Translate

A füge konténeres nevelése, avagy füge a dézsában...

Régóta tervezek már cikket írni a füge konténeres neveléséről, hiszen hazánkban is igen sok kicsi kerttel rendelkező háztulajdonos van, és ők is joggal szeretnének fügét. A másik oka, hogy valaki dézsában szeretne fügét nevelni az lehet, hogy olyan helyen él, ahol a füge telente mindig, vagy legalábbis majdnem mindig tövig fagy, vagy annyira súlyos fagykárt szenved, hogy a regenerálódásra fordított folytonos figyelme miatt nem terem az adott helyen a füge gyümölcsöt.

Mindezen problémákra lehet megoldás a konténerben nevelt füge. És bár egyes vélemények szerint a fügét nem lehet dézsában tartani, azért érdemes mégiscsak megpróbálni, hiszen ennek a véleménynek ellentmond a világon számos helyen sikeresen tartott dézsás füge. Sőt! Annyira lehetséges, hogy néhány fontos szabályt betartva még gyümölcsöt is érlelnek a konténerben nevelt fügék.

A konténeres füge ültetése

A füge dézsába ültetését soha ne kezdjük egyből nagy dézsával, mert felesges. A kiválasztott fügét először bőven elegendő egy nagyjából 10-12 literes cserépbe, dézsába vagy vödörbe ültetni, amelynek az alján több nyílás is van a felesleges víz elvezetésére. Ültető közegnek teljesen megfelel az általános virágföld, de ha szerves anyaggal még jobban szeretnénk dúsítani, akkor keverhetjük érett komposzttal. Ebbe ütessük el a fügénket, majd alaposan locsoljuk be. A dézsás füge alá nem kell tálka, és nem árt, ha ültetéskor a dézsa aljára szórunk cserép darabokat, nagyobb kavicsokat. Bár ez nem feltétlenül muszáj, de mindenképpen segíti a felesleges víz jobb elvezetését. Ültetéskor nem kell még trágyával dúsítani a földet, mert a gyári virágföldek fel vannak töltve szerves anyagokkal, tápanyagokkal, mikroelemekkel általában.

Mulcsoljunk

A dézsában nevelt növények földje sokkal hamarabb képes kiszáradni, mint a szabadföldi társaiké. Nincs ez másként a dézsában nevelt füge esetében sem. Ezt megelőzhetjük, ha mulcsoljuk, takarjuk a földjét. Ezzel csökkenthetjük a öntözések gyakoriságát, valamint a szép lassan lebomló mulcs tápanyagokat is juttat a földbe. A bomló mulcsot folyamatosan pótuljuk.

Folyamatosan pótoljuk a tápanyagokat

Noha az ültetéskor és utána még vagy fél évig nem kell trágyázni a konténerben nevelt fügét, azt követően folyamatosan pótolni kell a növény által elhasznált tápanyagokat. Dézsás füge esetében nem szabad nitrogénben gazdag műtrágyákat használni, mert az csak a zöld részek növekedését serkenti, ami nem cél egy cserepes növény esetében. Inkább kálium és foszfor túlsúlyos műtrágyákat használjunk, vagy ha jobbat nem találunk, akkor általános tápoldatot. A trágyázást azonban éppen úgy nem jó túlzásba vinni, mint elhanyagolni. Elegendő két-három hetente az adott műtrágya/tápoldat csomagolásán feltüntetettek szerint, de a füge trágyázása cikkemben leírtakat figyelembe véve adagolni. Ha azonban lassan felszívódó műtrágyát szeretnénk használni, nyilván nem kell két hetente kijuttani. Én a dézsás fügéimnél öntözővízbe oldható műtrágyát használok.

Öntözzünk rendszeresen, de ne áztassuk el

A dézsás füge földje – mint azt fentebb írtam is –, sajnos hamarabb kiszárad, mint a szabadföldié. Ezért fontos odafigyelni arra, hogy ne tudjon nagyon kiszáradni, de ugyanakkor ne is álljon folyamatosan a vízben. A füge igényli a vizet, de a nagyon nedves környezetben gyökerei hajlamosak berohadni. Főleg ha túl sok a víz a földjében, közben meg a tűző nap süti a dézsa oldalait. Ilyenkor hajlamosak a gyökerei hőgutát kapni. Általános szabály, hogy akkor kell öntözni a dézsás fügét, ha talaja felső két centimétere már száraz.

Hogyan teleltessük a dézsás fügét?

A konténerben tartott füge nem bírja kint télen, ezért fagymentes helyen kell telelteni. Legalábbis ezt szokták mondani. Ez annyiban igaz, hogy nem bírja ki odakint, ezért telelteni kell. Bevinni akkor kell, amikor már a leveleit lehullajtotta, és a kinti hőmérséklet már a nap leghidegebb óráiban 5 °C fok alá csökkent. Ekkor érdemes a dézsákat egy olyan helyre vinni, ahol télen nem lesz fagy. Nekem olyan helyem van csak, ahol a tél leghidegebb napjain -2 °C fokra hűl a levegő. Ez akkor van, amikor odakint már -13 °C fok körüli a hőmérséklet, azaz ritka az, amikor fagypont alá csökken a hőmérséklet a melléképületünkben. Eddig minden évben kibírták ott a cserepes fügéim, hiszen a gyökerei is simán kibírnak néhány fokot mínuszban. Ezért én azt javaslom mindenkinek, hogy ha ilyen helyisége van, és olyan, ahol 10-12 fok felett van folyamatosan a hőmérséklet télen, akkor inkább azt válassza, ahol néhanapján lecsúszik a higanyszál a nulla alá picivel. A füge ugyanis 10-12 °C fok felett elkezd ébredezni a téli álomból, és abból több bajunk lehet télen, mint abból, ha időnként mínusz pár fok éri a növényünket. Mielőtt téli nyugaomba helyezzük a fügénket, a borsónyinál nagyobb zöld, be nem érett fügéket el kell távolítani, mert azok csak megfonnyadnak rajta, és teret adnak a gombás fertőzéseknek.

Sokszor felmerül a kérdés, hogy a fügét fűtött szobában is át lehet-e teleltetni. A füge szobában való átteleltetéséről korábban már írtam egy cikket, amelynek általános tanulsága az, hogy bizonyos körülmények és rengeteg odafigyelés mellett nem lehetetlen. De mivel így a füge vegetatív állapotban marad, azaz nem hullajtja el leveleit, rengeteg fényt igényel. Ezt nehéz számára lakásban biztosítani, ezért én inkább azt mondanám, hogy nagyobb fügékkel nem érdemes próbálkozni. Ugyanakkor az ősz végén földbe szúrt dugványok tavaszra szép kis csemetévé fejlődhetnek egy világosabb ablakpárkányon.

Füge teleltetése a komposztban

A másik módszer lehet a teleltetésre, ha komposztálunk. Amennyiben van saját komposztálónk (amelyik nagyobb egy szimpla 1m x 1m-es komposztáló keretnél), ott is átteleltethetjük a cserepes, dézsás fügéket. A komposzt egy élő dolog, amelyben bomlási folyamatok mennek végbe. Ezek a bomlási folyamatok hőt termelnek, méghozzá jelentős mennyiségű hőt. Ássunk kis lyukakat a komposztba, tegyük bele a cserepeket, dézsákat, majd fedjük be száraz avarral, arra pedig ismét komposzt. Ebben az esetben a kilógó ágakat lehet, hogy nem tudjuk megvédeni, de a gyökérlabda sikeresen át fog telelni az érő komposzt védelmében.

Füge teleltetése veremben

Szintén egy másik módszer, ha veremben teleltetünk, ahogyan azt elődeink tették a zöldségfélékkel. Ha azokat sikerült így megvédeni a fagytól, akkor a fügéinket is sikerülni fog. A veremben teleltés lényege, hogy a föld hőjét használjuk ki. Ehhez ásnunk kell egy legalább egy méter mély vermet, amelynek szélessége akkora legyen, hogy a teleltetni kívánt fügéink szellősen elférjenek benne. A lombját lehullatott fügéket fektetve is betehetjük a verembe, hogy ne kelljen nagyon mélyre ásni (az egy méter minimum kell). A veremben azonban gondoskodni kell arról, hogy ne tudjon bepállni az odatett füge. A veremnek – ha szabad ég alatt van – kell, hogy legyen egy kis pereme, hogy a csapadék ne folyjon be közvetlenül a verembe. A talajon át nyilván be tud szivárogni, de a lényeg, hogy ne folyjon be, ne álljon a verem alján a csapadék, mert akkor párásodás fog bekövetkezni, amiből egyenes út vezet a dohosodáshoz, gombásodáshoz, míg végül tavaszra berohadnak, tönkremennek a fügéink. Szóval a legjobb a vermet védeni a csapadéktól. A verem tetejét pedig úgy kell lefedni, hogy valamennyire szellőzzön, de a fagyos levegő bezúdulásatól védve legyen.

Minden esetre az kell mondjam, hogy a dézsás füge teleltetésére legalkalmasabbak azok a helyiségek, ahol télen nincs fagy, nincs pára. Ez lehet egy pince, egy garázs, egy gazdasági épület. A komposztban és veremben teleltetés leginkább csak az őszi dugványok, nyár végi szaporítványok átteleltetésére nyújthatnak megoldást, de 50-100 literes dézsában nevelt fügék esetében már nem. Így gondoljuk meg, hogy belekezdünk-e a konténeres füge nevelésébe, ha nem látjuk előre, hogy fogjuk-e tudni teleltetni nagyobb korában is.

Konténeres füge átültetése nagyobb dézsába

Mint az elején írtam, nem érdemes a fügét rögtön egy hatalmas dézsába ültetni. Elegendő először egy cserépben kezdeni, majd eleinte évente, aztán később, mikor e növekedés már lassul, két évente eggyel nagyobba átültetni. Ezen átültetések alkalmával nem kell a gyökérlabdát bolygatni, csak át kell ültetni. Ennek az átültetésnek a legjobb ideje a tavaszi ébredés előtt van. Az átültetést követően locsoljuk meg, de csak óvatosan, szem előtt tartva, hogy még alszik a fügénk, és nem igényel sok vizet. Eme átültetést követően érdemes elvégezni az alábbiakban leírt metszést is.

Dézsás füge metszése

Igen, ez egy kritikus pontja a dézsában tartott füge nevelésének. Általános szabbály szerint a fügét nem kell metszeni. Konténerben tartva azonban szügséges a rendszeres metszés, amely az első egy-két évben csak abból áll, hogy kialakítjuk a koronáját. Legideálisabb forma a gömb, vagy az ahhoz közelítő koronaforma konténeres füge esetén. A későbbi években már csak ezt a formát kell tartani, illetve a biztos termés érdekében időnként az egy évnél idősebb ágakat fiatalabbakkal kell leváltani. A dézsás füge metszését a ribizli metszéséhez hasonlítanám ilyen értelemben. Ezen kívül ha elértük az általunk még kezelhetőnek ítélt végleges dézsa méretet, és többé nem szeretnénk nagyobb dézsába ültetni, akkor pár évente érdemes a koronával együtt a gyökereket is megkurtítani. A dézsás füge metszésére a legalkalmasabb időpont a tavaszi rügypattanás előtt van.

Dézsás füge kivitele a szabadba tavasszal

Amint odakint melegszik az idő, lassan elérkezik a pillanat, hogy a teleltetett fügénket is elkezdjük a kinti időjáráshoz szoktatni. Amikor már napfényben gazdagok a nappalok, és a napközbeni átlaghőmérséklet is eléri a 12-14 °C fokot, szépen elkezdhetjük kihordani a dézsás fügéket a szabadba. Ekkor azonban még az éjszakák és a hajnalok is hűvösek, olykor-olykor még akár fagyosak is lehetnek, így éjszakára mindenképpen vissza kell még vinni a téli rejtekébe. Tartósan csak akkor lehet kint hagyni, ha már a nap leghidegebb óráiban sem csúszik a hőmérő higanyszála 10 °C fok  alá.

Mindazonáltal látnunk kell, hogy nem kevés törődést igényelnek a konténerben nevelt fügék, de ha ezt a néhány szabályt betartjuk, akkor dézsás fügénk nevelésében sok örömünk lesz, és sok-sok finom gyümölccsel fog minket megjutalmazni a gondoskodásunkért cserébe.

Megjegyzések

Népszerű tartalmak

A füge szaporítása – 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal  (anyanövény)  megegyező tulajdonságokkal bíró utó

Füge metszése, avagy kell-e metszeni a fügét?

Újra és újra felbukkanó kérdés, hogy kell-e metszeni a fügét, és ha igen, mikor és hogyan kell elvégezni a fügefa vagy fügebokor metszését. Ha beírjuk a keresőbe, akkor rengeteg találat zúdul ránk, és teljesen elveszünk az információkban, főleg, ha bizonytalanok vagy éppen gyakorlatlanok vagyunk a füge nevelését illetően. A cikkekben sokszor nagyon ellentmondásos információk vannak. Az egyik szerint erős metszést igényel a füge, a másik szerint épp csak kell metszeni. Az egyik szerint télen, a másik szerint tavasszal, de olvastam már olyat is, amelyik a nyári metszést javasolta. Ezért arra gondoltam, írok erről egy összefoglalót, hogy mégis, hogyan és mikor is kell metszeni a fügét, ha egyáltalán kell... Kell-e metszeni a fügét? A válasz összetett, mert igen és nem. Igen , az ültetést követően érdemes azonnal a kétharmadára visszavágni, valamint az ültetés utáni első évben ugyanezt megismételni. Ezt azért célszerű elvégezni, hogy az első időszakban több energiát tudjon a gyökerek fejle

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2021 fugesember.hu