Indiai teknőspajzstetű (Ceroplastes ceriferus) – hogyan védekezzünk ellene?
Sajnos a szállóige, miszerint a fügének hazánkban nincsen kártevője, egyre inkább a mítosz kategóriába sorolódik át. Most ismét egy olyan kártevőről lesz szó, amely már tartósan (2016-óta) jelen van hazánkban, és bár nem elsődleges tápnövénye a füge, de ha úri kedve úgy tartja, bizony azt is hajlamos károsítani. Ez a kártevő pedig nem más, mint az indiai teknőspajzstetű (Ceroplastes ceriferus).
Nem először jelenik meg valamilyen pajzstetű a Fügés ember hasábjain, szóval aki rendszeresen követi a friss bejegyzéseimet, az már találkozhatott hasonló kártevőkkel a weboldalon. Ezek a pajzstetvek elég kellemetlen kis élőlények, mert rendkívül jól képesek alkalmazkodni a környezetükhöz. A jelen poszt témáját képező indiai tenőspajzstetű például csupa nőstény egyedekből álló populációkban is képes szaporodni a szűznemzés, azaz a pertenogenezis segítségével.
Indiai teknőspajzstetű (Ceroplastes ceriferus) bemutatása
A nőstény 1,5–3 mm-es vörösbarna színű, ovális alakú állat, melyet a háti oldalon 3–6 mm átmérőjű jellegzetes piszkosfehér, kupola alakú viaszhéj borít, amely a feji résznél szarvszerűen kicsúcsosodik. Idős nőstényeknél a viaszhéj gyakran piszkos rózsaszín, ahogy a test alapszíne átüt a viaszborításon. Szűznemzéssel (partnogenezis) szaporodó faj. Nőstény alakban telel át, egy nemzedéke van. Vitatott eredetű inváziós faj, nem tisztázott, hogy Ázsiából vagy a neotropikus területekről hurcolták-e szét. Európa mediterrán térségeiben szinte már mindenütt megtalálták.
Magyarországon 2016-ban mutattuk ki Budapesten (a Bikás parkban, XI. kerület) három tápnövény fajon (fehér eperfa, ezüst juhar, juharlevelű platán). A többi hazánkban kimutatott Ceroplastes fajjal ellentétben, amelyekkel csak beltéri körülmények között találkozhatunk időnként, ez a faj képes volt szabadföldön is megtelepedni, populációja azóta is stabil. Polifág faj, több mint 120 tápnövényét ismerjük, és jelentős gazdasági kártevő: főleg gyümölcsfák és dísznövények lehetnek érintettek kártételében.
Potenciális magyarországi tápnövényei például az alma (Malus domestica), szilva fajok (Prunus spp.), füge (Ficus carica), valamint juhar fajok (Acer spp.), borbolya (Berberis), kecskerágó fajok (Euonymus spp.), platán (Platanus), buxus (Buxus), som fajok (Cornus spp.), tűztövis (Pyracantha), fehér eperfa (Morus alba), fűz fajok (Salix spp.).
Indiai teknőspajzstetű (Ceroplastes ceriferus) kértétele
Az indiai teknőspajzstetű (Ceroplastes ceriferus) fertőzései a lombozaton, a száron és az ágakon fordulnak elő. Ez csökkenti az életerőt és a gazdanövény általános legyengülését. Az erős fertőzések klorotikus foltosodást okozhatnak a leveleken (amelyek idő előtt lehullhatnak), a szárak elpusztulhatnak és hervadhatnak.
Nyáron a kéreg elszíneződése következik be a táplálkozási helyen, és szabálytalan, körülbelül 1 cm átmérőjű foltok keletkeznek. A fertőzött kéreg leválik. A leveleken és terméseken lerakódott mézharmat a közvetlen táplálkozási károk mellett táptalajként szolgál a fekete korompenészek szaporodásához. A kormos penész hatására csökken a fotoszintetikus terület, és csökken a dísznövények és dísztermékek piaci értéke.
Védekezés az indiai teknőspajzstetű (Ceroplastes ceriferus) ellen
A pajzstetvek elleni védekezés stratégiája nem túl nehéz, ellenben nagyon sok minden múlik az időzítésen. Érdemes egy olajos lemosó permetezést elvégezni, mert ilyenkor a kártevő egyszerűen megfullad. A másik lehetőség, hogy meg kell várni a nőstények rajzását, és őket kezelni szintén egy idegméreggel. Azonban kiemelném, hogy minden pajzstetűnek más és más a biológiája, így a pontos rajzást nehéz megmondani, de valószínűleg a nőstények rajzását május végére és augusztus végére lehet tenni. Kiskerti körülmények között mindenképpen azt tudom javasolni, hogy egy olajos lemosó permetezést alkalmazzunk ősszel a lombhullás után, valamint egyet még a tavaszi rügyfakadás előtt.
Növényvédőszerek: lemosó: praffinolaj- Vektafid A, kontakt: Lambda-cihalotrin- Karate Zeon 5 CS; Deltametrin- Decis Mega Szisztemikus: Imidakloprid- Confidor 200 SL
Források: www.researchgate.net, plantwiseplusknowledgebank.org, wiki.bugwood.org
Megjegyzések
Szólj hozzá!