Translate

Füge átteleltetése a szobában...

Azt olvastam egy fügés szakmai oldalon, hogy a füge egy olyan növény, amelyik nem feltétlenül igényli a téli mélynyugalmi állapotot. Azt írták, ha a környezeti feltételek adottak, akkor képes örökzöld lenni. Gondoltam, teszek egy kísérletet, hiszen rengeteg dugványt indítottam útjára ősszel. Gondoltam, ha már kigyökereznek, akkor hadd fejlődjenek a jó meleg lakásban tavaszig, hogy minél erősebbek legyenek a kiültetésre. Aztán gondoltam egy még merészebbet. Lombhullás után kaptam két darab Ronde de Bordeaux gyökérsarjat. Már csak leszáradt levelek voltak rajtuk. Fogtam, beültettem őket egy-egy méretüknek megfelelő cserépbe, és bevittem őket a házba...

Alig telt el felettük pár jó kis szoba hőmérsékletű nap, máris duzzadni kezdtek a rügyek rajtuk, majd újabb néhány nap elteltével ki is pattantak. Annyira örültem, hogy csak na. Próbáltam, minél közelebb vinni őket az ablakhoz, de a párkányra nem fértek fel, mert ott a fiatal, kihajtott Pingo de Mel, Babits, és a lakóhelyemen talált, ismeretlen fajtájú törpe méretű fügebokorról származó (általam Farmosi Törpének elnevezett) dugványok voltak. Két héttel a szobába költöztetés után már lombnak lehetett nevezni a levélzetüket.

Azt tudtam, hogy a füge fényigényes. Sejtettem, hogy nem pont úgy fognak bent létezni, mintha kint lennének a napon. Sejtésem be is igazolódott. Annak ellenére, hogy naponta forgatom őket, hogy egyenletesen érje a fény minden oldalukat, a két nagyobb (Ronde de Bordeaux) füge nagyon furán néz ki. A leveleinek állása teljesen msá lett a fényviszonyok miatt, mint az a fügénél megszokott. A levélnyél továbbra is nagyjából 40-45 fokosan áll a törzshöz képest, de  maga a levél teljesen lefelé hajlik. A levelek síkja majdnem párhuzamos az ablakkal, azaz nagyjából függőleges. Ezt leszámítva szépek és egészségesek, de gondolom, a így kapják a legtöbb fényt.

Érdekes módon azonban ez csak a két nagy Ronde de Bordeaux fügémre érvényes, amelyek nagyjából egy méterre vannak az ablaktól. A párkányon lévő fiatal fügék teljesen normálisan néznek ki fajtájuktól függetlenül. Így azt kell mondjam, hogy még így, február tájékán is elegendő fényt kapnak a közvetlenül az ablakpárkányon lévő fügéim. Nem igényelnek növénylámpát sem, legalábbis ez a látszat. Ellenben azok, amelyek távolabb vannak az ablaktól, nos azok bizony igényelnének némi plusz fényt, amire én jelenleg nem szeretnék költeni. Úgyis közelít a tavasz, májusig kell csak kibírniuk és utána szépen lassan el lehet kezdeni őket a kinti léthez szoktatni

Igen. A kinti léthez szoktatni kell. Nem lehet egyszerre csak bentről kitenni, hogy mától itt élsz kint, mert akkor akár el is pusztulhat. A növény a tél folyamán teljesen alkalmazkodott az UW viszonyoktól kezdve a légnyomáson, páratartalmon át egészen a nagyjából ingadozástól mentes hőmérséklethez éppen úgy, mint a szélcsendhez. Ahhoz, hogy az ezekkel szöges ellentétben álló kinti körülményekkel megbirkózzon, hozzájuk edződjön, szoktatni kell. Meg kell várni, míg a kinti hőmérséklet nem lesz kevesebb, mint a benti kétharmada. Ha ez eljött, először csak tegyük ki őket pár órára az ajtó elé, majd hozzuk be. Éjszakára ekkor még ne hagyjuk kint. Majd szép lassan, minden nap egy kicsit többet hagyjuk kint. Körülbelül két és fél-három hét alatt hozzászokik a kinti körülményekhez. Ekkor még mindig ne ültessük ki a földbe. Azzal várjuk újabb egy hetet legalább.

Ha gondosan bánunk vele, és türelemmel szoktatjuk bentről kintre a fügénket, akkor azt biztosan meghálálja nekünk. Ellenkező esetben a leveleit szinte biztosan ledobja mindet a sokk hatására, amely állapotból hosszabb idő alatt épül fel, mint amennyi lett volna kiszoktatni. És akkor még szerencsések voltunk...

Általános tapasztalatom pedig az, hogy megérte bent teleltetni, mert mire eljött a kiültetés ideje, nagyjából megduplázták a méretüket, és az új hajtásokból több be is fásodott már félig vagy majdnem teljesen amire kiültetésre került a sor. Ez pedig nagy előny a következő télre. Lehet tehát próbálkozni a benti teleltetéssel, de azért csak óvatosan.

Megjegyzések

Népszerű tartalmak

A füge szaporítása – 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal  (anyanövény)  megegyező tulajdonságokkal bíró utó

Füge metszése, avagy kell-e metszeni a fügét?

Újra és újra felbukkanó kérdés, hogy kell-e metszeni a fügét, és ha igen, mikor és hogyan kell elvégezni a fügefa vagy fügebokor metszését. Ha beírjuk a keresőbe, akkor rengeteg találat zúdul ránk, és teljesen elveszünk az információkban, főleg, ha bizonytalanok vagy éppen gyakorlatlanok vagyunk a füge nevelését illetően. A cikkekben sokszor nagyon ellentmondásos információk vannak. Az egyik szerint erős metszést igényel a füge, a másik szerint épp csak kell metszeni. Az egyik szerint télen, a másik szerint tavasszal, de olvastam már olyat is, amelyik a nyári metszést javasolta. Ezért arra gondoltam, írok erről egy összefoglalót, hogy mégis, hogyan és mikor is kell metszeni a fügét, ha egyáltalán kell... Kell-e metszeni a fügét? A válasz összetett, mert igen és nem. Igen , az ültetést követően érdemes azonnal a kétharmadára visszavágni, valamint az ültetés utáni első évben ugyanezt megismételni. Ezt azért célszerű elvégezni, hogy az első időszakban több energiát tudjon a gyökerek fejle

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2021 fugesember.hu