Fügés ember

A most bemutatásra kerülő viaszos szőlő-pajzstetű (Planococcus ficus) elsősorban a szőlő kártevőjeként ismert és megnevezett kártevő, de a latin nevében ott van a ficus szó, ami fügefát jelent. Nem véletlen ez, hiszen a tápnövényei között ott szerepel a füge is. Ennek okán gondoltam, hogy helyet kaphat a Fügés ember honlapon.

Hazánkban egyelőre nem írták le megjelenését, szóval nem kell rohanni a gazdaboltba és vegyvédelmi ruhába bújni, mert Magyarországon (még) nem károsít a Planococcus ficus. De ami késik, az nem múlik, szokták volt mondani. 😒

Viaszos szőlő-pajzstetű (Planococcus ficus) bemutatása

A nőstény 2–4 mm hosszú, teste ovális, piszkos rózsaszín, szürkésfehér viasz szemcsékkel borított. A test körül 18 pár viaszszál található, melyből az utolsó pár valamivel hosszabb. A hím kb. 1,5 mm hosszú, sötétbarna, 1 pár szárnya van. Ivarosan szaporodó faj. Hőmérséklettől függően 3–7 nemzedéke is lehet. Valószínűleg mediterrán vagy közép-ázsiai eredetű faj. Trópusi, szubtrópusi szőlőtermesztő területek egyik jelentős kártevője.

Európa mediterrán részein mindenhol előfordul. Magyarországról eddig nem írták le jelenlétét, azonban a környező déli szomszédos országok borvidékein előfordul. A jelenlegi klímaszcenáriók alapján megjelenése elsősorban a hazánk déli borvidékein várható. Azonban fertőzött oltványok révén bárhol felbukkanhat.

A faj megtelepedését segítheti, hogy gyakran hangyákkal asszociáltan élnek a pajzstetvek által kiválasztott mézharmat miatt (részletek lentebb), így nemcsak a tápnövény kéregrepedéseiben bújhatnak meg, hanem a hangyák leviszik őket a talajba akár 30–40 cm mélyre is. A faj korai detektálását szexferomoncsapdák segítségével segítjük elő. Polifág (több tápnövényes) kártevő, elsősorban a szőlő jelentős kártevője, de további kb. 40 tápnövénye ismert, köztük például az alma, eperfa, gránátalma és a füge, de akár még a diófára is ráfanyalodik. Fontos vírus és fitoplazma terjesztő ágens.

A viaszos szőlő-pajzstetű (Planococcus ficus) életciklusa

A hím szőlő-viaszos pajzstetvek teljes metamorfózison mennek át. Hét különböző növekedési szakaszon mennek keresztül, a harmadik szakasz csak a hímekre jellemző. A nőstényekhez hasonlóan a hímek is átesnek egy pete- és három nimfa stádiumon, de aztán átesnek egy előbáb stádiumon, egy bábos- és egy kifejlett stádiumon, amely lehetővé teszi a hím számára, hogy rövid távolságokat repüljön és más kifejlett nőstényekkel párosodjon. Ezzel ellentétben a nőstény szőlő-viaszos pajzstetvek nem mennek át teljes metamorfózison, és a hét helyett csak öt növekedési szakaszon mennek keresztül. Ezen szakaszok közé tartozik a petestádium, három nimfa (kúszó) stádium, valamint a kifejlett stádium, amely lehetővé teszi a szőlő-viaszos pajzstetvek szaporodását.

A viaszos szőlő-pajzstetű (Planococcus ficus) egész évben képes a szaporodásra, de a legnagyobb számban a melegebb tavaszi és nyári hónapokban kerül sor rá. Télen sokkal ritkábban párosodik, kivéve ha szobában tartott növényről van szó, mert ott kedvezőbbek a feltételek. Amikor a nőstény teljesen kifejlődött és készen áll a párzásra, feromont bocsát ki, amely vonzza a párosodásra kész hímeket. A nőstények egyetlen nap alatt akár nyolcszor is párosodhatnak. A párzás után sok hím elpusztul, de a túlélők a következő napon újra párosodnak. A hímek életük során a lehető legtöbbször párosodnak mielőtt elpusztulnának.

A párosodások száma befolyásolja a nőstények tojástermelésének mértékét. A viaszos szőlő-pajzstetű (Planococcus ficus) gyorsan és gyakran szaporodik, ami lehetővé teszi, hogy kolóniáik egyetlen év alatt több utódnemzedéket is képezzenek. Egyetlen nőstény 50 és 800 életképes utódnak adhat életet a táplálékmennyiségtől és a környezeti körülményektől függően. A petéket a fejlődéshez vattaszerű pamacsokba helyezik el, amelyek a gazdanövényen vagy a föld alatt bárhol elhelyezkedhetnek.

A viaszos szőlő-pajzstetű (Planococcus ficus) kártétele

A fiatal egyedek és a felnőtt nőstények a növények nedveit szívogatják, amely növény növekedésének és fejlődésének lelassulását okozza. A levelek deformálódhatnak, vagy akár teljesen le is hullhatnak. Ennél is komolyabb baj, hogy a gyümölcsöket is károsítják azok minden fejlettségi stádiumában, amellyel komoly gazdasági kárt képesek előidézni.

Mivel a növények nedve cukrokban gazdag, de fehérjékben szegény, ahhoz, hogy ezek a kártevők a fejlődésükhöz szükséges fehérjemennyiséget meg tudják szerezni, rendkívül sok növényi nedvet kell elfogyasztaniuk. Ebből a felesleges cukrot mézharmat formájában választják ki. Ezen a mézharmaton másodlagos kárként megjelenhet a korompenész (Cladosporium spp.). Ezen felül a viaszos szőlő-pajzstetű fehér, viaszos váladékot választ ki, amelyek esztétikai károkat is okoz.

Ez a kártevő tehát közvetlen és közvetett károkat is okoz. Ha a túlzottan elszaporodik egy növényen, akkor képest azt annyira legyengíteni, hogy fogékonyabbá teheti más kártevők és gombabetegségek okozta károkra.

Védekezés a viaszos szőlő-pajzstetű (Planococcus ficus) ellen

Mint fentebb már írtam, hazánkban ezt a kártevőt eddig nem írták le, így védekezni sem kell ellene. Ha mégis megjelenne, akkor bármely más pajzstetvek ellen használt peszticidek hatásosak lehetnek. Természetes ellenségi is szép számmal adódnak; a katicabogarak minden fejlődési fázisban szívesen teszik étlapjukra a szőlő-viaszos pajzstetvet, valamint több parazitoidja is van, amelyek a kártevőt testét használják fel ahhoz, hogy utódaik számára táplálékot biztosítsanak.

Források: animaldiversity.org, en.wikipedia.org, www.koppert.com