dugványozás , gyökereztetés , szaporítás ,

A füge szaporítása – milyen közeget használjunk a dugványozáshoz?

A füge szaporításával már igen sokat foglalkoztam a blogon. A mostani bejegyzésemben a különböző közegekről szeretnék írni, amelyekben a gyökereztetést elvégezhetjük. Azt már a füge dugványozása cikkemben leírtam, hogy amíg a levágott füge vesszőn meg nem jelennek az első gyökerek, addig semmiféle tápanyagra nincsen szüksége a dugványnak. Addig mindössze kettő dologra van szüksége. Oxigénre, és vízre. Ennyi bőven elegendő a füge vesszők gyökereztetéséhez, a tápanyagokra akkor lesz szükség, amikor már a gyökerei révén fel tudja venni azokat a növény.

Amíg a dugványunk gyökeret nem ereszt, addig a lehető legtisztább közegre van szüksége. Ugyanis a nem megfelelő közegben nem kaphat elég oxigént, és a szellőzés hiányában berohad, vagy éppen a közegben lévő szerves anyagok bomlását előidéző gombák, és baktériumok a dugványunkat is elkezdik lebontani, még mielőtt az gyökeret ereszthetne, és akkor szintén elkorhad a dugvány. Mindezek fényében akkor ejtsünk most pár szót a különböző közegekről, amelyekben a füge gyökereztetését végezhetjük, és nézzük meg melyiknek mik az előnye és hátrányai.

Általános virágföld, palántaföld

A különböző virágföldek különösen alkalmasak a már meggyökeresedett fügék ültetése számára, hiszen ezek a zsákos csodák jó időre előre fel vannak töltve tápanyagokkal, valamint mikro- és makroelemekkel. Sajnos azonban cseppet sem tiszták, és szerkezetük is sok esetben túl tömör ahhoz, hogy a bele helyezett dugvány körül kellően szellős legyen a talaj. Ennek következtében igen nagy arányban rohadnak, korhadnak el az ilyen zsákos virágföldbe szúrt dugványok még mielőtt meggyökeresednének.

Kivételek lehetnek ez alól azok a virágföldek, amelyek rengeteg szálas anyagot, rostot tartalmaznak. Vannak olyan prémium virágföldek, amelyek sok tőzeget, és valamilyen rostot (pl kókuszrost) tartalmaznak nagy mennyiségben, így szerkezetük igen laza, szellős. Az ilyen virágföld alkalmas lehet a dugványozásra, mert nagyon jó arányban erednek benne a dugványok. Nagy előnyük, hogy a dugvány meggyökeresedése után nem kell belőle a füge növényünket átültetni, mert ezek is tápanyagokkal előre feltöltött közegek, így legalább fél évig tápanyagutánpótlás nélkül is jól érzik majd magukat benne a fügéink. Én magam is ilyen közeget használok.

Tehát a fekete, zsíros, tömör és rögös szerkezetű virágföldek semmiképpen sem ajánlottak gyökereztetésre, mert nagy hányadban tönkre fognak benne menni a dugványok még a gyökeresedés előtt. A magas rosttartalmú prémium virágföldek azonban megfelelőek lehetnek, ha olyan közeget keresünk, amiben benne maradhat a dugvány a gyökeresedés után is még jó ideig.

Csapvíz, esővíz

Mint fentebb írtam, a sikeres gyökeresedés két feltétele a víz, és az oxigén. A vízben rengeteg oxigén van – gondolhatnánk –, így biztosan alkalmas a gyökereztetésre. A gondolat alapjaiban nem helytelen, de azt tudni kell, hogy a csapvízben, esővízben rengeteg mikroorganizmus él, amelyek káros hatással lehetnek a füge dugványra. Ezen kívül az állott víz oxigéntartalma igen le tud csökkenni, így támogatva azokat a folyamatokat, amelyeknek végeredményeként a dugvány vízben lévő része rohadásnak indul. Megnyálkásodik, felpuhul, és valami borzasztóan büdös szag kíséretében tönkremegy.

De akkor miért gyökereztetem én is sok dugványomat vízben? Azért, mert a víz remek közeg a gyökereztetésre, csak sűrűn kell cserélni, és a dugványok végeit is le kell öblíteni néha. Füge fajtája válogatja, hogy melyiknek milyen a gyökeresedési eréje. A rosszabbul gyökeresedőkre jobban kell vigyázni a vízben, mert nekik több idő kell. De ha naponta-kétnaponta vizet cserélünk a dugványokon, akkor jelentősen csökkentjük az esélyét annak, hogy rohadásnak induljanak. Ha pedig megjelentek az első gyökerek, már mehetnek is virágföldbe.

Vannak véleménykülönbségek azzal kapcsolatban, hogy esővízben, vagy csapvízben jobb gyökereztetni, de én azt mondom, hogy a füge esetében jobb a csapvíz. Miért? Mert a füge nem érzékeny a csapvízben lévő klórra. Emiatt a klór miatt pedig sokkal tisztább a csapvíz. Kevesebb benne a mikróba, részben emiatt iható is az esővízzel ellentétben. Az esővízben rengetek mikroorganizmus van, amelyek között bőven akad olyan, ami nem csak nekünk nem tenne jót, de a füge dugványunknak sem.

Kókuszrost, vagy bármilyen rost alapú közeg

A rost alapú közegek – mint a kókuszrost például –, rendkívül jó gyökereztető közegek. Jól tartják a vizet, és kimondottan szellősek is, így minden adott ahhoz, hogy a legnagyobb eséllyel induljanak a gyökeresedés rögös útján a füge dugványaink. Viszont ebben a közegben semmiféle tápanyag nincsen. Se ásványi anyagok, se mikro- és makroelemek. Így a kókuszrostban gyökeresedett füge dugványokat az első néhány centis gyökerek megjelenése után azonnal virágföldbe kell ültetni. Előnyük tehát, hogy rendkívül optimális környezetet biztosítanak a dugványok számára, hátrányuk viszont, hogy ebből még át is kell majd ültetni a dugványt.

Perlit

Először tisztázzuk, mi is az a perlit. A perlit egy vulkanikus eredetű kőzet, amit hőkezelnek, így garantáltan csíramentes, steril. Persze ez így szépen hangzik, de steril állapothoz a szó valódi jelentését tekintve semmi köze, de tény, hogy a hőkezelésnek köszönhetően a csíraszáma mindenképpen igen minimális. Emellett még rendkívül jó vízmegkötő képességgel is rendelkezik.

Tehát a perlit az a gyökereztetésre használt közeg, amelyik a legközelebb áll a sterilitás fogalmához. Van, aki virágfölddel keverve használja, van, aki csak perlitet használ. Az biztos, hogy a tisztán csak perlitbe szúrt dugványoknak van a legkisebb esélyük arra, hogy tönkremenjenek még mielőtt megjelennének az első gyökerek. Jól tartja a vizet, és kimondottan szellős, laza, így még az oxigén is megfelelő mértékben adott a gyökeresedéshez. Barátságtalan környezet viszont a káros mikroorganizmusok számára. Hátránya, hogy ebből a közegből is át kell ültetni a dugványt az első néhány centis gyökerek megjelenése után, mert ez sem tartalmaz semmilyen tápanyagot.

Virágfölddel kevert közegek

A virágfölddel kevert közegek akkor jöhetnek jól, ha igen nagy számban dolgozol dugványokkal, vagy ha olyan helyen kell a fügéket szaporítanod, ahol nem egyszerű feladat az átültetgetés, ha már gyökeret eresztettek. Tulajdonképpen ezt említettem már fentebb a virágföldeknél is, amikor azt mondtam, hogy a magas rosttartalmú virágföldek jók lehetnek. Azokat még az előállítás során keverik, így drágábbak is. De mi magunk is keverhetünk magunknak olyan gyökereztető közeget, amelyben a kigyökerezett füge dugványunk benne is maradhat, és növekedhet tovább.

A jó fajta virágföldet keverhetjük csak perlittel, vagy csak kókuszrosttal, de akár mindkettővel is vegyíthetjük a számunkra optimálisnak gondolt arányban. Én ma már csak olyan közeget használok gyökereztetésre, amelyikben a füge benne is maradhatna gyökeresedés után, mert ez kényelmesebb a számomra. Régebben homokkal kevert virágföldet használtam, amiben nagyon jól gyökeresedtek a dugványok, de sajnos utána már annyira nem érezték jól magukat benne, és nagyon nehezek is voltak az ilyen cserepek, ami az esetleges későbbi postázásokat megnehezítette a súly okán. Ezért a homok, mint közeg már fel sem került erre a listára. Csak itt említem meg a kevert közegeknél.

+1 tipp: gyökéritató

Hogy mi az a gyökéritató? Egy nagyon hasznos kis találmány, amelynek alkalmazása nagyban hozzájárul a növények egészséges fejlődéséhez. Úgy néz ki, mint egy szarvacska tészta, csak persze sokkal rondább, és nem is annyira ehető. ?? Vagyis ha azt vesszük, de! Ehető! Szerves anyagokat is tartalmaz, és bár emberi fogyasztásra alkalmatlan, a növényeink szépen lassan lehasználják, felfalják a belőlük lassan kioldódó tápanyagokat. Ezen felül míg el nem bomlanak, addig segítik a talaj szellőzését és vízgazdálkodását. Mi is az a gyökéritató?

A gyökéritató jellegzetes kialakítású, üreges szerkezetű csövecske, amely nedves és levegős környezettel támogatja a gyökerek fejlődését. Ha nyílással felfelé áll a talajban, akkor vizet tart meg. Ha nyílással lefelé áll a talajban akkor levegőztet. Működését a gyártó így írja le: Egyedi hatásmechanizmusa egy új felismerésen alapul. A növények táplálásában nem a különféle vegyszereket részesítjük előnyben, fontosabbnak tartjuk a talajban meglevő mikroorganizmusok (baktériumok, gombák) aktivizálását. Az ásványi mikroőrlemény tartalmú, és szerves kötőanyaggal stabilizált gyökéritató-agrooter csövecskék nem csak a növényeknek, de a talajéletnek is tápanyagforrása. Tápanyag leadásuk a gyártástechnológia révén fokozatos.

A talajban élő mikroorganizmusokat „etetik, itatják”, vagyis táplálják, és ellátják nedvességgel. A növények gyökérkörnyezetében a mikroorganizmusok életfeltételeit, a laza, levegős, páradús, nedves talajközeg nagymértékben javítja. Ez az oka, hogy a gyökéritató-agrooter csövecskékben mikroorganizmusok kolóniái jönnek létre. A gyökerek bizonyítottan a nedvesség irányába törekszenek. A vízraktározó csövecskékbe belenőtt gyökerek gyökérszőrein keresztül megvalósuló tápanyag felvétel éppen ott történik meg, ahol a legaktívabb a talajélet. Eredményeként - növényfajtól függően -, hamarabb kialakul és megkezdődik a baktériumok, a gombák és a növény közötti együttélés hatékony táplálkozási rendszere.

Ezek a kis szerkezetek jelentősen megkönnyíthetik a fügék szaporításával foglalkozók életét is, hiszen a két legfontosabb elem – a víz és a levegő – folyamatos jelenlétét biztosítják az éppen gyökeresedő fügedugványok számára. Én mindenképpen javaslom a használatát, bár természetesen a gyökéritató nélküli dugványozásaim is majdhogynem 100%-os sikerességi rátával eredtek.

LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!

A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉

Megjegyzések

Szólj hozzá!

Népszerű cikkek

Fügelevél tea – hogy készítsem, és mikor gyűjtsem a hozzávalót?

Korábban már írtam cikket arról, hogy a fügelevélben mennyi, szervezetünk számára hasznos anyag található, és hogy amúgyis segítség lehet a cukorbetegség elleni küzdelemben. Nem kívánom az ott leírtakat itt megismételni, akit érdekel, olvassa el az  Itt a fügeszezon, tudtad, hogy a levele is gyógyhatású?  című cikkemet, mert abból mindent megtudhat a fügelevél, és a cukorbetegség kapcsolatáról. Ezen cikkem a fügelevél teáról fog szólni, és ha végigolvasod, meg fogod tudni, hogyan kell begyűjteni és kiszárítani a fügeleveleket, és hogy abból milyen módon tudsz teát készíteni. A fügelevél tea természetesen nem csak cukorbetegek számára ajánlható. Ha szeretsz teázni, akkor kiválthat egy-egy csésze fekete teát, aminek áldásos hatása leginkább este lesz érezhető. A fügelevélben ugyanis nincsenek élénkítő anyagok, így nem fogják gátolni az esti elalvást. Emellett rendkívül kellemes illata van, főleg ha pár csepp mézzel édesítjük. 😊 Milyen fügelevél alkalmas tea alapanyagnak? Csak egészséges

Hogyan aszaljunk fügét napon?

Tombol a nyár, a kánikula pedig az elviselhetetlenséggel határos, mindeközben pedig érik a füge. Bár az ország melegebb részein már az első terméshullám szinte teljesen leérett, az ország középső, és keleti részen még javában érik a füge. Ha pedig a kettőt – tikkasztó napsütés és érett füge – egy mondatban említjük, szinte elkerülhetetlen, hogy az aszalt fügére asszociáljunk... Aki evett már igazán jó minőségű aszalt fügét, az egészen biztosan szereti. Mert hogyan is lehetne nem szeretni az aszalt fügét? 😏 Persze a jó minőségű aszalt füge alatt nem arra a sok esetben boltban kapható cipőtalp keménységű vacakra gondolok, aminek a színe szürkés foltokkal tarkított, mintha penészes lenne, és még egy krokodil állkapcsát is próbára tenné. Az igazi aszalt füge aranysárga, vagy barnás színű attól függően, hogy sárga, vagy lila bőrű fügéből készült. Ezen túl pedig természetesen lágy, puha, és rendkívül kellemes zamatú. Az igazán jó minőségű aszalt füge már akkor beindítja a nyáltermelődést, m

Időjárás

Címkék

adriai állatkerti fügék allergia álmok amerikai lepkekabóca ámpolnafikusz aszalódó aszalt füge aszály átültetés ausztrál füge azonosítatlan fajta beporzás beszámoló beszerzés betakarítás betegség biodiverzitás biokertészkedés bogyós ízvilág Budai Vár bujtás Carpobrotus Ceratocystis ficicola Ceroplastes ceriferus Ceroplastes rusci ChatGPT Christian Ziegler crna csapadék csíkos füge csíráztatás darazsak darázscincér deformálódott levelek dézsás füge Dr. Nanthinee Jevanandam Drosophila suzukii dugványozás egészség egyéb fikusz élet előadás előrejelzés Emma Marris epifita érdekesség esemény fagyasztás fagykár fajtaazonosság fajtabemutató fajtaválasztás Farmosi füge-fajtagyűjtemény farmosi fügedarazsak Farmosi fügeföld Fekete fügelégy feldolgozás fiatalítás Ficus auriculata Ficus benghalensis Ficus benjamina Ficus citrifolia Ficus dammaropsis Ficus erecta Ficus gasparriniana Ficus grossu-larioides Ficus ilicina Ficus ingens Ficus microcarpa Ficus palmata Ficus pleurocarpa ficus pseudopalma ficus pumila Ficus punctata Ficus religiosa Ficus rubiginosa Ficus Ruminalis Ficus sycomorus Ficus thonningii Ficus vaccinioides Ficus variegata Ficus villosa Ficus watkinsiana fojtogató füge fonalféreg fordítás Fővárosi Állat- és Növénykert füge a lakásban füge antraknózis füge azonosítás füge igényei füge mozaik vírus füge viaszos pajzstetű füge-levélbolha füge-levélmoly fügebogár fügebor fügedarázs fügeérés fügefa-kéregmoly fügefavész fügehullás fügekaktusz fügekávé fügekörkép fügelevél fügelikőr fügematuzsálem fügenemesítési program fügerozsda fügeszalámi fügeszú Gajumaru Treehouse Diner gasztro Gellért-hegy gondozás gyógynövény gyökereztetés gyökérmetszés gyökérsarj hangya harlekinkatica háromszor termő hasznos tippek hemiepifita hibrid füge hidegtűrés Homotoma ficus hottentottafüge időjárás India indiai teknőspajzstetű Jászberényi Állat- és Növénykert Jégfüge kaktusz kaprifüge karácsony kártevő Kátai aszalódó kísérletezés kiszoktatás klímaváltozás koffig korai érés kordonos nevelés kórokozó környezetvédelem közlemény Krakatoa kultúra kúszófüge kutatás látványosság leg-leg-leg légbujtás levélfoltosság levéltetvek lexikon litofita LSU füge madarak magaságyás magnélküli magyar füge Meg Lowman megtermékenyítés metszés mézfüge Mike Shanahan mikorrhiza mitológia Naha Harbour Diner nematoda nemisfüge növénytársítás növényvédelem OpenAI Opuntia országtorta ökológia öntözés őszi munkálatok pajzstetű permakultúra Pettyesszárnyú muslica Planococcus ficus poloska porbujtás pozsgás pöttyös lámpahordó-kabóca prémium füge recept Ross Raddi rózsabogár San Pedro Silba adipata spicces füge respektus spiritualitás Steve Bradt szaporítás szaporítás magról szikomorfa szmirnai szukkulens szüret Tabán takarás talajtakarás támogatás tápanyag utánpótlás táplálkozás tárolás tartósítás tavaszi munkálatok tea teleltetés téli munkálatok téli védelem termesztés tip pinching típusok törpe füge történelem tősarj trágyázás tudomány turizmus unifera utazás ültetés ünnep Vajdahunyadvár vallás Városliget vásárlás védjegyzett fajta viaszos szőlő-pajzstetű videó viharkár virágbogarak

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2023 fugesember.hu