Sokat írtam már a füge föld feletti részeiről, ellenben a gyökérzetéről még nem esett eddig túl sok szó. Pedig ahhoz, hogy megfelelően tudjuk gondozni a fügénket, és a számára legideálisabb helyre ültessük, elengedhetetlen a gyökérrendszerének az ismerete is.

A közösségi platformokon többször merül fel a füge gyökérzetével kapcsolatos kérdés, és sajnos az arra érkező – jobbára laikusoktól származó – válaszokból az derül ki, hogy az emberek többsége azt gondolja, a füge gyökérzete is olyan, mint a többi gyümölcsfáé. Pedig ez nem így van.

Milyen a füge gyökérzete?

A füge egy sekélyen gyökerező növény, amelynek teljes gyökérzete a talaj felső egy méterében helyezkedik el, ezen belül is a gyökérzet 90%-a a felső 60 centiméterben, és csupan a maradék 10% hatol le a fentebb már említett, maximum egy méteres mélységig. És még ez sem minden esetben van így. Tudni kell ugyanis, hogy míg a magról kelt fügének van főgyökere, ami le tud hatolni arra a bizonyos egy, vagy akár másfél méteres mélységig is, hogy aztán oldalirányba növesszen a talajfelszínnel párhuzamos gyökérzetet, addig ez a vegetatív úton szaporított fügéknél nem így van.

A vegetatív úton szaporított fügének nincsen főgyökere, amely mélyre tud hatolni. A vegetatív úton szaporított fügének csak másodlagos, úgynevezett járulékos gyökerei vannak, amelyek csak csekély mértékű mélységekik hatolnak, leginkább vízszintesen nőnek. És mivel a mi éghajlatunkon a fügedarázs jelenléte híján általánosságban nem beszélhetünk generatív (magról történő) szaporításról, így el kell fogadjuk, hogy nálunk a fügéknek nincsen főgyökere, csakis járulékos gyökerei vannak.

De akkor hogy lehet ennyire szívós, szárazságtűrő a füge?

Ennek oka a gyökértömegében van. A füge gyökérzete kimondottan invazívnak számít, mert a megfelelően laza és meleg talajban rendkívüli gyorsasággal növekszik, és a gyökerek a törzstől mérve akár a 7-8 métert is elérhetik körkörösen minden irányba, de legalább a lombkorona méretével megegyező. Ebből is látszik, hogy a füge víz- és tápanyaggyűjtő területe rendkívül nagy. A füge ezzel kompenzálja úgymond azt, hogy a talaj felső rétege szárazabb, mint az alsóbb rétegek.

És ezen tulajdonságából adódik az is, hogy ha a fügefát folyamatosan nagy mennyiségű vízzel látjuk el a törzse közvetlen környezetében, akkor a fa nem növeszt 7-8 méteres gyökereket a víz után kutatva, mert minek pazarolja az energiáit ekkora gyökértömeg kifejlesztésével, ha sokkal kisebb területről is elegendő vizet tud begyűjteni. Aztán ebből következik, hogy érzékennyé válik arra, ha kimarad egy-egy öntözés. Ekkor jönnek a posztok a közösségi platformokon, hogy a füge vízigénye nagy, és hogy folyton kell locsolni nagy mennyiségű vízzel, meg hogy el kell árasztani több száz liter vízzel két- három naponta, és így tovább, bla-bla-bla...

Forrás: www.researchgate.net

A fügét tehát helyesen kell nevelni. Az ültetés évében, és még a rákövetkezőben is sokat kell öntözni, utána pedig folyamatosan csökkenteni az öntözések gyakoriságát, és mennyiségét egyaránt. A harmadik-negyedik évtől már csak a rendkívül aszályos időszakokban öntözzük, akkor viszont nem csak a törzs körül, hanem legalább egy 3-5 méter átmérőjű körben a törzs körül, hogy a teljes gyökérzete vízhez juthasson. De erről már írtam korábban is a füge öntözéséről szóló cikkemben.

Milyen a jó talaj a fügének?

A füge azkon a talajokon fejleszti leghatékonyabban a gyökérzetét, amelyek kellően lazák, melegek és szellősek. Az ilyen talajban gyorsan elvezetődik a víz, és könnyedén tudnak utat törni maguknak a gyökerek. Az ilyen talajnak az oxigénellátottsága is jobb, ami szintén előnyös a füge számára. Ezárt aztán a kötött, agyagos talajokon lassabban növekszenek a fügék, sokkal több törődést igényelnek az első években. Ellentétben ezzel a laza szerkezetű, homokos talajokkal, ahol sokkal gyorsabban tudnak fejlődni, és rövidebb idő kell ahhoz, hogy elérjék azt a szintet, amikortól már nem igényelnek rendszeres öntözést.

Ha megtetszet a cikkem, és felhasználnád saját cikk írására, kérlek jeleníts meg egy hivatkozást, hogy itt található a forrás. Köszönöm előre is. 💚 Nyilván te sem szeretnéd, hogy forrásmegjelölés nélkül elvigyék több órányi munkád eredméynét! A képeket pedig kérlek, csak egészében használd fel vágás nélkül. Legyünk egymásra tekintettel! 😊

LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!

A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉

Támogatnám a Fügés embert! 💛

Kávét a Fügés embernek! ☕

Ha nem szeretnél lemaradni a legfrissebb cikkeimről, vagy az esetleges éves metszésekből származó dugványok meghirdetéséről, akkor iratkozz fel a hírlevelekre. Nem fogok tömegesen leveleket küldeni, csak a legújabb cikkeket és a fontos értesítésket fogod megkapni.