Translate

Babits füge - fajtabemutató

Talán túlzás nélkül állítható, hogy a legjobb magyar fügefajta, mert valóban az egyik legkiválóbb fajta. Babits Mihály szekszárdi szőlőjéből való 150 éves fügebokorról szaporított koraérő, nagygyümölcsű, 10 dkg körüli, többször termő (háromszor) fajta. A leggyorsabban termőre forduló füge. Az ültetést követő évben biztosan terem. Korai érésű, első hulláma már akár július elején érik. Egy szedésre 25-30 kg-ot is szüretelhetünk róla. Ezért hát nem csoda, hogy az elsők között szereztem be ezt a rendkívüli, bár hazánkban elterjedtsége miatt közönségesnek is mondható füge fajtát. 

Megfelelő helyre ültetve hazánkban akár 3-4 méter magasra is megnőhet. Nagy, öblösen karéjos levelei rendkívül szépek, óriás legyezőkként terülnek szét a növényen. Már csak körte formájú, izgalmas ízű, vörösbarna színű terméseiért is megéri ültetni, melyek nyár végétől egészen októberig érnek. Gyümölcsének húsa puha, lédús, és zamatosan édes. Gyorsan nő, az éves vesszők növekedése elérheti akár az egy métert is. Az egyik legfagytűrőbb fajta, jól alkalmazkodik a különböző termőhelyekhez.

Nagy hátránya azonban a Babits fügének, hogy ha sok a csapadék érési időben, akkor gyümölcse ízetlenné válhat, felrepedezhet. Ez a jó vízáteresztő talajokon kevésbé jellemző, de megeshet. Nekem mindenképpen az egyik kedvencem, ha másért nem, hát Babits Mihály miatt. Szerencsére azonban ez a fajta nem csak azzal érdemelte ki szeretetem, és tiszteletem, hogy a híres költő hagyta ránk, hanem a fent említett kiváló tulajdonságai miatt is. Aki teheti, és van helye a kertjében, bátran rendeljen egyet, és tegyen vele egy próbát. Itthon az egyik legelterjedtebb és legkönnyebben beszerezhető füge fajta a Babits füge. Ha mégsem kertészetből szeretné valaki beszerezni, hanem esetleg egy ismerőstől, akinek van, akkor kérjen bátran dugványnak valókat, mert egy rendkívül jól gyökeresedő fajta, kiváló alanya a füge dugványozással történő szaporításának.

Megjegyzések

Népszerű tartalmak

A füge szaporítása - 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal (anyanövény) megegyező tulajdonságokkal bíró utód (kló

Füge metszése, avagy kell-e metszeni a fügét?

Újra és újra felbukkanó kérdés, hogy kell-e metszeni a fügét, és ha igen, mikor és hogyan kell elvégezni a fügefa vagy fügebokor metszését. Ha beírjuk a keresőbe, akkor rengeteg találat zúdul ránk, és teljesen elveszünk az információkban, főleg, ha bizonytalanok vagy éppen gyakorlatlanok vagyunk a füge nevelését illetően. A cikkekben sokszor nagyon ellentmondásos információk vannak. Az egyik szerint erős metszést igényel a füge, a másik szerint épp csak kell metszeni. Az egyik szerint télen, a másik szerint tavasszal, de olvastam már olyat is, amelyik a nyári metszést javasolta. Ezért arra gondoltam, írok erről egy összefoglalót, hogy mégis, hogyan és mikor is kell metszeni a fügét, ha egyáltalán kell... Kell-e metszeni a fügét? A válasz összetett, mert igen és nem. Igen , az ültetést követően érdemes azonnal a kétharmadára visszavágni, valamint az ültetés utáni első évben ugyanezt megismételni. Ezt azért célszerű elvégezni, hogy az első időszakban több energiát tudjon a gyökerek fejle