előrejelzés , fagykár , időjárás , téli védelem , tudomány ,

Kemény 2021/2022-es télre kell készülniük a fügét termesztőknek...

Ha lehet hinni a Severe Weather Europe előrejelzéseinek, akkor a 2021/2022-es európai tél jelentősen hidegebb lehet, mint az eddigi években megszokott telek. A hosszútávú időjáráselőrejelzést általában a poláris örvényre (Polar Vortex) szokták alapozni, így ahhoz, hogy megértsük, az miként befojásolja az időjárást, először pár szót érdemes ejteni arról, hogy mi is az a poláris örvény? 

A sarki örvény lényegében olyan, mint egy nagy ciklon, amely akkor jön létre, amikor az Északi-sark feletti sztratoszféra lehűl a beköszönő sarvidéki éjszaka - azaz a nap melegének hiánya - miatt. Az emiatt egyre inkább felhalmozódó hideg levegő örvényleni kezd. Ennek köszönhetően jön létre a sarkpont felett egy akár 10 km átmérőjű - az óra járásával ellentétes irányú - hideg ciklon hozzávetőlegesen 30 km magasságban.

De hogyan befolyásolja ez az időjárásunkat?


Ez a poláris örvény magába zárja a sarkvidéki hideg légtömeget, a peremén létrejövő nagy hőmérséklet-különbség pedig egy nagyon magasan fújó futóáramlást hoz létre. Ez a polar night jet
(PNJ, poláris éjszakai futóármlás), ami tulajdonképpem a mérőszáma a poláris örvény erősségének. Ha a PNJ erős, akkor az örvénylés is erős, ha pedig legyengül, akkor az örvény is legyengül és szétesik, vagy talán fel is darabolódik. Ez azért fontos a számunkra, mert ha a poláris örvény erős, az a nyugatias áramlásnak kedvez, ami egy enyhébb, csapadékosabb időjárást eredményez. Ha az örvény szétesik akkor lelassul, akkor esetleg teljesen megállhat a nyugatias alap áramlás, ez pedig utat nyithat a hideg, fagyos levegő számára.

Az említett örvény legyengülését és esetleges feldarabolódását hirtelen sztatoszférikus melegedések (Sudden Stratorsphere Warming, SSW) idézik elő. A quasi-biennial oscillation (QBO) növeli meg ezen a télen az imént említett melegedési események kialakulásának a valószínűségét. A quasi-biennial oscillation magyarra fordítva nagyjából annyit tesz, mint kvázi-kétéves oszcilláció (a továbbiakben eképp hivatkozok rá), vagy hogy szebben mondjam, a légkör szívverése. Ez a kvázi-kétéves oszcilláció a trópusi sztratoszférában kialakuló periodikus szélirány változást jelent. Nyugati és keleti fázisa van, attól függően, hogy milyen irányú a szél a magasban. A nyugati és keleti fázis átlagosan 28-29 hónapos periódusonként váltakozik, innen ered a kvázi-kétéves megnevezés, és szintén ezen periódikusságnak köszönhető a égkör szívverése megnevezés is.

kvázi-kétéves oszcilláció fázisai hatással vannak a trópusi monszunra és az ózon keveredésére, továbbá az északi félteke poláris örvényét is jelentősen befolyásolják. A kvázi-kétéves oszcilláció keleti fázisai során gyakran alakulnak ki hirtelen sztratoszférikus melegedések, legyengül a futóáramlás (jet stream), ami mind Észak-Amerikában, mind pedig Európában hideg teleket eredményez. Ezzel szemben a kvázi-kétéves oszcilláció nyugati fázisa enyhébb, szelesebb, csapadékosabb teleknek kedvez. kvázi-kétéves oszcilláció azonban az idei évben a keleti fázisában lesz, ami azt jelenti, hogy megnő az esélye a hirtelen bekövetkező sztratoszférikus melegedéseknek, amelyek mint írtam már, lassítják a poláris örvény sebességét, ezzel teret adva a téli hidegbetőréseknek Közép-Európába és az Egyesült Államokban. Ezek a hidegbetőrések leginkább január-február hónapokban szoktak bekövetkezni, ezért

Készüljünk kemény jidegbetörésekkel tarkított télre!


Ez azt jelenti, hogy nem az egész tél lesz hideg. Sőt, más előrejelzések általánosságban véve enyhe és csapadékos telet jósólnak Kelet-Európába. A fent leírtak miatt azonban az eddigieknél több és fagyosabb hidegbetörésekre kell számítani. Éppen ezért fügéinket készítsük fel a hideg télre. Ha még nem végeztük el a füge őszi munkálatait, tegyük meg mielőbb. Készüljünk elő a lehetséges téli takarással, és fagyvédelmi techikákkal, és konténeres fügéinket vigyük biztos téli menedékre, mert bár a hosszabb távú időjárás előrejelzések nem minden esetben bizonyulnak megbízhatónak, mégis csak ahogy a népi mondás tartja: jobb félni, mint megijedni! További Európát érintö időjárás előrejelzésekért kattints
ide!

Források:

LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!

A minőségi fügés tartalmak létrehozása rengeteg időt és energiát emészt fel. És mint tudjuk, az idő pénz. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Ezt magánemberként egyre nehezebben tudom előteremteni, pedig azt gondolom, hogy értékteremtő projektbe fogtam bele. Ha sikerül megtalálnom azt a nagyjából két tucatnyi fügefajtát, amelyek termesztésével komoly sikereket lehet elérni Magyarország változóban lévő éghajlatán, az minden fügekedvelőnek csak jó lehet. Ha szerinted is értékes az önkéntes kutatómunkám, és van rá lehetőséged, kérlek, támogass engem, és ezáltal légy részese te is mindannak, amit megalkotok, létrehozok.

Támogatnám a Fügés embert! 💛

Megjegyzések

Szólj hozzá!

Népszerű cikkek

A füge szaporítása – 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge ( Ficus Carica)  magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal  (anyanövény)  megegyező tulajdo

A füge szaporítása – 2. rész: vízben gyökereztetés

Akik olvasták korábbi blogbejegyzéseimet a fügéről ( Ficus Carica) , tudhatják, hogy nem vagyok híve a füge vízben történő gyökereztetésének. Ennek legfőbb oka, hogy a füge egy rendkívül könnyen gyökeresedő növény. Ha egy darabkáját zsinórra kötjük, belógatjuk egy 80% páratartalmú helyiségbe, akkor akár ültető közeg híján is gyökerezni kezd. Persze, így nem maradna életben, ezt csak azért írtam le, hogy szemléltessem, mekkora is a füge hajlandósága a járulékos gyökerek képzésére. A füge gyökeresedési hajlandóságáról, a dugványban lejátszódó hormonális folyamatokról valamint arról, milyen az ideális dugvány, a füge szaporítása - 1. rész: dugványozás című cikkemben írok bővebben, ha érdekel a téma, érdemes elolvasni azt is. De akkor miért ellenzem sokszor oly makacs módon a füge vízben gyökereztetését? A megfelelő ültető közegbe dugva a füge dugványt akár magára is hagyhatjuk több hétre, ha gondoskodtunk arról, hogy megfelelő legyen a számára a páratartalom. Egy PET palackot félbe v

Időjárás

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2023 fugesember.hu