Translate

A füge szaporítási módjai: duványozás, vízben gyökereztetés, bujtás, és egyebek

A fügét több módon is szaporíthatjuk, és ezen szaporítási módokról külön-külön posztokban írtam már korábban, illetve még fogok is a jövőben. Ezt a posztot mintegy áttekintő, gyűjtőposztnak szánom, ahonnan az összes füge szaporítási módszer elérhető egy lapról, illetve rövid leírást találhatsz itt a különböző szaporítási módokról, és ha valamelyik megtetszik, akkor megmutatja, arról hol olvashatsz bővebben...

A füge dugványozása

A dugványozás tulajdonképpen nem más, mint egy növény lemásolása (klónozása). A dugványozással az utód az alannyal teljesen megegyező genetikával rendelkezik, mert nem megtermékenyítés (növények esetén beporzás) útján történik a szaporítás, hanem a növény egy részét (a füge esetében szárrészt) nedves közegbe dugva arra ösztönözzük, hogy járulékos gyökereket képezzen. Röviden így foglalnám össze a dugványozás lényegi részét. Különböző növények különböző mértékű hajlamosságot mutatnak a járulékos gyökerek fejlesztésére. Szerencsénkre a füge rendkívül jól gyökeresedő növény. Gyakorlatilag el sem lehet rontani a gyökereztetését ha csak egy picit is odafigyelünk.

A dugványozásnak több technikája is létezik. Ezek szerint beszélhetünk szárdugványról (ezen belül: fás dugványról, félfás dugványról, zölddugványról), levéldugványról valamint gyökérdugványról. Mivel ez egy fügés blog, és nem kertészmérnöki szakfolyóirat (meg hát ugye én sem vagyok kertészmérnök), nem részletezném az összes fajtát, csak amelyet a füge esetében alkalmazunk, az pedig a szárdugványozás.

Az interneten olvasgatva látom, hogy nagy az érdeklődés a füge szaporítása iránt, ami jó dolog, hiszen ez egy csodálatos növény. Azonban folyton ugyanazokba a kérdésekbe futok bele: melyik évszakban kell a fügét dugványozni? Milyen dugvány a jobb (fás, zöld, csúcshajtásos vagy anélküli, stb)? Milyen közegbe dugványozzuk a fügét? Milyen környezet az ideális a dugványozáshoz? Mennyi idő mire a dugvány kiültethető? Mekkora legyen egy dugvány? Ha kapok egy dugványt, honnan tudom, melyik az alja és melyik a teteje? Földben vagy vízben jobb a fügét gyökereztetni? Ezeket a kérdéseket igyekszem a füge dugványozása posztban körbejárni. Ha érdekel a teljes cikk a füge dugványozásáról, akkor kattints az alábbi linkre...

A füge dugványozása


A füge gyökereztetése vízben

Akik olvasták korábbi blogbejegyzéseimet a fügéről, tudhatják, hogy nem vagyok híve a füge vízben történő gyökereztetésének. Ennek legfőbb oka, hogy a füge egy rendkívül könnyen gyökeresedő növény. Ha egy darabkáját zsinórra kötjük, belógatjuk egy 80% páratartalmú helyiségbe, akkor akár ültető közeg híján is gyökerezni kezd. Persze, így nem maradna életben, ezt csak azért írtam le, hogy szemléltessem, mekkora is a füge hajlandósága a járulékos gyökerek képzésére.

Ha a füge dugványt vízben akarjuk gyökereztetni, akkor arra kell felkészülnünk, hogy naponta legalább egyszer vizet kell cserélni az edényben. Ha nem tesszük, akkor egyrészt a fény hatására algásodni kezd, másrészt a dugvány elkezd nyálkásodni, majd hamarosan rohadásnak indul. Nem mondom, hogy vízben nem lehet gyökereztetni. De lehet. Csak naponta ki kell cserélni a vizet, és amint egy-két centiméternyi gyökerei lesznek, azonnal át kell ültetni cserépbe, mert onnantól, hogy gyökere lett, tápanyagra lesz szüksége. Az pedig a vízben jóvalta sokkal kevesebb van, mint a virágföldben. Amíg valaki csak egy-két dugvánnyal dolgozik egyszerre, ez nem sokkal nagyobb macera.

Vannak olyan esetek, amikor szükség lehet rá. Én is alkalmazom a vízben gyökereztetést. Nálam ennek az az oka, hogy sok dugványt rendelek külföldről. Ezek hosszú, esetenként akár két hétnél is hosszabb utat tesznek meg postai úton. Hogy útközben ki ne száradjanak, nedves papírba, majd nylonba vannak csomagolva. A hosszú úton ebben a közegben sokszor bedohosodnak a dugványok. Ezt érezni, amikor kibontom. Pince szagú. Büdös, dohos. Eleinte az ilyen dugványokat is a szokásos módon homokkal kevert földbe dugványoztam, de a magas páratartalom miatt sajnos emiatt sokszor tovább folytatódott a csomagban megindult folyamat, és megpenészedett, elrohadt a füge dugvány még mielőtt gyökeret fejleszthetett volna. Ha érdekel a füge vizben gyökereztetése, akkor kattints az alábbi linkre...

A füge vízben gyökereztetése


A füge légbujtása, léggyökereztetése

Az angol nyelvterületen ezt az air laying kifejezéssel illetik, és számtalan videó található a legnépszerűbb videómegosztón. Én most a saját módszeremet fogom bemutatni képekkel illusztrálva. A legygyökereztetés egyébként nem más, mint a növényi rész levegőben való gyökereztetése. Persze itt természetesen nem arról van szó, hogy csak levegő kell hozz, mert az nem lenne igaz. Ugyanúgy kell hozzá egy gyökereztető közeg, aminek én egyszerű boltban kapható általános virágföldet használok mindeféle hókuszpókusz keverék nélkül.

Nem teszek bele se perlitet, se tőzeget, se homokot, se kókuszrostot. persze biztosan működik azokkal is, de minek túlbonyolítani azt, ami amúgy egyszerű, mint a faék. Hiszen a kertben a füge is csak sima kerti talajban nő, ott sincs a földhöz keverve semmi, maximum egy kis szarvasmarha trágya. Szóval, a dolog lényege az, hogy egy már meglévő füge bokor egyik élő ága köré rögzítünk fel nedves ültető közeget, amit nem hagyunk kiszáradni. A többit a füge megoldja magától, hiszen ő egy olyan növény, hogy ha bármely része tartósan nedves közegben van, ott elkezd járulékos gyökereket fejleszteni.

Az én módszeremhez mindössze egy kisebb műanyag vödör kell, ami lehet egy nem átlátszó tejfölös vödör, vagy akár egy átlátszó savanyúságos vödör. Esetemben ez egy kovászos uborkás műanyag vödör. Az átlátszó előnyösebb, mert ott látjuk napról napra, hogy mi történik. Ezen kívül kell még majd egy tapétavágó kés (vagy ívelt pengéjű olló), valamint pár marék általános virágföld. Válasszunk ki egy szimpatikus ágat a fügén. A legkönnyebben az egy, maximum két éves ágak gyökereznek, az ennél idősebbek is sikerélményünk lesz, csak több idő kell majd nekik. Amikor azt látjuk, hogy szép vastag fehér gyökerek jelentek meg, várjunk még, amíg azok teljesen behálózzák a vödörben a foldet. Minél több gyökere lesz, annál biztosabb, hogy komolyabb stressz és fejlődési akadozás nélkül átvészeli a leválasztást, és az azt követő ültetést. Szóval, sok-sok gyökér, és még több gyökér. És türelem. Ha érdekel a füge légbujtásáról a teljes cikk, amiből azt is megtudod, hogyan kell ezt csinálni, akkor kattints az alábbi linre...

A füge légbujtása, léggyökereztetése


A füge szaporítása sarjakkal

Mint sok növénynél, a fügénél attól függően, hogy honnan ered, kétféle sarjat különböztetünk meg: gyökér- és tősarj. A tősarj szorosan az anyafüge mellől előbújó hajtás, amely nem az anyanövény gyökerének egy részéről nő ki, hanem az anyanövény tövéről a gyökerek szintje fölött, de jóllehet, még a talaj szintje alatt. Ezek a sarak nem biztos, hogy rendelkeznek elegendő saját gyökérzettel a leválasztáshoz, ezért mielőtt leválasztanánk egy füge tősarjat, mindenképpen vizsgáljuk meg, hogy alkalmas-e rá.

A gyökérsarj a füge mellől, de nem annak törzséről kinövő hajtás. Ez kinőhet egészen közel a füge fánkhoz vagy bokrunkhoz, de akár a tőtől egy méter távolságban is. Ezek a sarjak valamely vastagabb, erősebb gyökérről nőnek ki, így eleve rendelkeznek gyökerekkel. Igaz, ezek a gyökerek még elsősorban az anyanövényhez tartoznak. Ha ezt a gyökeret a fügesarj és az anyanövény között elvágjuk, majd a sarjat felszedjük, akkor látni fogjuk, hogy ő tulajdonképpen egy önálló növény. Van saját törzse, és saját valószínűleg fejlett gyökérzete is. Ez a növény ebben a formájában elültethető cserépbe, vagy akár rögtön szabadföldbe is.

Ha megfelelően és szakszerűen járunk el, akkor mindkettő sarj típusból gyorsan nevelhetünk az anyanövénnyel genetikailag 100%-ig megegyező új növényt. Ez a szaporítási mód gyorsabb, mint a dugványozás, mert már gyökérrel rendelkező kis növényeket választhatunk le az anyanövényről, amelyek akár másfél, két méteres hajtások is lehetnek. A lényeg az időzítés. A sarjak leválasztásának legoptimálisabb időpontja a tavasz vége felé, illetve ősz elején van. A nyári forróságban ne álljunk neki ilyen munkálatnak, mert sokkal kisebb az esélye annak, hogy életben maradnak a leválasztott sarjak. A május vége, vagy szeptembe-október környéke tökéletes időpont hozzá. Ha érdekel a teljes cikk a füge sarjakkal történő szaporításáról, akkor kattints az alábbi linkre...

A füge szaporítása gyökér- és/vagy tősarjakkal


A füge szaporítása bujtással

A porbujtás, amikor egy növény – ez esetben a füge – egy elég rugalmas ágát lehajtjuk a talajra, ott földdel takarjuk, aztán rögzítjük, majd miután az gyökeret eresztett, leválasztjuk az anyanövényről, és elültetjük. Ugye, hogy nem is tűnik annyira bonyolultnak? Ez azért van, mert annyira egyszrű a füge bujtása, hogy ennél más sokkal egyszerűbb dolgokat nehéz lenne kitalálni. :) A feltöltéses bujtásnál viszont nem szükséges ágat lehajtani. Ha van egy talaj közelből előtörő, már megfásodott ág, akkor annak az ágnak a tövét felkupacoljuk földdel, majd nedvesen tartjuk míg meg nem gyökeresedik az ág. Ez a módszer sem bonyolultabb, mint a porbujtás. :)

A porbujtás, amikor egy növény – ez esetben a füge – egy elég rugalmas ágát lehajtjuk a talajra, ott földdel takarjuk, aztán rögzítjük, majd miután az gyökeret eresztett, leválasztjuk az anyanövényről, és elültetjük. Ugye, hogy nem is tűnik annyira bonyolultnak? Ez azért van, mert annyira egyszrű a füge bujtása, hogy ennél más sokkal egyszerűbb dolgokat nehéz lenne kitalálni. :) A feltöltéses bujtásnál viszont nem szükséges ágat lehajtani. Ha van egy talaj közelből előtörő, már megfásodott ág, akkor annak az ágnak a tövét felkupacoljuk földdel, majd nedvesen tartjuk míg meg nem gyökeresedik az ág. Ez a módszer sem bonyolultabb, mint a porbujtás.

Járjuk körbe a füge bokrunkat, és keressünk egy erre alkalmas ágat. Az az ág alkalmas erre, amelyiket könnyedén, az ág eltörése nélkül le tudunk hajlítani a földre. Ha megtaláltuk ezt az ágat, akkor már csak annyi a dolgunk, hogy lehajlítjuk, és megnézzük, hol tudja érinteni a talajt. Elengedjük, és ahol majdan érintkezni fog a bujtványnak szánt füge águnk a talajjal, ott ásunk egy kis mélyedést. Nem kell akkorát, mint egy ültetőgödör. Elég mindössze tíz-tizenöt centiméter mély és ugyanilyen széles gödröcskét ásni. Tisztítsuk meg az ágat. Ez azt jelenti, hogy arról a részről, ami a földben lesz, törjünk ki minden hajtást és levelet. Ha megvagyunk vele, keressünk egy nehezéket, amit majd rá tudunk rakni. Ez lehet egy nagyobb kő, egy beton tömb, vagy bármi, ami képes az adott ágat lehajlítva tartani. Ha ez is megvan, készítsük oda a gödör mellé, majd halítsuk bele az ágat. Fél kézzel tarva temessük be földdel, lapogassuk le jő tömörre, majd húzzuk rá a nehezéket. Alaposan locsoljuk be, és innentől tartsuk folyamatosan nedvesen. Ha érdekel a teljes cikk a füge bujtásáról, akkor kattints az alábbi linkre...

A füge szaporítása porbujtással, feltöltéses bujtással

Megjegyzések

Népszerű tartalmak

A füge szaporítása – 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge ( Ficus Carica)  magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal  (anyanövény)  megegyező tulajdon

A füge gondozása és környezeti igényei

A füge (Ficus Carica) egy szubtrópusi (azon belül pedig mediterrán) növény, amely mindezek ellenére mára már egész Európában elterjedt, így megél hazánkban is. Az alapvető igényei a mediterráneumra jellemző környezet biztosította feltételekkel egyezik meg. Nagyon szereti a meleget, a sok napfényt és a nem túl sok csapadékot. A füge évi csapadékigénye nagyjából évi 500 mm körüli (hazánkban az évi csapadékmennyiség nagyjából 500-750 mm között mozog tájegységektől függően) . Nem kevés helyen olvasom azt, hogy a fügét bőségesen kell öntözni, de ez nem teljességgel igaz. De akkor most kell locsolni a fügét vagy sem? A füge annyira szárazságtűrő növény, hogy van ahol a homok megkötésére használják. Nyilván van szüksége vízre, de a mi éghajlatunkon a nyarak esetlegesen extrém száraz időszakait leszámítva nem kíván külön öntözést. Olyannyira nem, hogy a túl sok víz hatására túlzott vegetatív növekedésbe kezdhet, amire csökkenő terméshozammal reagálhat. Egyes fajtáinak gyümölcse felrepedezhe

Címkék

amerikai lepkekabóca Arany mézfüge aszalódó aszály átültetés azonosítatlan fajta Babits Bacorinho beszerzés betakarítás betegség Blanche d'Argenteuil Budai barna aszalódó Budai barna bőtermő Budai zöld óriás bujtás Cachopeira Ceglédi óriás Christian Ziegler Cu de Burro csak másodtermő Dalmatie deformálódott levelek Della Monaca Della Signora Desert King dézsás füge Dottato Dr. Nanthinee Jevanandam dugványozás egészség élet előrejelzés Emma Marris érdekesség fagykár fajtabemutató Farmosi barna Farmosi bőtermő Farmosi füge-fajtagyűjtemény Farmosi Törpe feldolgozás Ficus auriculata Ficus benghalensis Ficus benjamina Ficus citrifolia Ficus grossu-larioides Ficus microcarpa Ficus punctata Ficus religiosa Ficus sycomorus Ficus thonningii Ficus variegata Ficus watkinsiana Firoma® fojtogató füge fordítás füge füge a lakásban füge antraknózis füge igényei füge mozaik vírus füge viaszos pajzstetű füge-levélmoly fügedarázs fügeérés fügefa-kéregmoly fügehullás fügekávé fügelevél fügerozsda fügeszú Gajumaru Treehouse Diner gasztro Gold Orphan gondozás gyógynövény gyökereztetés gyökérsarj Györöki Lapos hangya Hardy Yellow háromszor termő időjárás Jégfüge Jin Ao Fen Kadota kártevő Kátai aszalódó keszthelyi barna Keszthelyi fekete kórokozó Krakatoa látványosság légbujtás levélfoltosság Little Miss Figgy® Madeleine des Deux Saisons magnélküli Mary Lane Meg Lowman Mei Li Ya metszés mézfüge Michurinska-10 Mike Shanahan Morena Naha Harbour Diner Napolitana növényvédelem Orphan öntözés őszi munkálatok Panino Paradiso Pedro Petrovača bileja Petrovka Pingo de Mel Ronde de Bordeaux Ross Raddi San Pedro Sárga Óriás Sinkó lila óriás Steve Bradt szaporítás szüret takarás talajtakarás tápanyag utánpótlás táplálkozás tartósítás tavaszi munkálatok teleltetés téli munkálatok téli védelem Termenjača törpe füge tősarj trágyázás tudomány Turca unifera utazás ültetés védjegyzett fajta videó Violette de Sollies Zamojcica Zamorčica

Időjárás

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2022 fugesember.hu