Translate

A füge szaporítási módjai: duványozás, vízben gyökereztetés, bujtás, és egyebek

A fügét több módon is szaporíthatjuk, és ezen szaporítási módokról külön-külön posztokban írtam már korábban, illetve még fogok is a jövőben. Ezt a posztot mintegy áttekintő, gyűjtőposztnak szánom, ahonnan az összes füge szaporítási módszer elérhető egy lapról, illetve rövid leírást találhatsz itt a különböző szaporítási módokról, és ha valamelyik megtetszik, akkor megmutatja, arról hol olvashatsz bővebben...

A füge dugványozása

A dugványozás tulajdonképpen nem más, mint egy növény lemásolása (klónozása). A dugványozással az utód az alannyal teljesen megegyező genetikával rendelkezik, mert nem megtermékenyítés (növények esetén beporzás) útján történik a szaporítás, hanem a növény egy részét (a füge esetében szárrészt) nedves közegbe dugva arra ösztönözzük, hogy járulékos gyökereket képezzen. Röviden így foglalnám össze a dugványozás lényegi részét. Különböző növények különböző mértékű hajlamosságot mutatnak a járulékos gyökerek fejlesztésére. Szerencsénkre a füge rendkívül jól gyökeresedő növény. Gyakorlatilag el sem lehet rontani a gyökereztetését ha csak egy picit is odafigyelünk.

A dugványozásnak több technikája is létezik. Ezek szerint beszélhetünk szárdugványról (ezen belül: fás dugványról, félfás dugványról, zölddugványról), levéldugványról valamint gyökérdugványról. Mivel ez egy fügés blog, és nem kertészmérnöki szakfolyóirat (meg hát ugye én sem vagyok kertészmérnök), nem részletezném az összes fajtát, csak amelyet a füge esetében alkalmazunk, az pedig a szárdugványozás.

Az interneten olvasgatva látom, hogy nagy az érdeklődés a füge szaporítása iránt, ami jó dolog, hiszen ez egy csodálatos növény. Azonban folyton ugyanazokba a kérdésekbe futok bele: melyik évszakban kell a fügét dugványozni? Milyen dugvány a jobb (fás, zöld, csúcshajtásos vagy anélküli, stb)? Milyen közegbe dugványozzuk a fügét? Milyen környezet az ideális a dugványozáshoz? Mennyi idő mire a dugvány kiültethető? Mekkora legyen egy dugvány? Ha kapok egy dugványt, honnan tudom, melyik az alja és melyik a teteje? Földben vagy vízben jobb a fügét gyökereztetni? Ezeket a kérdéseket igyekszem a füge dugványozása posztban körbejárni. Ha érdekel a teljes cikk a füge dugványozásáról, akkor kattints az alábbi linkre...

A füge dugványozása


A füge gyökereztetése vízben

Akik olvasták korábbi blogbejegyzéseimet a fügéről, tudhatják, hogy nem vagyok híve a füge vízben történő gyökereztetésének. Ennek legfőbb oka, hogy a füge egy rendkívül könnyen gyökeresedő növény. Ha egy darabkáját zsinórra kötjük, belógatjuk egy 80% páratartalmú helyiségbe, akkor akár ültető közeg híján is gyökerezni kezd. Persze, így nem maradna életben, ezt csak azért írtam le, hogy szemléltessem, mekkora is a füge hajlandósága a járulékos gyökerek képzésére.

Ha a füge dugványt vízben akarjuk gyökereztetni, akkor arra kell felkészülnünk, hogy naponta legalább egyszer vizet kell cserélni az edényben. Ha nem tesszük, akkor egyrészt a fény hatására algásodni kezd, másrészt a dugvány elkezd nyálkásodni, majd hamarosan rohadásnak indul. Nem mondom, hogy vízben nem lehet gyökereztetni. De lehet. Csak naponta ki kell cserélni a vizet, és amint egy-két centiméternyi gyökerei lesznek, azonnal át kell ültetni cserépbe, mert onnantól, hogy gyökere lett, tápanyagra lesz szüksége. Az pedig a vízben jóvalta sokkal kevesebb van, mint a virágföldben. Amíg valaki csak egy-két dugvánnyal dolgozik egyszerre, ez nem sokkal nagyobb macera.

Vannak olyan esetek, amikor szükség lehet rá. Én is alkalmazom a vízben gyökereztetést. Nálam ennek az az oka, hogy sok dugványt rendelek külföldről. Ezek hosszú, esetenként akár két hétnél is hosszabb utat tesznek meg postai úton. Hogy útközben ki ne száradjanak, nedves papírba, majd nylonba vannak csomagolva. A hosszú úton ebben a közegben sokszor bedohosodnak a dugványok. Ezt érezni, amikor kibontom. Pince szagú. Büdös, dohos. Eleinte az ilyen dugványokat is a szokásos módon homokkal kevert földbe dugványoztam, de a magas páratartalom miatt sajnos emiatt sokszor tovább folytatódott a csomagban megindult folyamat, és megpenészedett, elrohadt a füge dugvány még mielőtt gyökeret fejleszthetett volna. Ha érdekel a füge vizben gyökereztetése, akkor kattints az alábbi linkre...

A füge vízben gyökereztetése


A füge légbujtása, léggyökereztetése

Az angol nyelvterületen ezt az air laying kifejezéssel illetik, és számtalan videó található a legnépszerűbb videómegosztón. Én most a saját módszeremet fogom bemutatni képekkel illusztrálva. A legygyökereztetés egyébként nem más, mint a növényi rész levegőben való gyökereztetése. Persze itt természetesen nem arról van szó, hogy csak levegő kell hozz, mert az nem lenne igaz. Ugyanúgy kell hozzá egy gyökereztető közeg, aminek én egyszerű boltban kapható általános virágföldet használok mindeféle hókuszpókusz keverék nélkül.

Nem teszek bele se perlitet, se tőzeget, se homokot, se kókuszrostot. persze biztosan működik azokkal is, de minek túlbonyolítani azt, ami amúgy egyszerű, mint a faék. Hiszen a kertben a füge is csak sima kerti talajban nő, ott sincs a földhöz keverve semmi, maximum egy kis szarvasmarha trágya. Szóval, a dolog lényege az, hogy egy már meglévő füge bokor egyik élő ága köré rögzítünk fel nedves ültető közeget, amit nem hagyunk kiszáradni. A többit a füge megoldja magától, hiszen ő egy olyan növény, hogy ha bármely része tartósan nedves közegben van, ott elkezd járulékos gyökereket fejleszteni.

Az én módszeremhez mindössze egy kisebb műanyag vödör kell, ami lehet egy nem átlátszó tejfölös vödör, vagy akár egy átlátszó savanyúságos vödör. Esetemben ez egy kovászos uborkás műanyag vödör. Az átlátszó előnyösebb, mert ott látjuk napról napra, hogy mi történik. Ezen kívül kell még majd egy tapétavágó kés (vagy ívelt pengéjű olló), valamint pár marék általános virágföld. Válasszunk ki egy szimpatikus ágat a fügén. A legkönnyebben az egy, maximum két éves ágak gyökereznek, az ennél idősebbek is sikerélményünk lesz, csak több idő kell majd nekik. Amikor azt látjuk, hogy szép vastag fehér gyökerek jelentek meg, várjunk még, amíg azok teljesen behálózzák a vödörben a foldet. Minél több gyökere lesz, annál biztosabb, hogy komolyabb stressz és fejlődési akadozás nélkül átvészeli a leválasztást, és az azt követő ültetést. Szóval, sok-sok gyökér, és még több gyökér. És türelem. Ha érdekel a füge légbujtásáról a teljes cikk, amiből azt is megtudod, hogyan kell ezt csinálni, akkor kattints az alábbi linre...

A füge légbujtása, léggyökereztetése


A füge szaporítása sarjakkal

Mint sok növénynél, a fügénél attól függően, hogy honnan ered, kétféle sarjat különböztetünk meg: gyökér- és tősarj. A tősarj szorosan az anyafüge mellől előbújó hajtás, amely nem az anyanövény gyökerének egy részéről nő ki, hanem az anyanövény tövéről a gyökerek szintje fölött, de jóllehet, még a talaj szintje alatt. Ezek a sarak nem biztos, hogy rendelkeznek elegendő saját gyökérzettel a leválasztáshoz, ezért mielőtt leválasztanánk egy füge tősarjat, mindenképpen vizsgáljuk meg, hogy alkalmas-e rá.

A gyökérsarj a füge mellől, de nem annak törzséről kinövő hajtás. Ez kinőhet egészen közel a füge fánkhoz vagy bokrunkhoz, de akár a tőtől egy méter távolságban is. Ezek a sarjak valamely vastagabb, erősebb gyökérről nőnek ki, így eleve rendelkeznek gyökerekkel. Igaz, ezek a gyökerek még elsősorban az anyanövényhez tartoznak. Ha ezt a gyökeret a fügesarj és az anyanövény között elvágjuk, majd a sarjat felszedjük, akkor látni fogjuk, hogy ő tulajdonképpen egy önálló növény. Van saját törzse, és saját valószínűleg fejlett gyökérzete is. Ez a növény ebben a formájában elültethető cserépbe, vagy akár rögtön szabadföldbe is.

Ha megfelelően és szakszerűen járunk el, akkor mindkettő sarj típusból gyorsan nevelhetünk az anyanövénnyel genetikailag 100%-ig megegyező új növényt. Ez a szaporítási mód gyorsabb, mint a dugványozás, mert már gyökérrel rendelkező kis növényeket választhatunk le az anyanövényről, amelyek akár másfél, két méteres hajtások is lehetnek. A lényeg az időzítés. A sarjak leválasztásának legoptimálisabb időpontja a tavasz vége felé, illetve ősz elején van. A nyári forróságban ne álljunk neki ilyen munkálatnak, mert sokkal kisebb az esélye annak, hogy életben maradnak a leválasztott sarjak. A május vége, vagy szeptembe-október környéke tökéletes időpont hozzá. Ha érdekel a teljes cikk a füge sarjakkal történő szaporításáról, akkor kattints az alábbi linkre...

A füge szaporítása gyökér- és/vagy tősarjakkal


A füge szaporítása bujtással

A porbujtás, amikor egy növény – ez esetben a füge – egy elég rugalmas ágát lehajtjuk a talajra, ott földdel takarjuk, aztán rögzítjük, majd miután az gyökeret eresztett, leválasztjuk az anyanövényről, és elültetjük. Ugye, hogy nem is tűnik annyira bonyolultnak? Ez azért van, mert annyira egyszrű a füge bujtása, hogy ennél más sokkal egyszerűbb dolgokat nehéz lenne kitalálni. :) A feltöltéses bujtásnál viszont nem szükséges ágat lehajtani. Ha van egy talaj közelből előtörő, már megfásodott ág, akkor annak az ágnak a tövét felkupacoljuk földdel, majd nedvesen tartjuk míg meg nem gyökeresedik az ág. Ez a módszer sem bonyolultabb, mint a porbujtás. :)

A porbujtás, amikor egy növény – ez esetben a füge – egy elég rugalmas ágát lehajtjuk a talajra, ott földdel takarjuk, aztán rögzítjük, majd miután az gyökeret eresztett, leválasztjuk az anyanövényről, és elültetjük. Ugye, hogy nem is tűnik annyira bonyolultnak? Ez azért van, mert annyira egyszrű a füge bujtása, hogy ennél más sokkal egyszerűbb dolgokat nehéz lenne kitalálni. :) A feltöltéses bujtásnál viszont nem szükséges ágat lehajtani. Ha van egy talaj közelből előtörő, már megfásodott ág, akkor annak az ágnak a tövét felkupacoljuk földdel, majd nedvesen tartjuk míg meg nem gyökeresedik az ág. Ez a módszer sem bonyolultabb, mint a porbujtás.

Járjuk körbe a füge bokrunkat, és keressünk egy erre alkalmas ágat. Az az ág alkalmas erre, amelyiket könnyedén, az ág eltörése nélkül le tudunk hajlítani a földre. Ha megtaláltuk ezt az ágat, akkor már csak annyi a dolgunk, hogy lehajlítjuk, és megnézzük, hol tudja érinteni a talajt. Elengedjük, és ahol majdan érintkezni fog a bujtványnak szánt füge águnk a talajjal, ott ásunk egy kis mélyedést. Nem kell akkorát, mint egy ültetőgödör. Elég mindössze tíz-tizenöt centiméter mély és ugyanilyen széles gödröcskét ásni. Tisztítsuk meg az ágat. Ez azt jelenti, hogy arról a részről, ami a földben lesz, törjünk ki minden hajtást és levelet. Ha megvagyunk vele, keressünk egy nehezéket, amit majd rá tudunk rakni. Ez lehet egy nagyobb kő, egy beton tömb, vagy bármi, ami képes az adott ágat lehajlítva tartani. Ha ez is megvan, készítsük oda a gödör mellé, majd halítsuk bele az ágat. Fél kézzel tarva temessük be földdel, lapogassuk le jő tömörre, majd húzzuk rá a nehezéket. Alaposan locsoljuk be, és innentől tartsuk folyamatosan nedvesen. Ha érdekel a teljes cikk a füge bujtásáról, akkor kattints az alábbi linkre...

A füge szaporítása porbujtással, feltöltéses bujtással



A füge szaporítása magról

Sokszor merül fel a kérdés, hogy lehet-e a fügét magról szaporítani? A válasz pedig nem is annyira kézenfekvő, mint azt elsőre gondolná az ember. Tudni kell, hogy a közönséges fügének (Ficus Carica) három típusa létezik:

  • Az adriai tipusba tartozó füge fajták közös jellemzője, hogy beporzás nélkül, úgy nevezett partenokarpikus módon képesek beérlelni fügéiket. De mivel nem történt beporzás, azaz megtermékenyítés, így bár ezen fügék belsejében is kifejlődnek a magházak, de azok belsejében csíraképes mag nem található. Így ez a fajta nem is szaporítható magról. Hazánkban azonban - a majd lentebb leírt okok miatt - leginkább az adriai tipusú füge van jelen. Ugyanakkor érdemes tudni, hogy ha van fügedarázs, akkor az képes az adriai tipusú fügéket is megtermékenyítei. Ez esetben bennük is kifejlődnek a csíraképes magok.

  • szirnai füge egy olyan típus, amelynek ahhoz, hogy beérlelje a fügéket, szükséges a beporzás. Ezt a beporzást pedig csak egyetlen rovar képes elvégezni, amely hazánkban nem őshonos, és jelen ismeretek szerint csak Pécs környékén található meg tartósan. Ez a rovar a fügedarázs (Blastophaga). Ez a parányi rovar az egyetlen, amely képes beporozni a füge virágait. A szmirnai tipusú füge ezen kis rovarok beporzása nélkül éretlenül elhullajtja fügéit. Ha azonban megtörténik a beporzás, akkor a fügék beérnek, és a belsejükben rengeteg csíraképes mag fejlődik ki. Ezen fügék magjai csíráztathatóak, így ez a tipusú füge szaporítható is magról.

  • san pedro tipusú fügék pedig az előbbi két faj ötvözetei, mert az első terméshullámuk partenokarpikus módon beporzás nélkül is beérik, mint az adriai tipusú fügéké, a másodtermése azonban a fügedarázs megtermékenyítő munkája nélkül éretlenül lehull. Ennek a fajtának tehát a beporzott másodtermésekből származó magjai lehetnek csíraképesek.

De akkor lehet magról szaporítani a fügét, vagy sem? Lehet, csak nem azt, amelyik a kertünkben nő (kivéve, ha olyan helyen élünk, ahol a fügedarázs jelen van hazánkban, és be tudja porozni a fügénket). Van azonban alternatíva. Kettő is! Vagy veszünk valahol import friss fügét, és abból nyerünk ki magokat, vagyok veszünk aszalt füge koszorút, és abból nyerünk ki magot. Igen, jól olvastad! Az aszalt füge alkalmas erre. Az import friss füge és a boltban kapható aszalt füge általában szmirnai tipusú füge, így minden esélyünk megvan rá, hogy csíraképes magokat találunk bennük.

A magról nevelt füge növekedése az elején még igen lassú. A két szoklevél hamar kibújt a magköpenyből, de onnan a két leveles állapotig több, mint egy hét telt el. Azt hittem, már megállt a növésben. :) De nem... Amint megjelenik az első két pár (tehét összesen négy) igazi levele, lehet óvatosan csökkenteni a tálkában a vizet, hogy biztosan ne tocsogjon a földje a víztől.

Persze ezt követően sem fog égigérő paszujt meghazudtoló tempóban növekedni, szóval türelem kell hozzá a továbbiakban is. Én a magok csíráztatását 2022. januárjában kezdtem meg. A most következő fényképet (a borítóképpek együtt) pedig  2022. júniusában észítettem. Fél év alatt nőtt ennyit. Lakásban, világos ablakpárkányon tartom, mert a nyári hőségben ez a picike növény jó eséllyel elpusztulna. Talán majd jövőre már kiviszem. Ha érdekel a teljes cikk a füge magról történő szaporításáról, akkor kattints az alábbi linkre...

A füge szaporítása porbujtással, feltöltéses bujtással


További cikkek a füge szaporítása témában:

Megjegyzések

Népszerű tartalmak

A füge szaporítása – 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge ( Ficus Carica)  magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal  (anyanövény)  megegyező tulajdo

Hogyan aszaljunk fügét napon?

Tombol a nyár, a kánikula pedig az elviselhetetlenséggel határos, mindeközben pedig érik a füge. Bár az ország melegebb részein már az első terméshullám szinte teljesen leérett, az ország középső, és keleti részen még javában érik a füge. Ha pedig a kettőt – tikkasztó napsütés és érett füge – egy mondatban említjük, szinte elkerülhetetlen, hogy az aszalt fügére asszociáljunk... Aki evett már igazán jó minőségű aszalt fügét, az egészen biztosan szereti. Mert hogyan is lehetne nem szeretni az aszalt fügét? 😏 Persze a jó minőségű aszalt füge alatt nem arra a sok esetben boltban kapható cipőtalp keménységű vacakra gondolok, aminek a színe szürkés foltokkal tarkított, mintha penészes lenne, és még egy krokodil állkapcsát is próbára tenné. Az igazi aszalt füge aranysárga, vagy barnás színű attól függően, hogy sárga, vagy lila bőrű fügéből készült. Ezen túl pedig természetesen lágy, puha, és rendkívül kellemes zamatú. Az igazán jó minőségű aszalt füge már akkor beindítja a nyáltermelődést, m

Címkék

adriai amerikai lepkekabóca Arany mézfüge aszalódó aszalt füge aszály átültetés azonosítatlan fajta Babits Bacorinho beporzás beszerzés betakarítás betegség Blanche d'Argenteuil Botanikus kert Budai barna aszalódó Budai barna bőtermő Budai zöld óriás bujtás Cachopeira Ceglédi óriás Christian Ziegler Crna Cu de Burro csapadék csíkos füge csíráztatás Dalmatie deformálódott levelek Della Monaca Della Signora Desert King dézsás füge Dottato Dr. Nanthinee Jevanandam Drosophila suzukii Drostophila suzukii dugványozás egészség élet előrejelzés Emma Marris érdekesség Erdőkertesi Dalmát fagykár fajtabemutató Farmosi barna Farmosi bőtermő Farmosi füge-fajtagyűjtemény Farmosi Törpe Fekete fügelégy feldolgozás Ficus auriculata Ficus benghalensis Ficus benjamina Ficus citrifolia Ficus grossu-larioides Ficus microcarpa Ficus punctata Ficus religiosa Ficus sycomorus Ficus thonningii Ficus variegata Ficus watkinsiana Firoma® fojtogató füge fordítás füge füge a lakásban füge antraknózis füge igényei füge mozaik vírus füge viaszos pajzstetű füge-levélmoly fügedarázs fügeérés fügefa-kéregmoly fügehullás fügekávé fügelevél fügerozsda fügeszú Gajumaru Treehouse Diner gasztro Gold Orphan gondozás gyógynövény gyökereztetés gyökérsarj Györöki Lapos hangya Hardy Yellow háromszor termő időjárás Jégfüge Jin Ao Fen Kadota kapri füge kártevő Kátai aszalódó Kátai sárga óriás keszthelyi barna Keszthelyi fekete kísérletezés klímaváltozás kórokozó Krakatoa látványosság légbujtás levélfoltosság lexikon Little Miss Figgy® madarak Madeleine des Deux Saisons magnélküli Martinsfeige Mary Lane Meg Lowman megtermékenyítés Mei Li Ya metszés mézfüge Michurinska-10 Mike Shanahan Miljska Morena Naha Harbour Diner Napolitana Napolitana negra növényvédelem Orphan öntözés őszi munkálatok panache Panino Paradiso Pécsi lila Pedro Petrovača bileja Petrovka Pettyesszárnyú muslica Pingo de Mel porbujtás Ronde de Bordeaux Ross Raddi San Pedro Sankt Martin Šaraguja Sárga Óriás Silba adipata Sinkó lila óriás Steve Bradt szaporítás szaporítás magról szirnai szüret takarás talajtakarás talajtakatás tápanyag utánpótlás táplálkozás tárolás tartósítás tavaszi munkálatok teleltetés téli munkálatok téli védelem Termenjača típusok törpe füge tősarj trágyázás tudomány Turca unifera utazás ültetés védjegyzett fajta videó Violette de Sollies Zamojcica Zamorčica

Időjárás

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2022 fugesember.hu