Kemény 2021/2022-es télre kell készülniük a fügét termesztőknek...
Ha lehet hinni a Severe Weather Europe előrejelzéseinek, akkor a 2021/2022-es európai tél jelentősen hidegebb lehet, mint az eddigi években megszokott telek. A hosszútávú időjáráselőrejelzést általában a poláris örvényre (Polar Vortex) szokták alapozni, így ahhoz, hogy megértsük, az miként befojásolja az időjárást, először pár szót érdemes ejteni arról, hogy mi is az a poláris örvény?
A sarki örvény lényegében olyan, mint egy nagy ciklon, amely akkor jön létre, amikor az Északi-sark feletti sztratoszféra lehűl a beköszönő sarvidéki éjszaka - azaz a nap melegének hiánya - miatt. Az emiatt egyre inkább felhalmozódó hideg levegő örvényleni kezd. Ennek köszönhetően jön létre a sarkpont felett egy akár 10 km átmérőjű - az óra járásával ellentétes irányú - hideg ciklon hozzávetőlegesen 30 km magasságban.
De hogyan befolyásolja ez az időjárásunkat?
Ez a poláris örvény magába zárja a sarkvidéki hideg légtömeget, a peremén létrejövő nagy hőmérséklet-különbség pedig egy nagyon magasan fújó futóáramlást hoz létre. Ez a polar night jet (PNJ, poláris éjszakai futóármlás), ami tulajdonképpem a mérőszáma a poláris örvény erősségének. Ha a PNJ erős, akkor az örvénylés is erős, ha pedig legyengül, akkor az örvény is legyengül és szétesik, vagy talán fel is darabolódik. Ez azért fontos a számunkra, mert ha a poláris örvény erős, az a nyugatias áramlásnak kedvez, ami egy enyhébb, csapadékosabb időjárást eredményez. Ha az örvény szétesik akkor lelassul, akkor esetleg teljesen megállhat a nyugatias alap áramlás, ez pedig utat nyithat a hideg, fagyos levegő számára.
Az említett örvény legyengülését és esetleges feldarabolódását hirtelen sztatoszférikus melegedések (Sudden Stratorsphere Warming, SSW) idézik elő. A quasi-biennial oscillation (QBO) növeli meg ezen a télen az imént említett melegedési események kialakulásának a valószínűségét. A quasi-biennial oscillation magyarra fordítva nagyjából annyit tesz, mint kvázi-kétéves oszcilláció (a továbbiakben eképp hivatkozok rá), vagy hogy szebben mondjam, a légkör szívverése. Ez a kvázi-kétéves oszcilláció a trópusi sztratoszférában kialakuló periodikus szélirány változást jelent. Nyugati és keleti fázisa van, attól függően, hogy milyen irányú a szél a magasban. A nyugati és keleti fázis átlagosan 28-29 hónapos periódusonként váltakozik, innen ered a kvázi-kétéves megnevezés, és szintén ezen periódikusságnak köszönhető a égkör szívverése megnevezés is.
Készüljünk kemény jidegbetörésekkel tarkított télre!
Ez azt jelenti, hogy nem az egész tél lesz hideg. Sőt, más előrejelzések általánosságban véve enyhe és csapadékos telet jósólnak Kelet-Európába. A fent leírtak miatt azonban az eddigieknél több és fagyosabb hidegbetörésekre kell számítani. Éppen ezért fügéinket készítsük fel a hideg télre. Ha még nem végeztük el a füge őszi munkálatait, tegyük meg mielőbb. Készüljünk elő a lehetséges téli takarással, és fagyvédelmi techikákkal, és konténeres fügéinket vigyük biztos téli menedékre, mert bár a hosszabb távú időjárás előrejelzések nem minden esetben bizonyulnak megbízhatónak, mégis csak ahogy a népi mondás tartja: jobb félni, mint megijedni! További Európát érintö időjárás előrejelzésekért kattints ide!
Szerencsére ezt megúsztuk, alig volt tél.
VálaszTörlés