Fügés ember

Ezt a betegséget egy fajspecifikus gomba okozza, amelynek több variánsa is van. Hazánkban eddig nem írták le a fügefavészt okozó Ceratocystis ficicola gombafaj jelenlétét, de azért a Ceratocystis nem teljesen ismeretlen hazánkban sem, hiszen ezen gombafajok egyike okozza a szilfavészt (Ophiostoma ulni), a kocsánytalan tölgyek megbetegedését (Ceratocystis piceae), vagy a platánrákot (Ceratocystis platani).

Mivel hazánkban eddig ez nem leírt faj, így magyar elnevezés hiányában én neveztem el fügefavésznek a szilfavész betegség nyomán, mert tünetei, kórlefolyása majdnem teljesen megegyeznek azzal, csak a gazdanövény nem a szilfa, hanem a közönséges füge (Ficus carica). 2018-ig ennek a kórokozónak a jelenlétét csak Japnban írták le, azonban 2018-ban megjelent Görögországban [PDF], majd Olaszországban is, ami azt jelenti, hogy nem csak Ázsiában, de a mediterráneumban is jól érzi magát.

A fügefavész (Ceratocystis ficicola) fertőzés tünetei

A fertőzött fügefák hirtelen hervadni, fonnyadni kezdenek, gyakran a korona egyik fele, ritkábban a teljes korona. A hajtásnövekedés csökken, a levelek sárgára színeződhetnek, néha barnára, bepöndörödnek és végül elszáradnak. Többnyire a levelek az ágakon maradnak. A fertőzés egy további tünete lehet a vízhajtások képzése. Lappangó fertőzés esetén a levelek vékonyak és korán hullnak. További tünet az ágak keresztmetszetén figyelhető meg, azok évgyűrűjének fiatal pásztáiban barnás elszíneződés jelentkezik. A fertőzés folyamatát tracheomikózisnak nevezik, ami a xilém elhalásával jár.

A fügefavész (Ceratocystis ficicola) fertőzés terjedése

A fügefavész (Ceratocystis ficicola) a terjedéséhez legoptimálisabb környezet a 25 Celsis fokos, nem túl száraz, de nem is túl párás környezet. Fertőzőképessége 30 Celsius felett és 20 Celsius alatt már jelentősen lecsökken, míg 10 Celsius fok alatt nem következik be a fertőzés.

Japánban úgy gondolják, hogy a fügefavész (Ceratocystis ficicola) elsődlegesen a talajban terjed, mivel a szennyezett talajba ültetett fügefák rendkívül gyorsan megfertőződnek; a gomba a növényi rizoszférában is megtalálható. A betegség fertőzött szaporítóanyagokkal (dugványok, tősarjak, stb.), valamint fertőzött kertészeti eszközökkel (metszőolló, ásó, gereblye, ágvágó) is terjed. Japánban felvetették, hogy az ambróziabogár (Euwallacea interjectus) lehet a vektor (ennek a rovarnak a hazai megjelenését még nem jelentették). A közelmúltban végzett tanulmányok azonban arra a következtetésre jutottak, hogy mivel a fügefavész (Ceratocystis ficicola) nem található meg az ambróziabogár (Euwallacea interjectus) mycangiájában, ez nem potenciális vektor; bár ez a rovar valószínűleg képes passzívan szállítani a gombaspórákot a számos gödröt és csonkát tartalmazó külső vázán.

A fügefavész (Ceratocystis ficicola) fertőzés tünetei

Sajnos erre a fügefa betegségre nem létezik gyógymód. Amelyik növény megfertőződött, az előbb-vagy utóbb el fog halni. Amíg el nem hal, addig azonban aktívan fertőző.

Mint fentebb kiderült, a talaja is szennyezett lehet, így az ilyen betegségek miatt kivágott, kiásott fügefák helyére több évig nem érdemes újabb fügéket ültetni. Amennyiben nem akarjuk kivágni a fertőzött fát, úgy folyamatosan el kell távolítani az esetlegesen újabb beteg részeket, amelyeket el kell égetni. A használt kerti szerszámokat (metszőolló, ágvágó, ásó, gereblye, stb.) fertőtleníteni kell hypo-s vízben vagy legalább 70%-os alkoholban.

Források: www.eppo.int, pubmed.ncbi.nlm.nih.gov, www.jstage.jst.go.jp, www.researchgate.net