A füge és az eső, avagy reped a füge...
A hírportálok cikkei között rendszerint elő-elő bukkanó agrár témájú híreket olvasgató emberben időnként felordít a gondolat, hogy ezeknek a gazdáknak soha semmi nem jó, mert ha nem esik, akkor az a baj, hogyha aszály van. Ha esik, az a baj, hogy túl sokat, nem eleget, nem jókor, ha túl meleg van, az se jó, ha nincs elég meleg, az sem jó. Időközben azonban rájöttem, hogy nincs ez így velünk, füge kedvelőkkel sem, nekünk sem jó soha semmi. Nem is olyan régen még arról cikkeztem én is a Fügés ember hasábjain, hogy történelmi mértékű aszály sújtja az Alföldet, és az ország keleti részét. Nagyon hiányzik a csapadék, mert már az amúgy nem túl sok vizet igényló füge is szenved az aszálytól, és rengeteget kell öntözni, különben baj lesz...
Aztán végre úgy három-négy napja (országrésztől függően) megérkezett a lehűlést kísérő várva várt csapadék is. Nálunk (a Tápió-vidéken) konkrétan három napja esik kisebb-nagyobb megszakításokkal. Az összes lehullott csapadékmennyiség eddig megközelítőleg 20-25 mm körüli, ami valóban nagyon hiányzott már, nem csak a fügének, hanem úgy általában mindennek. Akár hátra is dőlhetnénk – mi fügések – elégedetten egy csésze forró, és gőzölgő capuccinóval a kezünkben, és nézhetnénk, ahogy újra kizöldül a táj. De nem, mert már megint nem jó valami...
A hirtelen jött csapadék hatásai a fügére
Van ugyanis az a jelenség, amit megszokhattunk már más gyümölcsök esetében is, hogy az érés közben kiegyenlítetlenül érkező csapadékra az arra hajlamos gyümölcsök termései képesek felrepedéssel reagálni. És hát valljuk be, hogy a három hónap aszály után, mikor három-négy napig esik az eső, az már kiegyenlítetlennek mondható. Ennek hatására azt tapasztaltam (és egészen biztosan nem csak én), hogy némely fügék elkezdtek durván felrepedni, szétnyílni, mint megint mások csak meglevesesedtek, esetleg erjedésnek, cefrésedésnek indultak.
Miért reped fel a füge, és hogyan lehet védekezni ellene?
A felrepedés oka egyszerű. A termés a hosszan tartó csapadékhiányos állapot miatt lassan, és a megszokottnál kisebb méretűre nő, mert csapadék híján a termés szöveteibe nem tud elegendő vizet juttatni. A kevesebb víz miatt a termés bőre is szárazabb, ridegebb. Amikor pedig hirtelen érkezik nagy mennyiségű csapadék, a növény elkezdi a vizet felvenni a gyökerein keresztül, és vadul pumpálja fel azt a lombkoronába. A terméshús elkezd felduzzadni a szövetekbe jutó víz miatt, és mivel az lágyabb szövet, mint a füge bőre, az nem bírja ezzel tartani a lépést, és felreped. Megszokhattuk már ezt a jelenséget egyes paradicsom, és cseresznye fajtáknál is.
Ez egyrészt attól is függ, a fajta hajlamos-e a repedésre, másrészt attól, mennyire volt kiegyenlítetlen a csapadék eloszlása. Részben emiatt is érdemes a nagyon aszályos időkben öntözni a fügét, hogy kiegyenlített ütemben kapja a vizet. Ugyanis ha folyamatosan kap vizet, kiegyenlítettebben növekszenek a termések is, a termés bőre is rugalmasabb marad, a növekedés mértéke sem marad el attól, amit a növény genetikája diktálna.
Mi történik a felrepedt, vagy esőtől felpuhult fügével, és beérik-e még?
A levegővel való érintkezésnek köszönhetően a felrepedt fügék hamar romlásnak indulnak. Elkezdődik a cefrésedés, majd annak nyomán az ecetesedés, és végül szép lassan ehetetlenné válik. Azonban, ha a felrepedést követően nagyon hamar leszedjük a fügét, akkor még elfogyaszthatjuk azt. Akkor is szedjük le nyugodtan, ha még nem érett be teljesen, mert bár képes lenne tovább érni, de arra már nem lesz esélye, mert előbb fog sajnos elromlani vagy a darazsak, hangyák, madarak martalékává válni.
Nagyjából ugyanezt lehet elmondani azokról a fügékről is, amelyek nem felrepedtek, hanem a sok estő hatására jól megszívták magukat vízzel, és hirtelen puhává, löttyedté, vizessé és ízetlenné váltak. Sőt, ez még talán rosszabb, mert az ilyen fügék külső felszínéné nagyon hamar meg tud indulni a penészedés, valamint az ilyen füge a víz irányába durván eltolódott cukor/víz aránya miatt már nem cefrésedni, majd ecetesedni kezd, hanem kocsonyásodni és rohadni, ami még gusztustalan is. Az ilyen füge felhasználásra sajnos nem nagyon alkalmas, mert ízetlen és állaga is eléggé gusztustalan tud lenni. Ha vannak állataunk, akkor takarmánynak még tökéletes, ha nincsenek, akkor sajnos ki kell dobni.
Jobb minőségű lesz a füge, ha kiegyenlített a csapadék eloszlása
Így a hirtelen jött nagyobb csapadékmennyiség füge termésre gyakorolt hatása is kisebb, hiszen nem hirtelen telnek fel a szövetek vízzel. Ennek köszönhetően ízében sem lesz hirtelen - úgymond - víz ízű a füge, és a felrepedés esélye is csökken. Ezért nagyon fontos odafigyelni arra, hogyha aszályos idők vannak, és van lehetőségünk öntözni, akkor azt rendszeres időközönként tegyük meg, hogy később elkerülhessük a hirtelen jött csapadék okozta bosszúságokat.
A füge felrepedésének megelőzése
Bár a kiegyenlített öntözéssel sokat tehetünk azért, hogy minimalizáljuk a fügék felrepedésének esélyét, sajnos teljesen biztos és 100%-os módszer nincsen ellene. Ezért érdemes figyelni az időjárás előrejelzéseket, és ha nagy mennyiségű csapadék várható, akkor ne legyünk restek kimenni, és még azelőtt betakarítani az érett fügéket, mielőtt megtörténne a baj. Ilyenkor inkább szedjük le azokat a fügéket is, amelyekről azt gondoljuk, egy-két nap még kéne neki, mert egészen biztosan így is finomabb lesz, mintha tönkremegy az esőtől.
Megjegyzések
Szólj hozzá!