Mivel füge-fajtagyűjteményem van, folyamatosan keresem a legjobb fügefajtákat, illetve a legritkább fügefajtákat. Sajnos ezek a fügék a legtöbb esetben nem kertészetkben találhatóak, ahonnan csak úgy rendel az ember egy szép fejlett cserepes példányt, hanem a világ különböző pontjain élő gyűjtőktől kell beszerezni a legértékesebb fügefajták szaporítóanyagait. Ezek a legtöbb esetben egyszerű ágdarabok, azaz fügedugványok, amelyeket a megfelelő gyökereztető közegbe beledugva dugványozással szaporíthatunk.

Ez eddig teljesen rendben is van, nincs semmi gond a dugványozással, hiszen már többszáz alkalommal dugványoztam fügét, meg persze sok más egyéb növényt is, de az most nem ide tartozik. 😊 A kellő gondoskodással eldugványozott fügék a megfelelő környezetben (magas páratartalom, minimum 20-22 Celsius fok hőmérséklet) nagyjából a dugányozástól számítva másfél-két hónap alat gyökeresednek. Ez is rendben, láttam sokszor.

Vannak az álomszuszék, „lusta” fügedugványok...

Azonban néha előfordul, hogy egy fügedugvány látszólag nem csinál semmit nagyon hosszú ideig, esetenként akár hónapokig is. Ilyenkor az emberben felmerül a gondolat, hogy vajon él-e még az a fügedugvány? Hiszen a vele egy időben dugványozott fügéknek mind lombja van már, gyökerei kilógnak a cserepek alján, ez meg itt nem csinál semmit. Se egy kósza gyökér, se egy duzzadó rügy, csak úgy van ott, mint egy földbe szúrt bambusz karó. Azt hittem, ez csak velem történik meg, de nem! Többször belefutottam már arra irányuló kérdésekbe a közösségi platformokon, hogy vajon az a fügedugvány, ami hónapok óta földben van, és semmi fejlődést nem mutat, él-e még?

Hogyan döntsük el, él-e még a békésen szundikáló fügedugvány?

Ezen fügedugványok közül sajnos némelyek valóban elpusztultak még mielőtt gyökeret ereszthettek volna. Van amelyik kiszárad, berohad. Ezeket könnyű felismerni, mert az élettelen fügedugvány föld feletti része elkezd szó szerint mumifikálódni. Eleinte csak a rügyek száradnak le, majd szép lassan, ahogy a fügedugványból távozik a nedvesség, elkezd ráncosodni. Ez igaz minden fajta fügedugványra. A félfásra, és a teljesen fásra is. Egy több hónapja bedöglött fügedugvány egészen biztosan felismerhető bárki által szabad szemmel, de ide teszek egy képet azért.

Ha azonban azt látjuk, hogy a dfügeugvány egészségesnek néz ki, a rügyek is szépek rajta, akkor valószínűleg csak téli álomban van a fügedugványunk. A növények ugyanis ősszel elkezdik lelassítani a vegetációjukat, és szép lassan téli álomba, azaz mélynyugalmi állapotba kerülnek. Ilyenkor életfolyamataik teljesen leállnak. Ez az időszak hazánkban általában február elejéig-közepéig tart, és ebben az időszakban a növények általában a változó környezeti tényezők esetében sem ébrednek fel a mélynyugalmi állapotból (tehát ha akkor vágunk le egy dugványt, amikor a növény éppen csak megkezdte mélynyugalmi állapotát, hiába dugványozzuk meleg lakásban, nagyobb az esélye a kiszáradásra, mint arra, hogy felébred, és kigyökeresedik).

Ezt a mélnyugalmi állapotot váltja fel február eleje-közepe táján a kényszernyugalmi állapot. Ez az állapot azt jelenti, hogy a fügénk „kialudta” magát, véget ért a mélynyugalmi állapota, és bármikor készen áll az ébredésre, ha a környezeti tényezők ezt lehetővé teszik (ilyenkor szoktak például idő előtt kirügyezni, virágzani a kajszi fák, aztán a hirtelen visszatérő fagyok miatt megtizedelődik a leendő termés).

Akkor mégis élnek a látszólag semmittevő fügedugványaim?

Igen! Ha látszólag minden rendben van velük, nem ráncosodnak, nem száradtak le a rügyek, akkor igen, él a fügedugvány. Ez esetben nem érdemes rögtön a komposztra hajítani. Adjunk neki egy kis időt, mert lehet, hogy csak téli mélynyugalomban van még. Ezért nem mindegy, mikor gyűtjük be a dugványozásra szánt vesszőket. Nekem is vannak ilyen fügedugványaim, mint az elején említettem. Most is van olyan füge duványom cserépben, amit még szeptemberben dugtam földbe, de csak a múlt héten kezdett el duzzadni rajta az első rügy. Sőt! Van egy dugányom, amit augusztusban vágtam még saját magam. Akkor vízben gyökereztettem, majd cserépbe ültettem. Bevittem a házba, és annak ellenére, hogy ott optimálisak a környezeti viszonyok, a fügedugvány folytatta a megkezdett téli álomba vonulási folyamatát, és „bealudt”. 😴 De úgy igazán rendesen, mert csak most pattant ki rajta a cúcsrügy.

Mindezt figyelembe véve azt kell, hogy modjam, nem kell rögtön kidobálni a látszólag tétlen fügedugványokat. Ha egy dugványt nem mi magunk vágunk (pláne, ha még ráadásul másik országból is származik), nem tudhatjuk, hogy a növény milyen élettani szakaszában vágták azt. Így megeshet, hogy a megszokott időn túl kezd csak gyökeresedni. 😊

Figyeljük a fügedugványainkat, és ha látszódnak rajta az élet jelei, akkor hagyjuk őket nyugodtan pihenni. Majd fa felkészültek az ébredésre, akkor tenni fogják a dolgukat! 😊

LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!

A minőségi fügés tartalmak létrehozása rengeteg időt és energiát emészt fel. És mint tudjuk, az idő pénz. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Ezt magánemberként egyre nehezebben tudom előteremteni, pedig azt gondolom, hogy értékteremtő projektbe fogtam bele. Ha sikerül megtalálnom azt a nagyjából két tucatnyi fügefajtát, amelyek termesztésével komoly sikereket lehet elérni Magyarország változóban lévő éghajlatán, az minden fügekedvelőnek csak jó lehet. Ha szerinted is értékes az önkéntes kutatómunkám, és van rá lehetőséged, kérlek, támogass engem, és ezáltal légy részese te is mindannak, amit megalkotok, létrehozok.

Támogatnám a Fügés embert! 💛

Ha nem szeretnél lemaradni a legfrissebb cikkeimről, vagy az esetleges éves metszésekből származó dugványok meghirdetéséről, akkor iratkozz fel a hírlevelekre. Nem fogok tömegesen leveleket küldeni, csak a legújabb cikkeket és a fontos értesítésket fogod megkapni.