretlen fügéket?
Érdekesnek tartom, hogy bizonyos kérdések mennyire vitásak tudnak lenni a füge esetében, miközben más gyümölcsöknél ugyanerre a kérdésre egyértelmű a válasz. Valahogyan sosem találkozom azzal a kérdéssel, hogy az ősszel be nem érett almát hagyjuk-e fent a fán, vagy hogy a maradék szőlőt le kell-e szedni. Tudom, ezen gyümölcseink általában beérnek a szezonban, de ami nem érik be, arra minden egyes kertész és növényvédelmi szakember azt szokta tanácsolni, hogy ne hagyjuk fent a fán, mert tönkremegy, mumifikálódik és amellett hogy aktívan terjeszti a betegségeket, még akár az ágakat is tönkre tudja tenni. Arról nem is beszélve, hogy ezeken a gyümölcsmúmiákon mennyi kórokozó és akár kártevő is áttelelhet biztonsággal.
Ha nagyjából minden gyümölcstermőnél evidens, hogy a be nem érett gyümölcsöt nem hagyjuk megrohadni a fákon, akkor vajon miért lehet ez annyira vitás kérdés a füge esetében, hogy komoly kommentháborúkat tud beindítani?
Egyesek szerint, ami idén fent marad, az jövőre majd beérik
Ez természetesen nem igaz, és ilyet csak az mondhat, akinek nincs saját fügéje, vagy akár még azt is megkockáztatom, hogy fügét is csak az interneten látott. Az ősszel be nem érett fügék nem fognak következő ősszel sem növekedésnek sem pedig érésnek indulni. Az őszi hideggel a lombhullatók keringése lassulni kezd, majd szinte teljesen leáll. Ilyenkor lehullanak a levelek, mert azok keringése megáll, így szép lassan elhalnak. Az életfolyamatok minimálisra csökkenésével a fent maradt gyümölcsök tápanyaggal történő ellátása is megszűnik, és szép lassan az élő, növekvő gyümölcs élettelenné válik. Lássuk be, az alábbi képeken látható fügéknek igen kicsi az esélye a jövő szezonban történő beérésre. 😉
Ez egy természetes folyamat, nincs vele semmi baj. Klímaváltozás ide vagy oda, azaz az igazság, hogy a füge alapvetően még mindig nem a mi éghajlatunkra való, ezért van, hogy nem minden évben sikerül az összes termést beérlelni. A másik ok, hogy a füge igazából félörökzöld jellegű, ami azt jelenti, hogy nem feltétlenül igényli a téli mélynyugalmi állapotot. Ha körülmények adottak hozzá, akkor képes örökzöld lenni. A friss hajtásokon a növekedéssel arányosan folyamatosan jelennek meg az újabb és újabb fügék, hiszen a ficus fajok folyamatosan képesek teremni. Emiatt akármikor is jöjjön az ősz, mindig lesznek a fügebokron zöld, éretlen fügék. De ha beköszöntött az ősz, és a füge nyugalomba vonult, akkor a fent maradt fügékből már soha nem lesz érett füge.
Mi okunk lenne fent hagyni a fán az éretlen fügét?
Ha pedig nem tud beérni, akkor minek hagynánk fent a bokron? Számtalan ok van, amiért nem jó fent hagyni, és egyetlen okot sem tudok mondani, amiért jó, ha fent hagyjuk. Az egyetlen ok maximum az lehet, hogy nincs kedvünk vele dolgozni, de hát a kert már csak olyan, hogy megköveteli a gondos munkát. Persze meg is hálálja a törődést.
Azt gondolom, hogy a cikkbe beillesztett fotók és videók elég meggyőzők, hogy miért kell leszedni az éretlen fügéket ősszel a fákról, de azért leírom. Hazánkban az őszi és téli időjárás túlnyomó többségben erősen csapadékos, közben gyakoriak a nagy hőingadozások éjjel és nappal között. Emiatt párás a levegő, és ez így mind együtt pont nagyon jól kedvez a legtöbb gombabetegségnek. Ennek köszönhetően a zölden maradt fügék szép lassan elkezdenek romlani. Barnulnak, foltosodnak, míg végül összetöppednek, megfeketednek, bolyhosodnak a gombatelepektől vagy éppen nyálkássá válnak.
Ahol hozzáérnek az ágakhoz, ott a gombák áterjednek a füge vesszőkre (lentebb lesz beillesztve erről más forrásból származó videó és képek), és elkezdik ott is a pusztító munkájukat. Ez már akár a tél beállta előtt megtörténhet. Itt, az Alföldön idén hosszú és meleg ősz volt, de amint elkezdtek hűlni az éjszakák, máris megérezték a fügék. Eleinte csak lelassult az érés, majd a mégis beérett fügék minősége csökkent. Amikor pedig a nappalok tartósan 16 fok alatt voltak, az éjszakák meg 0 fok körül, bekövetkezett a lombhullás, téli álomba vonultak a fügebokrok. Sok lett a csapadék, és a nappali és éjszakai hőmérsékletek közötti különbségek miatt párás lett a levegő nappal, harmatosak a szabad felületek éjjel. Ilyenkor előszedem a kerti szerszámokat, és nekiállok a füge körüli őszi munkálatok elvégzésének.
Megrohadnak a bokron a fent hagyott fügék
Az összes fügebokromról eldobáltam minden fent maradt éretlen fügét, csak egyen hagytam fent őket azért, hogy valós fotókkal és videóval tudjam nektek bemutatni, mi történik, ha nem lépünk időben. Az előbb leírt okok miatt, a zölden maradt fügéim extra gyors sebességgel kezdtek el romlani. A nappali párás, langyos idő kedvezett a gombatelepek növekedésének, míg az éjszakai páralecsapódások jól beáztatták ezeket a gombatelepeket, hogy mikor felkel a nap, még jobban tudjanak növekedni.
Ez a körforgás november végére a beágyazott videóban látható állapotot eredményezte. Persze, igaza van azoknak, akik azt mondják, majd leesnek maguktól ezek a fügék. Csak azt nem veszik figyelembe, hogy addig milyen folyamatok zajlanak le. Igazuk lenne, egy alapvetően szárazabb éghajlaton, de még ott sem teljesen. Beillesztek ide egy videót, ami nem a sajátom. Nem is hazánkban készült, és nem is szabadföldi körülmények között.
A videó az USA-ban készült és fóliasátor alatti fügékről. És még ott, a sokkal kedvezőbb körülmények között is penészedésnek indulnak a fent maradt éretlen fügék, amelyek utána jól látható módon ágelhalást okoznak a velük érintkező vesszőkön. Kell ez nekünk? Tényleg nem egyszerűbb még időben leszedni a zöld fügéket és a komposztba hajítani, vagy feldolgozni, ha van hozzá kedvünk?
Akárki akármit is mondjon, szedjük le inkább, jobban járunk!
Ahogy a videóban is elmondtam, ha egyszerű logika mentén gondolkodunk, akkor is az a logikus, hogy a vitás kérdésekben azt az álláspontot választom, amelyikkel kevesebb a lehetséges károm, vagy több a lehetséges nyereségem. Ebben a kérdésben ez az álláspont pedig az, hogy le kell szedni az éretlen fügék ősszel. Ez megkönnyíti majd a füge körüli tavaszi munkálatokat is, illetve a tavaszi metszést. 😉
LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!
A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉
Megjegyzések
Szólj hozzá!