érdekesség , Ficus religiosa , fordítás , India , látványosság , Mike Shanahan , tudomány , turizmus , utazás ,

A fügefa, amelynek 24 órás fegyveres őrség biztosítja a védelmét...

Az eredeti angol nyelvű cikk az Under The Banyan blgon jelennt meg Mike Shanahan tollából. Az eredeti címe pedig: Why one fig tree in the middle of nowhere has a 24-hour armed guard

Amikor Parmeshwar Tiwari önként jelentkezett az indiai honvédséghez, nem tudta, hogy öt évet tölt majd a semmi közepén egy fügefa védelmével. A cikk írásának pillanatában azonban pontosan ezt teszi; egy négyfős csapat tagja, akik védenek egy fügefát – Salamatpurban, Madhya Pradesh államban – a nap 24 órájában, a hét minden napján. Menedékük mindössze egy sátor. A kényelem hiányán és az unalom folyton jelenlévő szorításán kívül kígyókkal, skorpiókkal és a folyamatos hőséggel kell megküzdeniük minden áldott nap. Most ehhez jön még hozzá, hogy szembe kell nézniük az állami kormányzatot sújtó ellenérzés hullámával...

Amikor Anurag Dwary az NDTV-től arról számolt be, hogy az állam évente 1,2 millió rúpiát (18 600 USD) költ a fügefa őrzésére és öntözésére, a kritikusok gyorsan rámutattak, hogy ez az összeg mennyi minden másra is elkölthető lenne, ami szerintük jobb és hasznosabb is. Egyesek ostoba dolognak nevezték a kiadást; azt mondják, ez nevetségessé teszi az állam kormányát. Mások szerint groteszk volt ekkora összeget egyetlen fügefára költeni egy olyan államban, ahol abban a hónapban több mint 50 gazda követett el öngyilkosságot adósságai miatt.

De lehet, hogy ez még jó befektetésnek bizonyul később.

A fa messze nem szokványos. Ez egyfajta fügefa, amelyet helyileg peepal faként, a tudósok Ficus religiosa néven ismernek, és hosszú és lenyűgöző története van (már én is többször írtam róla a blogon). A történet több mint 2500 évvel ezelőtt kezdődött, amikor Buddha állítólag elérte a megvilágosodást egy fügefa alatt történt meditációja során Észak-Indiában. Ez a fa bodhi-faként vagy a megvilágosodás fájaként vált ismertté. Nagy Ashoka császár meglátogatta, és templomot építetett ott (i.e. 250-ben). Olyan tisztelete és szeretete volt Buddha fája iránt, hogy felesége keserűen féltékeny lett, és megpróbálta elpusztítani a féltékenysége tárgyát képező fügefát. A fa azonban túlélte a "merényletet", azoban Ashoka császár halála után Pushyamitra Shunga király elpusztította, aminek következtében a Buddhával való élő kapcsolat elveszett.

Vagyis mégsem...

Ashoka császár ugyanis korábban elküldte a fa egyik ágát Srí Lankára ajándékba Devanampiya Tissa királynak, aki a fővárosában, Anuradhapurában ültette el azt el. Az alábbi képen Ashoka lánya látható, amint elviszi a szent füge ágat Srí Lankára. Aki ellátogat Anuradhapurába egy óriási Ficus religiosa fát fog látni, amely a buddhisták szerint abból az ágból nőtt ki, amelyet a király ültetett. Így ez a világ legrégebbi élő fája a feljegyzett történelem szerint.

2012-ben Mahinda Rajapaksa (Srí Lanka akkori elnöke) levágott egy kisebb ágat a fáról, elvitte Indiába, és elültette a Salamatpur melletti dombra. De alig két évvel később a Hindustan Times arról számolt be, hogy a fügefa bajban van. A fa hat méter magasra nőtt, és ágai nekinyomódtak az őt megvédeni hivatott hálós ketrec tetejének. Levelei betegek voltak, a vízhiány miatt a kiszáradás fenyegette. A lap emiatt leginkább az állam vezetését hibáztatta, mint a négy őrt hozzátéve, hogy ők is szenvedtek, nem rendelkeznek víz- és áramellátással, valamint kénytelenek a szabadban végezni a dolgaikat a WC-k hiánya miatt.

„A mi kötelességünk a fa biztonságának biztosítása, és ezt meg is tesszük annyira, amennyire a lehetőségeink engedik” – mondta az egyik őr, Atar Singh.

Az újságcikk heves reakciót váltott ki az Indiai Mahabodhi Társaság vezetőjétől, Bhante Vimal Tisse-ből, aki szerint India kormányának erkölcsi felelőssége a fa gondozása, és hanyagsága megsértette a buddhistákat. Sri Lanka is bekapcsolódott; a buddhista vallásügyi minisztérium közölte, hogy az indiai főbizottsághoz fordul az ügyben, a felháborodás és a diplomácia hamar meghozta gyümölcsét. Ma a fa erős és egészséges. Madhya Pradesh állam Mezőgazdasági Minisztériumának botanikusa minden héten felkeresi, hogy ellenőrizze egészségi állapotát. A fa védelmének értékével kapcsolatos új kérdések miatt azonban a fa jövője bizonytalan, mert az állam ezirányú költségei magasnak tűnnek. De megvan benne a lehetőség a helyi gazdaság átalakítására, ha a terveknek megfelelően zarándokok és turisták özönlenek a fához. Parmeshwar Tiwari az NDTV Anurag Dwary című műsorában elmondta, hogy öt évvel ezelőtt még sok túrista látogatta, de mostanra lelankadt az érdeklődés.

Talán többen jönnének, ha ismernék a fa történetét. De 2015-ben Milind Ghatwainak a The Indian Express számára készített jelentése szerint még maguk az őrök sem tudták annak jelentőségét, amit védenek...

A szerző Mike Shanahan szabadúszó író, angol biológus, aki az esőerdők ökológiájából doktorált. Könyvet írt a fügefákról, amely az Egyesült Királyságban Ladders to Heaven címen, Észak-Amerikában pedig Gods, Wasps and Stranglers címmel jelent meg.

Megjegyzések

Népszerű tartalmak

Füge metszése, avagy kell-e metszeni a fügét?

Újra és újra felbukkanó kérdés, hogy kell-e metszeni a fügét ( Ficus Carica) , és ha igen, mikor és hogyan kell elvégezni a fügefa vagy fügebokor metszését. Ha beírjuk a keresőbe, akkor rengeteg találat zúdul ránk, és teljesen elveszünk az információkban, főleg, ha bizonytalanok vagy éppen gyakorlatlanok vagyunk a füge nevelését illetően. A cikkekben sokszor nagyon ellentmondásos információk vannak. Az egyik szerint erős metszést igényel a füge, a másik szerint épp csak kell metszeni. Az egyik szerint télen, a másik szerint tavasszal, de olvastam már olyat is, amelyik a nyári metszést javasolta. Ezért arra gondoltam, írok erről egy összefoglalót, hogy mégis, hogyan és mikor is kell metszeni a fügét, ha egyáltalán kell... Kell-e metszeni a fügét? A válasz összetett, mert igen és nem. Igen , az ültetést követően érdemes azonnal a kétharmadára visszavágni, valamint az ültetés utáni első évben ugyanezt megismételni. Ezt azért célszerű elvégezni, hogy az első időszakban több energiát tudjon

A füge szaporítása – 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge ( Ficus Carica)  magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal  (anyanövény)  megegyező tulajdo

Időjárás

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2023 fugesember.hu