Translate

A fügével kapcsolatos őszi tennivalók

Amint az őszi napok egyre hűvösebbek lesznek, úgy kezd el szépen lassan készülődni a fögefa is a téli álomra. Amikor pedig az első csípős hajnali fagyok eljönnek, a füge (Ficus Carica) lombja sárgulni kezd, majd szépen lassan, egyik napról a másikra elkezd kopaszodni.


Ezzel annak köszönhető, hogy a gyökérnyomás csökken, a nedvkeringése pedig egyre lassabb és lassabb, mígnem végül szinte teljesen leáll. Mint a kertben minden más növénnyel, a fügével is akad néhány teendőnk ősszel. Sokat ugyan nem kell vele foglalkozni, de azt a néhány dolgot, amit alábbiakban leírok, érdemes megtenni, a szeretett fügénk meg fogja hálálni. Mik a fügefával kapcsolatos őszi teendők?

Pótoljuk a nyáron elhasznált tápanyagot, trágyázzuk meg a fügét...
A füge trágyázása megint egy olyan dolog, ami megosztja az embereket. Egyik része azt mondja, minek, a füge megél a terméketlen homokon is, a másik fele pedig azt mondja, jót tesz neki. Én azt mondom, a körültekintő és átgondolt trágyázással nem ártunk a fügének. Aki pedig homokon termeszt fügét, majd idővel észreveszi, hogy bár úgy is terem, de kevesebbet, kisebbet és nem is olyan minőségűt, mint a tápanyagokban gazdagabb talajokon termő társaik.


Az őszi trágyázást azonban nem lombhullás után kell elkezdeni, hanem már nagyjából szeptemberben. Az ősz kezdetén ugyanis a fügefák vegetatív növekedése szinte teljesen leáll. Ilyenkor a másodtermések növekedése, érése történik, illetve a fügefánk elkezd tápanyagokat felhalmozni a gyökerekben, hogy majd abból fedezze a tavaszi ébredés energiaigényeinek kezdeti részét. Ezért bár nem növekedik, de szüksége van valamennyi nitrogénre, és foszforra is, de leginkább a káliumot igényli. Ezért egészen szeptember végéig a fent említett Volldünger 14-7-21+me arányú NPK műtrágyát kapja, majd október elejétől már csak káliumt kap. A káliumnak köszönhetően nagyobb biztonsággal érnek be a másodtermések, és a nyár végi káliumtúlsúlyos műtrágyázástól még be nem érett vesszők beérését is segíti. Október végén azonban teljesen leállok a trágyázással, ilyenkor már csak pár talicskányi komposztot szoktam szétszórni. Bár nem szerves része a locsolás a trágyázásnak, de itt azért megjegyezném, hogy szeptember közepétől én már a locsolásal is le szoktam állni, mert ekkor már nem ajánlott nagy mennyiségű víz kijuttatása a fügékre. Itt most csak a füge őszi trágyázását írtam le, de korábban már írtam egy cikket a füge trágyázásáról, ahol a teljes évi trágyázásról, tápanyagokról, mikor- és makro elemekről is szó esik. Érdemes lehet elolvasni.

Talajlazítás...
A növények lombkoronája alatti talaj fellzítása minden növénynek jót tesz, mert segíti a csapadék bejutását, valamint oxygénben gazdagabb lesz a talaj felső rétege, ami kedvez a benne élő hasznos mikroorganizmusoknak. Ezért ősszel minden növény körül érdemes a talaj felső nagyjából centiméterét fellazítani. Azonban azt érdemes tudni, hogy ez a fellazítás nem szabadna, hogy átforgatással is járjon, mint mondjuk a szántás, mert az nemkívánatos módon befojásolja a talajletet. Elég egy ásóvillával alaposan átszurkálni a talajd. Az ily módon átlazított talajban hamarabb és jobban hasznosul a kijuttatott trágya is, így akár mondhatnánk azt is, hogy ez a módszer a jckpot.


Mondhatnánk, ha nem a fügéről lenne szó. A fellazított talaj ugyanis tavasszal hamarabb átmelegszik, így hamarabb beindul a füge nedvkeringése, ami hamarabbi rügypattanást eredményezhet. Ez azonban azt is jelenti, hogy érzékenyebbé válik a hajnali fagyok iránt ugyanis az a füge, amelyikben beindult a nedvkeringés, már nem visel el -15 fokot sajnos. Sőt, a frissen kipattant rügyek, kis fügekezdemények már akár mínusz néhány fokban is végzetesen károsulhatnak. Ezért ezt a talajjavítást jómagam a füge esetében inkább a tavaszi munkálatokhoz sorolnám, amikor már elmúltak a hajnali fagyok. Más egyéb, nem ennyire fagyérzékeny növények esetében természetesen ez az őszi munkálatok része. Azonban, ha olyan helyen lakunk és nevelgetünk fügét, ahol ezek a hajnali fagyok kora tavasszal elenyészően ritkák, ott a füge esetében is elvégezhetjük a talajlazítást akár ősszel is. 

Lombhullás után ne hagyjunk fügét a bokron...
Az első és legfontosabb, hogy a majdnem beérett fügéket távolítsuk el a bokorról. Nem árt, ha minden rajta maradt zöld fügét leszedünk, de ha mindet nem is, a majdnem beérett, puhulásnak indult fügéket mindenképpen szedjük. Ennek legfőbb oka, hogy ezek már elkezdték elveszteni a tartásukat, lógásnak indultak, és itt-ott akár hozzá is érhetnek az ágakhoz. Amikor pedig a hajnali a pára kicsapódik a terméseken (hajnali harmat, köd), akkor azokon szépen lassan tenyészni kezdenek a különböző gombafajok, amelyek a termés penészesedését, rothadását okozzák, és akár az ágakat is megbetegíthetik, amihez hozzáérnek. 


Persze akadnak, akik szerint ez teljesen felesleges időpazarlás, de nem véletlen, hogy úgy általánosságban - nem csak a fügével kapcsolatban - is azt ajánlja minden kertés, hogy a gyümölcstermőkön ne hagyjuk fent télre a be nem érett gyümöcsöket, mert a betegségek hordozói lehetnek. Nincs ez másképp a fügével sem. Ezért én mindenképpen azt ajánlom, hogy amennyire csak lehet, óvjuk meg fügefánkat a betegségektől, és ne hagyjunk rajta fügét a lombhullást követően. Ne várjunk a csodára, hogy majd a kevéske napsütés hatására még beérhet a füge, mert nem fog. A növény keringésének leállásával az érési folyamat is megszakad, így egészen biztosan nem fognak beérni már ezek a fügék. Szedjük hát le bátran.


Nyilván van egy méret, ami felett ez már nem, vagy csak nehezen kivitelezhető, de ha már ekkora a fa, arról az érett termést sem tudjuk leszüretelni. Ebben az esetben érdemes elgondolkodni a füge visszavágásán, megfiatalításán, hogy ne a madaraknak termesszünk fügét.

Gereblyézzük össze a lehullott leveleket...
Egy másik igen fontos teendő, a füge bokor környezetének tisztán tartása. A lehullott leveleket gereblyézzük össze, és hordjuk el a fügebokor alól, mert az ősz folyamán nedvesedő leveleken szintén beindulnak a penészgombák, amelyek megfertőzhetik spóráikkal a fügebokrot is. Ha van módunk, akkor terítsük szét a leveleket és szárítsuk. Így felhasználhatjuk majd az esetleges téli takaráshoz is, de addíg szárazon kell tartani. Ha nem kívánjuk a fügénket takarni télem, akkor érdemes a leveleket összeszedni. Akit esetleg érdekel részletesebben, az elolvashatja a füge téli takarásáról szóló cikket is (a téli takarást azonban nem szabad elkapkodni. Elég csak akkor elvégezni, amikor a füge számára káros fagyok várhatóak. Ha ugyanis nincsen elég hideg, vagy éppen a nappali és éjszakai hőmérsékletek között még túl nagy a különbség, akkor nem kívánatos párásodás léphet fel a takarás alatt, amitől a fügénk bepenészedhet, berohadhat. De ezt a fentebb említett téli takarásról szóló cikkemben részletesen leírom, itt most ennél jobban nem tárgyalnám).

Az összegereblyézett leveleket nem kell a zoldhulladékkal elszállítatni, még csak elégeni vagy kukába dobni sem kell. Ha van komposztálónk, akkor nyugodtan tegyük bele. Ellentétben azzal a hiedelemmel, hogy a fügefa levelében lévő tejnedv miatt nem bomlik majd le, remekül komposztálható. Méghozzá rövid idő alatt, nem kellenek hozzá évek, mint a diólevél esetében. Szóval mehet a komposztba, ahol értékes tápanyaggá válik majd, hogy a soron következő tavaszokon visszajuttasuk a fügebokor alá.

Kerüljük az őszi metszést...
A fügefa metszéséről részletesebben már írtam, ahol elmondtam, hogy szerintem szükségtelen a fügefa metszése a kaszzikus értelemben véve. A fügefa metszését inkább ritkításra, ifjításra ajánlom, vagy természetesen akkor, ha valaki valamilyen speciális módok akarja nevelni a fügéjét.


De itt most nem a metszés ellen vagy mellett akarok szólni, mert azt mindenki maga dönti el, hogy metszi-e a fügéjét, vagy sem. Itt inkább egy fontos tanácsot szeretnék adni. Ősszel sose metszük meg a fügefát a mi éghajlatunkon, csakis tavasszal, a fagyok elmúltával. Hogy miért? Mert akkor az esetleges téli fagykár miatti kötelezően levágandó részeket is bele tudjuk kalkulálni a metszési tervbe.

Dézsás fügék téli védelme...
Mivel a fügének igen sok fajtája alkalmas a dézsás nevelésre, és sokan élnek is ezzel a lehetőséggel, fontosnak tartom megemlíteni a konténeres fügék teleltetését is. A konténerben tartott füge nem bírja kint télen, ezért fagymentes helyen kell telelteni. Legalábbis ezt szokták mondani. Ez annyiban igaz, hogy nem bírja ki odakint, ezért telelteni kell. Bevinni akkor kell, amikor már a leveleit lehullajtotta, és a kinti hőmérséklet már a nap leghidegebb óráiban 5 °C fok alá csökkent. Ekkor érdemes a dézsákat egy olyan helyre vinni, ahol télen nem lesz fagy.


Nekem olyan helyem van csak, ahol a tél leghidegebb napjain -2 °C fokra hűl a levegő. Ez akkor van, amikor odakint már -13 °C fok körüli a hőmérséklet, azaz ritka az, amikor fagypont alá csökken a hőmérséklet a melléképületünkben. Eddig minden évben kibírták ott a cserepes fügéim, hiszen a gyökerei is simán kibírnak néhány fokot mínuszban. Ezért én azt javaslom mindenkinek, hogy ha ilyen helyisége van, és olyan, ahol 10-12 fok felett van folyamatosan a hőmérséklet télen, akkor inkább azt válassza, ahol néhanapján lecsúszik a higanyszál a nulla alá picivel. A füge ugyanis 10-12 °C fok felett elkezd ébredezni a téli álomból, és abból több bajunk lehet télen, mint abból, ha időnként mínusz pár fok éri a növényünket. Mielőtt téli nyugaomba helyezzük a fügénket, a borsónyinál nagyobb zöld, be nem érett fügéket el kell távolítani, mert azok csak megfonnyadnak rajta, és teret adnak a gombás fertőzéseknek.

Amint odakint melegszik az idő, lassan elérkezik a pillanat, hogy a teleltetett fügénket is elkezdjük a kinti időjáráshoz szoktatni. Amikor már napfényben gazdagok a nappalok, és a napközbeni átlaghőmérséklet is eléri a 12-14 °C fokot, szépen elkezdhetjük kihordani a dézsás fügéket a szabadba. Ekkor azonban még az éjszakák és a hajnalok is hűvösek, olykor-olykor még akár fagyosak is lehetnek, így éjszakára mindenképpen vissza kell még vinni a téli rejtekébe. Tartósan csak akkor lehet kint hagyni, ha már a nap leghidegebb óráiban sem csúszik a hőmérő higanyszála 10 °C fok  alá.

Megjegyzések

Népszerű tartalmak

A füge szaporítása – 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge ( Ficus Carica)  magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal  (anyanövény)  megegyező tulajdo

Hogyan aszaljunk fügét napon?

Tombol a nyár, a kánikula pedig az elviselhetetlenséggel határos, mindeközben pedig érik a füge. Bár az ország melegebb részein már az első terméshullám szinte teljesen leérett, az ország középső, és keleti részen még javában érik a füge. Ha pedig a kettőt – tikkasztó napsütés és érett füge – egy mondatban említjük, szinte elkerülhetetlen, hogy az aszalt fügére asszociáljunk... Aki evett már igazán jó minőségű aszalt fügét, az egészen biztosan szereti. Mert hogyan is lehetne nem szeretni az aszalt fügét? 😏 Persze a jó minőségű aszalt füge alatt nem arra a sok esetben boltban kapható cipőtalp keménységű vacakra gondolok, aminek a színe szürkés foltokkal tarkított, mintha penészes lenne, és még egy krokodil állkapcsát is próbára tenné. Az igazi aszalt füge aranysárga, vagy barnás színű attól függően, hogy sárga, vagy lila bőrű fügéből készült. Ezen túl pedig természetesen lágy, puha, és rendkívül kellemes zamatú. Az igazán jó minőségű aszalt füge már akkor beindítja a nyáltermelődést, m

Címkék

adriai amerikai lepkekabóca Arany mézfüge aszalódó aszalt füge aszály átültetés azonosítatlan fajta Babits Bacorinho beporzás beszerzés betakarítás betegség Blanche d'Argenteuil Botanikus kert Budai barna aszalódó Budai barna bőtermő Budai zöld óriás bujtás Cachopeira Ceglédi óriás Christian Ziegler Crna Cu de Burro csapadék csíkos füge csíráztatás Dalmatie deformálódott levelek Della Monaca Della Signora Desert King dézsás füge Dottato Dr. Nanthinee Jevanandam Drosophila suzukii Drostophila suzukii dugványozás egészség élet előrejelzés Emma Marris érdekesség Erdőkertesi Dalmát fagykár fajtabemutató Farmosi barna Farmosi bőtermő Farmosi füge-fajtagyűjtemény Farmosi Törpe Fekete fügelégy feldolgozás Ficus auriculata Ficus benghalensis Ficus benjamina Ficus citrifolia Ficus grossu-larioides Ficus microcarpa Ficus punctata Ficus religiosa Ficus sycomorus Ficus thonningii Ficus variegata Ficus watkinsiana Firoma® fojtogató füge fordítás füge füge a lakásban füge antraknózis füge igényei füge mozaik vírus füge viaszos pajzstetű füge-levélmoly fügedarázs fügeérés fügefa-kéregmoly fügehullás fügekávé fügelevél fügerozsda fügeszú Gajumaru Treehouse Diner gasztro Gold Orphan gondozás gyógynövény gyökereztetés gyökérsarj Györöki Lapos hangya Hardy Yellow háromszor termő időjárás Jégfüge Jin Ao Fen Kadota kapri füge kártevő Kátai aszalódó Kátai sárga óriás keszthelyi barna Keszthelyi fekete kísérletezés klímaváltozás kórokozó Krakatoa látványosság légbujtás levélfoltosság lexikon Little Miss Figgy® madarak Madeleine des Deux Saisons magnélküli Martinsfeige Mary Lane Meg Lowman megtermékenyítés Mei Li Ya metszés mézfüge Michurinska-10 Mike Shanahan Miljska Morena Naha Harbour Diner Napolitana Napolitana negra növényvédelem Orphan öntözés őszi munkálatok panache Panino Paradiso Pécsi lila Pedro Petrovača bileja Petrovka Pettyesszárnyú muslica Pingo de Mel porbujtás Ronde de Bordeaux Ross Raddi San Pedro Sankt Martin Šaraguja Sárga Óriás Silba adipata Sinkó lila óriás Steve Bradt szaporítás szaporítás magról szirnai szüret takarás talajtakarás talajtakatás tápanyag utánpótlás táplálkozás tárolás tartósítás tavaszi munkálatok teleltetés téli munkálatok téli védelem Termenjača típusok törpe füge tősarj trágyázás tudomány Turca unifera utazás ültetés védjegyzett fajta videó Violette de Sollies Zamojcica Zamorčica

Időjárás

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2022 fugesember.hu