Fügés ember

A banyánfa, vagy indiai füge (Ficus benghalensis) az eperfafélék (Moraceae) családjába tartozó faj. Eredeti előfordulási területe Ázsia déli és délkeleti részei, például: India, Banglades, Srí Lanka, Nepál, a Himalája keleti oldalai, Pakisztán, az Andamán-szigetek, a Laccadive-szigetek, és a Maldív-szigetek. Floridába, Jamaicára, Mexikóba és az ausztráliai Queensland államba, valamint sok más szigetre betelepítette az ember, de az kétséget kizáró, hogy az indiai példányok a világ legnagyobb fái közé tartoznak a lombkorona mérete alapján. A banyánfa a fojtogató fügék egyike, hiszen életét epifitaként kezdi meg, ami annyit tesz, hogy a madarak által elhullajtot magok más fák lombkorának ágai között csíráznak, majd léggyökereket eresztenek le a talajig. Ott rendes gyökereket növesztenek a földbe, majd léggyökerei megvastagodnak, mígnem teljesen körülölelik, majd lassan elfojtják a gazdafát. A banyánfa (Ficus benghalensis) bemutatása A Ficus benghalensis egy örökzöld, gyorsan növ...

A füge egy ősidők óta velünk élő és titokzatos növény, amely számos vallásban és spiritualitásban fontos szerepet játszik, akár még az álmainkban is megjelenhet. Ebben a cikkben azt szeretném fejtegetni, hogy hogyan értelmezzük a fügét ezekben a különböző kontextusokban, és milyen üzeneteket hordozhat számunkra. Ősi Buddhafej egy fügefában a Wat Mahathatban , Ayutthaya történelmi városában, Thaiföldön – © Michael Turtle A füge eredete és története A közönséges füge (Ficus carica) egy viszonylag gyorsan növekvő fa vagy bokor (7-10 méter magasra nőhet megfelelő környezeti adottságok esetén) , amely az eperfafélék (Moraceae) családjába tartozik. Kérge sima és szürke vagy majdnem fehér, három-öt karéjos levelei pedig nagyok. A gyümölcse  (amely igazából egy összetett gyümölcs)  csepp alakú, nagyjából 3-5 cm hosszú. Bőre éretlenül méregzöld, amely szín teljes éréskor fajtától függően barna, sárga, lila, de akár majdnem fekete is lehet. Puha, lédús és magas cukortartalma miat...

A fügefák nemcsak tanúi voltak a történelemnek, hanem formálták is azt. Sőt! Jövőnket is gazdagíthatják. Az alábbi cikket a bbc.com oldalán leltem meg „The tree that shaped human history” címmel Mike Shanahan tollából (2017. január 17.) . Annyira megtetszett az írás, hogy gondoltam, muszáj a Fügés emberen megjelennie ebből egy fordításnak. Korábban már jelentettem meg fordítást a fojtogató fügéről, amely egy sziget gazdaságát mentette meg . Ezúttal a füge történelem alakító jelentőségéről olvashatunk egy fantasztikus írást. A fotók forrása szintén az eredeti cikk (f rissítés 2021.12.12: sajnos a BBC oldalán az eredeti cikk már nem található meg, de itt azért még olvasható marad) . Több mint 2000 évvel ezelőtt egy nagy fügefa egyik ágát levágták Nagy Ashoka indiai császár parancsára. Buddha állítólag e hatalmas fügefa alatt érte el a megvilágosodást. Ashoka királyi rangot ajándékozott a levágott ágnak, és egy vastag szegélyű tömör aranyvázába ültette azt. Ezután elvitte az ága...

A füge egy ökológiai csoda. Bár lehet, hogy soha többet nem akarsz enni belőle... A nautil.us oldalán „The Incredible Fig” címen megjelent cikkre véletlenül bukkantam rá, de annyira fantasztikus volt Margaret „Meg” Lowman írása, hogy úgy gondoltam, erről muszáj vagyok a Fügés emberen megjelentetni egy fordítást, mert egy teljesen új oldaláról ismerhetjük meg ezáltal a Ficus nemzetség tagjait egy csodálatos kalandozás keretein belül. Az írás egyébként részlet a The Arbornaut: A Life Discovering the Eighth Continent in the Trees Above Us - Meg Lowman című kötetből. De nem is szaporítom tovább a szót, jöjjön a fordítás:  Egyik kedvenc sétányom a világon egy gyönyörű füge (ez nem fordítási hiba, ez egy lombkorona magasságában épített függő sétány - a szerk.) a Falealupo faluban, Savai'i szigetén, Samoa, korábban Nyugat-Szamoa. Paul Cox etnobotanikus kollégám 1994-ben meghívott, hogy látogassam meg ezt a csodálatos szigetet, történelmének egy igen kritikus pillanatában. A 16 törzsf...