érdekesség , Ficus religiosa , fordítás , India , látványosság , Mike Shanahan , tudomány , turizmus , utazás ,

A fügefa, amelynek 24 órás fegyveres őrség biztosítja a védelmét...

Az eredeti angol nyelvű cikk az Under The Banyan blgon jelennt meg Mike Shanahan tollából. Az eredeti címe pedig: Why one fig tree in the middle of nowhere has a 24-hour armed guard

Amikor Parmeshwar Tiwari önként jelentkezett az indiai honvédséghez, nem tudta, hogy öt évet tölt majd a semmi közepén egy fügefa védelmével. A cikk írásának pillanatában azonban pontosan ezt teszi; egy négyfős csapat tagja, akik védenek egy fügefát – Salamatpurban, Madhya Pradesh államban – a nap 24 órájában, a hét minden napján. Menedékük mindössze egy sátor. A kényelem hiányán és az unalom folyton jelenlévő szorításán kívül kígyókkal, skorpiókkal és a folyamatos hőséggel kell megküzdeniük minden áldott nap. Most ehhez jön még hozzá, hogy szembe kell nézniük az állami kormányzatot sújtó ellenérzés hullámával...

Amikor Anurag Dwary az NDTV-től arról számolt be, hogy az állam évente 1,2 millió rúpiát (18 600 USD) költ a fügefa őrzésére és öntözésére, a kritikusok gyorsan rámutattak, hogy ez az összeg mennyi minden másra is elkölthető lenne, ami szerintük jobb és hasznosabb is. Egyesek ostoba dolognak nevezték a kiadást; azt mondják, ez nevetségessé teszi az állam kormányát. Mások szerint groteszk volt ekkora összeget egyetlen fügefára költeni egy olyan államban, ahol abban a hónapban több mint 50 gazda követett el öngyilkosságot adósságai miatt.

De lehet, hogy ez még jó befektetésnek bizonyul később.

A fa messze nem szokványos. Ez egyfajta fügefa, amelyet helyileg peepal faként, a tudósok Ficus religiosa néven ismernek, és hosszú és lenyűgöző története van (már én is többször írtam róla a blogon). A történet több mint 2500 évvel ezelőtt kezdődött, amikor Buddha állítólag elérte a megvilágosodást egy fügefa alatt történt meditációja során Észak-Indiában. Ez a fa bodhi-faként vagy a megvilágosodás fájaként vált ismertté. Nagy Ashoka császár meglátogatta, és templomot építetett ott (i.e. 250-ben). Olyan tisztelete és szeretete volt Buddha fája iránt, hogy felesége keserűen féltékeny lett, és megpróbálta elpusztítani a féltékenysége tárgyát képező fügefát. A fa azonban túlélte a "merényletet", azoban Ashoka császár halála után Pushyamitra Shunga király elpusztította, aminek következtében a Buddhával való élő kapcsolat elveszett.

Vagyis mégsem...

Ashoka császár ugyanis korábban elküldte a fa egyik ágát Srí Lankára ajándékba Devanampiya Tissa királynak, aki a fővárosában, Anuradhapurában ültette el azt el. Az alábbi képen Ashoka lánya látható, amint elviszi a szent füge ágat Srí Lankára. Aki ellátogat Anuradhapurába egy óriási Ficus religiosa fát fog látni, amely a buddhisták szerint abból az ágból nőtt ki, amelyet a király ültetett. Így ez a világ legrégebbi élő fája a feljegyzett történelem szerint.

2012-ben Mahinda Rajapaksa (Srí Lanka akkori elnöke) levágott egy kisebb ágat a fáról, elvitte Indiába, és elültette a Salamatpur melletti dombra. De alig két évvel később a Hindustan Times arról számolt be, hogy a fügefa bajban van. A fa hat méter magasra nőtt, és ágai nekinyomódtak az őt megvédeni hivatott hálós ketrec tetejének. Levelei betegek voltak, a vízhiány miatt a kiszáradás fenyegette. A lap emiatt leginkább az állam vezetését hibáztatta, mint a négy őrt hozzátéve, hogy ők is szenvedtek, nem rendelkeznek víz- és áramellátással, valamint kénytelenek a szabadban végezni a dolgaikat a WC-k hiánya miatt.

„A mi kötelességünk a fa biztonságának biztosítása, és ezt meg is tesszük annyira, amennyire a lehetőségeink engedik” – mondta az egyik őr, Atar Singh.

Az újságcikk heves reakciót váltott ki az Indiai Mahabodhi Társaság vezetőjétől, Bhante Vimal Tisse-ből, aki szerint India kormányának erkölcsi felelőssége a fa gondozása, és hanyagsága megsértette a buddhistákat. Sri Lanka is bekapcsolódott; a buddhista vallásügyi minisztérium közölte, hogy az indiai főbizottsághoz fordul az ügyben, a felháborodás és a diplomácia hamar meghozta gyümölcsét. Ma a fa erős és egészséges. Madhya Pradesh állam Mezőgazdasági Minisztériumának botanikusa minden héten felkeresi, hogy ellenőrizze egészségi állapotát. A fa védelmének értékével kapcsolatos új kérdések miatt azonban a fa jövője bizonytalan, mert az állam ezirányú költségei magasnak tűnnek. De megvan benne a lehetőség a helyi gazdaság átalakítására, ha a terveknek megfelelően zarándokok és turisták özönlenek a fához. Parmeshwar Tiwari az NDTV Anurag Dwary című műsorában elmondta, hogy öt évvel ezelőtt még sok túrista látogatta, de mostanra lelankadt az érdeklődés.

Talán többen jönnének, ha ismernék a fa történetét. De 2015-ben Milind Ghatwainak a The Indian Express számára készített jelentése szerint még maguk az őrök sem tudták annak jelentőségét, amit védenek...

A szerző Mike Shanahan szabadúszó író, angol biológus, aki az esőerdők ökológiájából doktorált. Könyvet írt a fügefákról, amely az Egyesült Királyságban Ladders to Heaven címen, Észak-Amerikában pedig Gods, Wasps and Stranglers címmel jelent meg.

LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!

A minőségi fügés tartalmak létrehozása rengeteg időt és energiát emészt fel. És mint tudjuk, az idő pénz. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Ezt magánemberként egyre nehezebben tudom előteremteni, pedig azt gondolom, hogy értékteremtő projektbe fogtam bele. Ha sikerül megtalálnom azt a nagyjából két tucatnyi fügefajtát, amelyek termesztésével komoly sikereket lehet elérni Magyarország változóban lévő éghajlatán, az minden fügekedvelőnek csak jó lehet. Ha szerinted is értékes az önkéntes kutatómunkám, és van rá lehetőséged, kérlek, támogass engem, és ezáltal légy részese te is mindannak, amit megalkotok, létrehozok.

Támogatnám a Fügés embert! 💛

Megjegyzések

Népszerű cikkek

A füge szaporítása – 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge ( Ficus Carica)  magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal  (anyanövény)  megegyező tulajdo

A füge szaporítása – 2. rész: vízben gyökereztetés

Akik olvasták korábbi blogbejegyzéseimet a fügéről ( Ficus Carica) , tudhatják, hogy nem vagyok híve a füge vízben történő gyökereztetésének. Ennek legfőbb oka, hogy a füge egy rendkívül könnyen gyökeresedő növény. Ha egy darabkáját zsinórra kötjük, belógatjuk egy 80% páratartalmú helyiségbe, akkor akár ültető közeg híján is gyökerezni kezd. Persze, így nem maradna életben, ezt csak azért írtam le, hogy szemléltessem, mekkora is a füge hajlandósága a járulékos gyökerek képzésére. A füge gyökeresedési hajlandóságáról, a dugványban lejátszódó hormonális folyamatokról valamint arról, milyen az ideális dugvány, a füge szaporítása - 1. rész: dugványozás című cikkemben írok bővebben, ha érdekel a téma, érdemes elolvasni azt is. De akkor miért ellenzem sokszor oly makacs módon a füge vízben gyökereztetését? A megfelelő ültető közegbe dugva a füge dugványt akár magára is hagyhatjuk több hétre, ha gondoskodtunk arról, hogy megfelelő legyen a számára a páratartalom. Egy PET palackot félbe v

Időjárás

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2023 fugesember.hu