Milyen a füge gyökérzete? Mélyre hatoló, vagy sekélyen elterülő?
Sokat írtam már a füge föld feletti részeiről, ellenben a gyökérzetéről még nem esett eddig túl sok szó. Pedig ahhoz, hogy megfelelően tudjuk gondozni a fügénket, és a számára legideálisabb helyre ültessük, elengedhetetlen a gyökérrendszerének az ismerete is.
A közösségi platformokon többször merül fel a füge gyökérzetével kapcsolatos kérdés, és sajnos az arra érkező – jobbára laikusoktól származó – válaszokból az derül ki, hogy az emberek többsége azt gondolja, a füge gyökérzete is olyan, mint a többi gyümölcsfáé. Pedig ez nem így van.
Milyen a füge gyökérzete?
A füge egy sekélyen gyökerező növény, amelynek teljes gyökérzete a talaj felső egy méterében helyezkedik el, ezen belül is a gyökérzet 90%-a a felső 60 centiméterben, és csupan a maradék 10% hatol le a fentebb már említett, maximum egy méteres mélységig. És még ez sem minden esetben van így. Tudni kell ugyanis, hogy míg a magról kelt fügének van főgyökere, ami le tud hatolni arra a bizonyos egy, vagy akár másfél méteres mélységig is, hogy aztán oldalirányba növesszen a talajfelszínnel párhuzamos gyökérzetet, addig ez a vegetatív úton szaporított fügéknél nem így van.
A vegetatív úton szaporított fügének nincsen főgyökere, amely mélyre tud hatolni. A vegetatív úton szaporított fügének csak másodlagos, úgynevezett járulékos gyökerei vannak, amelyek csak csekély mértékű mélységekik hatolnak, leginkább vízszintesen nőnek. És mivel a mi éghajlatunkon a fügedarázs jelenléte híján általánosságban nem beszélhetünk generatív (magról történő) szaporításról, így el kell fogadjuk, hogy nálunk a fügéknek nincsen főgyökere, csakis járulékos gyökerei vannak.
De akkor hogy lehet ennyire szívós, szárazságtűrő a füge?
Ennek oka a gyökértömegében van. A füge gyökérzete kimondottan invazívnak számít, mert a megfelelően laza és meleg talajban rendkívüli gyorsasággal növekszik, és a gyökerek a törzstől mérve akár a 7-8 métert is elérhetik körkörösen minden irányba, de legalább a lombkorona méretével megegyező. Ebből is látszik, hogy a füge víz- és tápanyaggyűjtő területe rendkívül nagy. A füge ezzel kompenzálja úgymond azt, hogy a talaj felső rétege szárazabb, mint az alsóbb rétegek.
És ezen tulajdonságából adódik az is, hogy ha a fügefát folyamatosan nagy mennyiségű vízzel látjuk el a törzse közvetlen környezetében, akkor a fa nem növeszt 7-8 méteres gyökereket a víz után kutatva, mert minek pazarolja az energiáit ekkora gyökértömeg kifejlesztésével, ha sokkal kisebb területről is elegendő vizet tud begyűjteni. Aztán ebből következik, hogy érzékennyé válik arra, ha kimarad egy-egy öntözés. Ekkor jönnek a posztok a közösségi platformokon, hogy a füge vízigénye nagy, és hogy folyton kell locsolni nagy mennyiségű vízzel, meg hogy el kell árasztani több száz liter vízzel két- három naponta, és így tovább, bla-bla-bla...
A fügét tehát helyesen kell nevelni. Az ültetés évében, és még a rákövetkezőben is sokat kell öntözni, utána pedig folyamatosan csökkenteni az öntözések gyakoriságát, és mennyiségét egyaránt. A harmadik-negyedik évtől már csak a rendkívül aszályos időszakokban öntözzük, akkor viszont nem csak a törzs körül, hanem legalább egy 3-5 méter átmérőjű körben a törzs körül, hogy a teljes gyökérzete vízhez juthasson. De erről már írtam korábban is a füge öntözéséről szóló cikkemben.
Milyen a jó talaj a fügének?
A füge azkon a talajokon fejleszti leghatékonyabban a gyökérzetét, amelyek kellően lazák, melegek és szellősek. Az ilyen talajban gyorsan elvezetődik a víz, és könnyedén tudnak utat törni maguknak a gyökerek. Az ilyen talajnak az oxigénellátottsága is jobb, ami szintén előnyös a füge számára. Ezárt aztán a kötött, agyagos talajokon lassabban növekszenek a fügék, sokkal több törődést igényelnek az első években. Ellentétben ezzel a laza szerkezetű, homokos talajokkal, ahol sokkal gyorsabban tudnak fejlődni, és rövidebb idő kell ahhoz, hogy elérjék azt a szintet, amikortól már nem igényelnek rendszeres öntözést.
LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!
A minőségi fügés tartalmak létrehozása rengeteg időt és energiát emészt fel. És mint tudjuk, az idő pénz. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Ezt magánemberként egyre nehezebben tudom előteremteni, pedig azt gondolom, hogy értékteremtő projektbe fogtam bele. Ha sikerül megtalálnom azt a nagyjából két tucatnyi fügefajtát, amelyek termesztésével komoly sikereket lehet elérni Magyarország változóban lévő éghajlatán, az minden fügekedvelőnek csak jó lehet. Ha szerinted is értékes az önkéntes kutatómunkám, és van rá lehetőséged, kérlek, támogass engem, és ezáltal légy részese te is mindannak, amit megalkotok, létrehozok.
Megjegyzések
Szólj hozzá!