Translate

Az aszály, és a füge...

Az elmúlt másfél évtizedben egyre többször esik szó a klímaváltozásról. Én most a klimatikus mélységekbe, és az ok-okozat közötti összefüggésekbe nem mennék bele. "Maga az aszály ugyanis közvetlenül nem kötődik a klímakatasztrófához, ám az egyre sűrűsödő hőhullámok, illetve az egyre és egyre forróbb nyarak sajnos az aszályhajlamot is jelentősen megnövelik, vagyis a két tényező (aszály - klímaváltozás) bár nem közvetlenül, de mégis összefügg." – köpönyeg.hu 

Én most az aszály, és a füge kapcsolatáról szeretnék írni néhány érdekes hivatalos adat, és pár saját tapasztalaton alapuló kijelentés köntösébe bújtatva, hiszen klímaváltozás ide vagy oda, az elmúlt évszázadok során is voltak melegebb, forróbb, hidegebb, fagyosabb, aszályosabb, és csapadékban bővelkedőbb periódusok (erről egyébként cikket is írtam Aszály – normális jelenség, vagy nyakunkon a klímakatasztrófa? címmel)

Megosztottak egy erről szóló tanulmányt is, amely szerint a Dunától keletre általában a 200 millimétert sem érte el a féléves csapadék, az Alföld középső, és tiszántúli részén egy nagyobb területen 120 milliméter alatt maradt, amely az érintett területen szokásos érték nagyjából felének felel meg. Ezzel szemben a dunántúli hegyvidékeken, a nyugati és délnyugati országrészben többfelé a 250–300 millimétert is elérte már a június végéig lehullott csapadék mennyisége, amely megközelíti az átlagos csapadékmennyiséget. A tanulmányban kitértek arra is, hogy általában véve is 150–200 milliméterrel csapadékosabb a délnyugati országrész, mint a délkeleti. 1937-ben például 405,4 milliméterrel volt átlagosan csapadékosabb Zala és Somogy megye, mint Csongrád-Csanád és Békés. Ekkor viszont, a következő évben, 1938-ban, átlagban csak 8,4 milliméterrel volt csapadékosabb a két délnyugati megye. Azt írták: Magyarországon átlagosan háromévente fordul elő szárazabb, vagy csapadékosabb év. Rendszertelenül előfordulnak továbbá tartósan száraz, illetve csapadékos évek sorozatban is. Tartósan száraz évek jellemezték például az 1940-es évek közepét, vagy az 1980-as évek végét, 1990-es évek elejét. Tartósan csapadékos évek sorozata volt például az 1910-es vagy 1960-as években.

Az azonban egészen biztos, hogy az utóbbi másfél-két évtizedben egyfajta melegedő tendencia figyelhető meg hazánkban is, ami teret adott a mediterráneum növényeinek kicsiny országunkban, hiszen a telek egyre enyhébbek, a nyarak egyre forróbbak lettek. Nem hiába, hogy a kiskert tulajdonosok körében is egyre kedveltebb lett a füge, amely manapság már egészen biztonságosan vészeli át a teleinket.

A füge kimondottan kedveli ezt a megváltozott éghajlatot!

Hogyne kedvelné, hiszen rengeteg közvetlen napfényt, meleget és a nem túl fagyos teleket kedveli. Ez idáig rendben van, azonban a fügének – bármennyire is a mediterráneum növénye – szüksége van vízre is az élethez, mint bármely más élőlénynek. Nem kíván túl sok vizet, de azért szüksége van rá. Egészen pontosan meghatározva a fügének az ideális, a nagyjából évi 500 mm csapadék, egyenletes eloszlásban. Hazánkban az évi csapadékmennyiség körülbelül 500-750 mm között mozog tájegységektől függően. Tehát a hazai évi csapadékmennyiség pontosan megfelelő a füge számára. Emiatt szoktam azt mondani, hogy normális körülmények között nem kell a fügét locsolni. Ismétlem, normális körülmények között. Igen ám, csakhogy jelenleg...

...egyáltalán nem normális körülmények között vagyunk.

A tavalyi évben is kevesebb csapadék hullott már, mint az évi átlag, ráadásul egy viharos, szeles, csapadékmentes száraz téllel végződött az esztendő, majd ugyanígy kezdődött az idei év is. Az ezt megelőző őszi esőzések sem voltak elegendőek ahhoz, hogy megfelelően feltöltődjön a talaj csapadékkal, aminek köszönhetően nagyon sok helyről hallottam vissza – és sajnos jómagam is megtapasztaltam huszonhét tő kiültetett fügével –, hogy bár nem voltak a füge számára kritikus fagyok, tavasszal azok mégsem hajtottak ki...

Egyszerűen kiszáradtak!

Tavaly írtam is egy cikket a 2021/2022 téli időjárás előrejelzésről, amelyért a közösségi oldalakon megkaptam, hogy csak riogatok, pedig legfőbb vonalaiban sajnos utólag beigazolódott, amit írtam akkor. Sok kisebb hideg-betörés, kevés csapadék, szelek, viharok. Nem csoda, hogy ahol nem volt kellő mennyiségű csapadék a talajban, ott sok növény megsínylette. Nekem sem elfagytak a fügéim, hiszen a fagykár másként néz ki, mint a szimpla kiszáradás. Fiatal, és több éves tövek is talajszintig, vagy nem sokkal a feletti részig visszaszáradtak (szerencsére tavasszal mind kihajtott tőről). Hiszen ha kevés a csapadék a talajban, és a növény veszélyben érzi magát, elkezdi a nedvességet a legfelsőbb részektől kezdve visszaáramoltatni a gyökerekhez, hiszen onnan tud megújulni majd.

Akkor azt gondoltam, hogy nem lesz itt semmi baj, majd a tavaszi esőzések jönnek, és jól megmentenek minket. A talaj feltöltődik, és visszaáll a kozmikus rend a fügéim között. De nem így lett. Sőt, utána mentem, milyen időjárást jósolnak a 2022-es nyárra, majd májusban erről is írtam egy cikket. Ismét sok volt a szkeptikus a cikkel kapcsolatban, de mostanra kijelenthetjük, hogy sajnos ez az előrejelzés is beigazolódott. Nem jött májusi eső, sem júniusi, sem júliusi. Jött helyette rekordokat döntögető hőség, és aszály. Jelenleg ott tartunk, hogy a keleti tájakon, az Alföld jelentős részén kritikusan száraz a talaj, amely a növények számára hasznosítható vízmennyiség kevesebb, mint 40%-át tartalmazza. Az ország nagy részében (nyugati országrészt leszámítva) már a talaj első egy méteréből 120-150 mm csapadék hiányzik, ami rengeteg.

Az említett cikkemben már akkor javasoltam, hogy aki teheti, az most építsen ki öntözőrendszert, esővízgyűjtő rendszert, vagy fúrasson kutat, mert szükség lesz rá. Jómagam, aki ellene vagyok a füge túlzott öntözésének, rendszeresen öntözöm a fügéimet, mert a 3-4 éves bokrok ugyan látszólag jól bírják öntözés nélkül (nem lógnak, nem sárgulnak a levelek), de eldobálják idő előtt a terméseket, vagy azok látszólag beérnek, de aprók maradnak, és belül szárazak, ízetlenek... ehetetlenek. A kisebb fügék, amelyek az elmúlt két évben lettek ültetve - nem is bírják. Erőtlenül lógnak, ha 4-5 napnál tovább kimarad az öntözés. Viszont, ha nagyon hosszú ideig sújtja az aszály őket, akkor a korosabb fügebokrok levelei is elkezdenek lógni, sárgulni, vagy akár extrémebb esetben le is hullhatnak.

Itt az Alföldön akkora a szárazság, hogy 60-70 centiméteres mélységben is porlik a talaj, amikor ültetőgödröt ások. Márpedig ekkora szárazságot a füge sem szeret, hiszen eredeti hazája nem a sivatag. Az a kevés csapadék, ami pedig néhanapján hull, arra sem elegendő, hogy a felső 20 centimétert megáztassa. Akinél pedig kemény, agyagos, kötött talaj van, egyszerűen csak elfolyik a tetején, vagy simán felszárad, mielőtt a talaj mélyebb részeibe juthatna. Itt jegyzem meg, hogy a homokos talaj ebből a szempontból előnyösebb, mert az azonnal felissza a vizet, és mélyebbre is jut benne, mint a kötött talajokon. De ha nincs amit felszívjon, akkor ez is hiába.

Ugyanez a helyzet a mulcsolással. A mulcs nagyon jó dolog, mert csökkenti a talajból elpárolgó nedvesség mértékét. De ha nincs a talajban már semmi tartalék, akkor nincs is amit a mulcs visszatartson. Öntözéssel párosítva azonban a mulcsolás nagyon jó megoldás.

Nincs más megoldás, öntözni kell, és mulcsolni!

Ezért én rendszeresen öntözöm a fügéimet június eleje óta. Ha enni akarunk a füge bokrokról, akkor öntözni kell őket, és mulcsolni. Szalmával, fenyőkéreggel, agrofóliával vagy geotextillel. Bármivel, ami a locsoláskor átengedi a vizet, de nem forrósodik fel nagyon. Tehát nem jó a zúzott kő (még a fehér kavics sem), mert felforrósodik, és visszasugározza alulról a növényre a meleget még órákkal azután is, hogy a nap elbújt. Ettől pedig a növény még jobban szenved.

Ami pedig még segíthet abban, hogy kevesebb vizet veszítsen a füge alatt a talaj, ha megfontoljuk azt a tanácsot, amelyet én is rendszeresen szoktam osztogatni, hogy fügefa helyett neveljünk fügebokrot. A füge elég szétterülő bokrot alkot általában, aminek köszönhetően árnyékolja, takarja saját maga alatt a talajt, így az kevésbé melegszik fel, és sokkal kevesebb vizet párologtat, ami azért valljuk be, igen komoly előny aszály idején.

Esti, vagy reggeli öntözés?

Az öntözés ideális ideje mindig az este, amikor a nap már lement, és a hőmérséklet is jelentősen csökkent. Egy ekkor megejtett áztató öntözés után egészen a másnapi forróságig van ideje a talajnak magába szívni a vizet ahelyett, hogy a nagy része rögtön vízgőzzé alakulna. Én mindig este locsolok emiatt, és ezt is tanácsolom mindenkinek. Eddig minden növényem meghálálta ezt, közöttük a fügéim is.

Aszályos időben óvatosan a műtrágyával!

Ami pedig szintén nagyon fontos, hogy aszályos időben bánjunk óvatosan a műtrágyával, mert a túltrágyázás önmagában is okozhatja a fügék be nem érését, és/vagy korai hullását, de ha ez még társul a csapadék hiányával is, akkor sokszorozhatja a bajt. Ezért aszály idején vagy mellőzük a műtrágyát, vagy gondoskodjunk a megfelelő öntözésről.

Aki még nem készült fel, annak sem késő!

Egy másik tanulmány arról ír záró soraiban, hogy sajnos az idei ősszel sem várható gyökeresebb változás, és számottevő csapadékban sem reménykedhetünk:

A nyári félév végén a lehűlő levegőben nagyobb eséllyel indul meg a kondenzáció, és mivel a feldúsult nedvesség miatt ez magasabb hőmérsékleten történik, ezért több látens hőfelszabadulás, intenzívebb csapadékkal járó aktívabb ciklontevékenység várható. A térbeli eloszlás azonban nem egyenletes, például a mediterrán térségben az ősszel kialakuló intenzív ciklonok nem garantálják a Kárpát-medencében a csapadék többletet.

Így még most sem késő felkészülni, és valamilyen módon megoldani az öntözést, és talajtakarással, a füge bokorrá nevelésével megpróbálni minimalizálni a talajból kipárolgó nedvességet...

Megjegyzések

Népszerű tartalmak

A füge szaporítása – 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge ( Ficus Carica)  magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal  (anyanövény)  megegyező tulajdo

Füge metszése, avagy kell-e metszeni a fügét?

Újra és újra felbukkanó kérdés, hogy kell-e metszeni a fügét ( Ficus Carica) , és ha igen, mikor és hogyan kell elvégezni a fügefa vagy fügebokor metszését. Ha beírjuk a keresőbe, akkor rengeteg találat zúdul ránk, és teljesen elveszünk az információkban, főleg, ha bizonytalanok vagy éppen gyakorlatlanok vagyunk a füge nevelését illetően. A cikkekben sokszor nagyon ellentmondásos információk vannak. Az egyik szerint erős metszést igényel a füge, a másik szerint épp csak kell metszeni. Az egyik szerint télen, a másik szerint tavasszal, de olvastam már olyat is, amelyik a nyári metszést javasolta. Ezért arra gondoltam, írok erről egy összefoglalót, hogy mégis, hogyan és mikor is kell metszeni a fügét, ha egyáltalán kell... Kell-e metszeni a fügét? A válasz összetett, mert igen és nem. Igen , az ültetést követően érdemes azonnal a kétharmadára visszavágni, valamint az ültetés utáni első évben ugyanezt megismételni. Ezt azért célszerű elvégezni, hogy az első időszakban több energiát tudjon

Címkék

adriai amerikai lepkekabóca Arany mézfüge aszalódó aszalt füge aszály átültetés azonosítatlan fajta Babits Bacorinho beporzás beszerzés betakarítás betegség Blanche d'Argenteuil Botanikus kert Budai barna aszalódó Budai barna bőtermő Budai zöld óriás bujtás Cachopeira Ceglédi óriás Christian Ziegler Crna Cu de Burro csapadék csíkos füge csíráztatás Dalmatie deformálódott levelek Della Monaca Della Signora Desert King dézsás füge Dottato Dr. Nanthinee Jevanandam Drosophila suzukii Drostophila suzukii dugványozás egészség élet előrejelzés Emma Marris érdekesség Erdőkertesi Dalmát fagykár fajtaazonosság fajtabemutató Farmosi barna Farmosi bőtermő Farmosi füge-fajtagyűjtemény Farmosi fügeföld Farmosi Törpe Fekete fügelégy feldolgozás Ficus auriculata Ficus benghalensis Ficus benjamina Ficus citrifolia Ficus grossu-larioides Ficus microcarpa Ficus punctata Ficus religiosa Ficus sycomorus Ficus thonningii Ficus variegata Ficus watkinsiana Firoma® fojtogató füge fordítás füge füge a lakásban füge antraknózis füge igényei füge mozaik vírus füge viaszos pajzstetű füge-levélbolha füge-levélmoly fügedarázs fügeérés fügefa-kéregmoly fügehullás fügekávé fügelevél fügerozsda fügeszú Gajumaru Treehouse Diner gasztro Gold Orphan gondozás gyógynövény gyökereztetés gyökérsarj Györöki Lapos hangya Hardy Yellow háromszor termő hasznos tippek hidegtűrés Homotoma ficus időjárás India Jégfüge Jin Ao Fen Kadota kapri füge kártevő Kátai aszalódó Kátai sárga óriás keszthelyi barna Keszthelyi fekete kísérletezés klímaváltozás kórokozó Krakatoa látványosság légbujtás levélfoltosság lexikon Little Miss Figgy® madarak Madeleine des Deux Saisons magnélküli Martinsfeige Mary Lane Meg Lowman megtermékenyítés Mei Li Ya metszés mézfüge Michurinska-10 Mike Shanahan Miljska Morena Naha Harbour Diner Napolitana Napolitana negra növényvédelem Orphan öntözés őszi munkálatok panache Panino Paradiso Pécsi lila Pedro Petrovača bileja Petrovka Pettyesszárnyú muslica Pingo de Mel porbujtás Ronde de Bordeaux Ross Raddi San Pedro Sankt Martin Šaraguja Sárga Óriás Silba adipata Sinkó lila óriás Steve Bradt szaporítás szaporítás magról szirnai szüret takarás talajtakarás talajtakatás tápanyag utánpótlás táplálkozás tárolás tartósítás tavaszi munkálatok teleltetés téli munkálatok téli védelem Termenjača típusok törpe füge tősarj trágyázás tudomány Turca turizmus unifera utazás ültetés vásárlás védjegyzett fajta videó Violette de Sollies Zamojcica Zamorčica

Időjárás

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2022 fugesember.hu