Translate

Miért hullik le éretlenül a füge?

Nagyon sokszor találkozom azzal, hogy valaki panaszkodik, hogy a fügefájáról, vagy fügebokráról éretlenül, vagy féléretten hullanak a fügék, és nem tudják, mi lehet ennek az oka. A válasz pedig nem is annyira kézenfekvő, mint azt esetleg az ember gondolhatná, ugyanis többféle ok is állhat a háttérben, amiért a fügék idő előtt lepotyognak a fáról.

Az első és legfontosabb kérdés ilyenkor mindig az, hogy ez eseti jelenség, vagy minden évben mindig ez történik? Ugyanis nem mindegy, hogy olyan fügefáról van-e szó, amelyik több éve mindig bőven termett, de most váratlanul elkezdte tömegesen hullajtani a terméseit, vagy egy olyan fügefáról, amelyik amióta tudunk a létezéséről, minden évben elhullajtotta a fügét.

Ha soha nem termett...

Ha olyan fügefáról van szó, ami eddig folyamatosan és következetesen minden évben éretlenül ledobálta a fügéit a környezeti hatásoktól, időjárástól, és úgy általában látszólag mindentől függetlenül, akkor a magyarázat egyszerű: nagy valószínűséggel egy úgynevezett szmirnai típusú füge, vagy a kaprifüge van a birtokunkban. Sokszor történik meg, hogy külföldről hazahozott fügecsemete, vagy külföldről hozott dugvány a füge forrása. Ilyenkor előfordulhat, hogy az ott bőven termő füge nálunk sosem fog teremni, mert a szmirnai típusú fügének egy igen aprócska beporzó rovarra, a fügedarázsra van szüksége.

Ez a parányi kis rovar hazánkban nem telepedett még meg, leszámítva Pécs környékét, ahonnan tartós jelenlétéről számoltak be. Ennek elsődleges oka, hogy harmadik fajta fügére, a kaprifügére van szükségük az életciklusuk során, mert egyrészt abból származik a pollen, amivel a szmirnai fügét beporozzák, másrészt a kaprifüge belsejében telelnek át. A másik ok, hogy hazánk nagy részén még nem elég enyhék a telek a kaprifügék, és a bennük megbúvó fügedarazsak biztonságos átteleléséhez, így amennyiben Szmirnai fügénk van, nyugodtan nyugtázhatjuk, hogy előreláthatólag soha nem fog termést érlelni. Az ilyen fügét vagy megtartjuk csak díszítő értéke miatt, vagy megszabadulunk tőle, és beszerzünk olyan fügét (Adriai típusú fügék), amelyek a fügedarázs beporzása nélkül is – úgynevezett partenokarpikus módon – beérlelik a terméseiket. Jó hír, hogy a hazai kertészeteknél szinte csak ilyen fajták kaphatóak. Ez volt az egyszerűbb eset.

Ha eddig mindig termett, de most meg hullik...

Ez a kérdéskör már sokkal összetettebb, mert ha egy füge eddig mindig szépen termett, és egyszer csak elkezdi nagy mennyiségben hullajtani a fügéit, mindig van valamilyen környezeti tényező, ami ezt kiváltja. Ennek leggyakoribb okait próbálom most körüljárni. Fontos azonban leszögezni, hogy a nagy mennyiségű terméshullás csak a problémás, mert az minden gyümölcstermőre jellemző, egy termésciklus alatt többször is szelektál a saját terméseiből. Először a termések megjelenése, és növekedése kezdetén potyogtat el annyit, amennyiről úgy "gondolja", hogy nem fogja tudni kinevelni. Aztán amikor a termések érésnek indulnak, szokott lenni valamennyi önszelekció, majd később a termésérés idején még egyszer, egy kisebb mennyiségben.

Így tehát a részleges fügehullással most nem foglalkoznék, hiszen az normálisnak tekinthető. Azonban ha a termések több, mint negyede lehullik, elszíneződik, összetöpped, álérik (álérés amikor a gyümölcs érettnek tűnik kívülről, de méretében, és a belsejét tekintve teljesen éretlen), majd lehullik, akkor a következő okok valamelyike állhat a háttérben.

Ha túl sok, vagy túl kevés a víz

Igen, a túl sok víz is okozhat terméshullást éppen úgy, mint a túl kevés víz. A fügének nagyjából egyenletesen elosztva évi 500 mm a csapadékigénye. Ha ennél jelentősen kevesebb vizet kap, akkor a fügék elkezdenek elsárgulni, megpuhulni, és lehullani a bokorról. Ekkor még a lombozaton nem feltétlenül látszik meg a víz hiánya, mert elsőnek a termésektől válik meg. Ha pedig ez sem elég, akkor kezdenek a levelek lógni, sárgulni, majd hullani.

A túl sok víz a gyökerek károsodását okozhatja, ami miatt a koronába nem jut elegendő víz és tápanyag, és a hatása emiatt tulajdonképpen a korona szintjén szintén vízhiányos tünetekhez vezethet. Ezért jó, ha odafigyelünk arra, hogy a fügénk kiegyenlítetten kapja a vizet. Aszályos időkben elárasztani is lehet, de akkor azt ne naponta tegyük. Hagyjunk elegendő időt a talajnak, hogy elnyelje a sok vizet, és újra szellős legyen, mert ha nem jut elég oxygén a gyökerekhez, akkor rohadásnak indulhatnak. A füge öntözéséről ebben a cikkemben írtam részletesebben.

Túlzásba vitt trágyázás

A túl sok trágya - főleg a túl sok Nitrogén -, a növényt arra készteti, hogy intenzív vegetatív növekedésbe kezdjen. Elkezd hosszú, vastag hajtásokat növeszteni rengeteg hatalmas levéllel, és elkezdi ledobálni a terméseket. Ilyenkor azt látjuk, hogy hirtelen hatalmasat növekszik a bokor. Élettel teli, és erőteljes. Ekkor szokták azt mondani, hogy: "pedig olyan egészséges, nem értem, miért dobálja el a fügéket". Ezért nem szabad túltrágyázni. A füge helyes trágyázásról korábban már írtam egyébként egy cikket. Érdemes ennek fényében átgondolni, mikor mennyit, és milyen trágyával tápláljuk szeretett fügénket, nehogy a túlgondoskodásunk vezessen nem kívánt eredményhez.

Kártevők és kórokozók

Bár idehaza nem jellemző még a jelenléte, és hivatalos álláspont szerint nincs is jelen, de komoly gyümölcsullást okozhat a fekete fügelégy (Silba adipata) is, amelynek lárvái a füge éretlen gyümölcseiben fejlőnek, és korai terméshullást okoznak.

Azonban a füge-levélmoly (Choreutis nemorana) a hiedelmekkel ellentétben nem károsítja a gyümölcsöket, csak a leveleket. A füge egyéb betegségeit és kártevőit ebben a cikkben foglaltam össze.

Egyéb, stressz okozta fügehullás

És ha az eddigiek még nem lettek volna elegendőek, akkor jó ha tudjuk, hogy a hirtelen környezeti változások okozta stresszre is reagálhat a füge a gyümölcsök hullásával. És hogy mi számít stressznek? A kiegyensúlyozatlan csapadék, mint már fentebb írtam, például ezt okozza. Ha két hétig szinte semmilyen csapadékot nem kap a füge, aztán hirtelen minden nap elárasztjuk több száz liter vízzel, akkor az egy stressz a számára, és szinte biztos, hogy fügehullással fog rá reagálni. Ilyen stressz lehet a hirtelen környezeti változás is. Forróság után a gyors lehűlés, vagy a nagyon nagy nappali és éjszakai hőmérséklet különbségek is okozhatnak olyan stresszt a fügének, amire a fügék potyogtatással reagálnak. Az ilyen stresszek alkalmával hajlamos nem csak a terméseket, hanem a leveleket hullajtani, így ez egy figyelmeztető jel lehet. Sajnos az ilyen stresszforrásokra nem mindegyikre tudunk befolyással lenni, de ami tőlünk függ, arra érdemes odafigyelni.

Megjegyzések

Népszerű tartalmak

A füge szaporítása – 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge ( Ficus Carica)  magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal  (anyanövény)  megegyező tulajdo

Füge metszése, avagy kell-e metszeni a fügét?

Újra és újra felbukkanó kérdés, hogy kell-e metszeni a fügét ( Ficus Carica) , és ha igen, mikor és hogyan kell elvégezni a fügefa vagy fügebokor metszését. Ha beírjuk a keresőbe, akkor rengeteg találat zúdul ránk, és teljesen elveszünk az információkban, főleg, ha bizonytalanok vagy éppen gyakorlatlanok vagyunk a füge nevelését illetően. A cikkekben sokszor nagyon ellentmondásos információk vannak. Az egyik szerint erős metszést igényel a füge, a másik szerint épp csak kell metszeni. Az egyik szerint télen, a másik szerint tavasszal, de olvastam már olyat is, amelyik a nyári metszést javasolta. Ezért arra gondoltam, írok erről egy összefoglalót, hogy mégis, hogyan és mikor is kell metszeni a fügét, ha egyáltalán kell... Kell-e metszeni a fügét? A válasz összetett, mert igen és nem. Igen , az ültetést követően érdemes azonnal a kétharmadára visszavágni, valamint az ültetés utáni első évben ugyanezt megismételni. Ezt azért célszerű elvégezni, hogy az első időszakban több energiát tudjon

Címkék

adriai amerikai lepkekabóca Arany mézfüge aszalódó aszalt füge aszály átültetés azonosítatlan fajta Babits Bacorinho beporzás beszerzés betakarítás betegség Blanche d'Argenteuil Botanikus kert Budai barna aszalódó Budai barna bőtermő Budai zöld óriás bujtás Cachopeira Ceglédi óriás Christian Ziegler Crna Cu de Burro csapadék csíkos füge csíráztatás Dalmatie deformálódott levelek Della Monaca Della Signora Desert King dézsás füge Dottato Dr. Nanthinee Jevanandam Drosophila suzukii Drostophila suzukii dugványozás egészség élet előrejelzés Emma Marris érdekesség Erdőkertesi Dalmát fagykár fajtaazonosság fajtabemutató Farmosi barna Farmosi bőtermő Farmosi füge-fajtagyűjtemény Farmosi fügeföld Farmosi Törpe Fekete fügelégy feldolgozás Ficus auriculata Ficus benghalensis Ficus benjamina Ficus citrifolia Ficus grossu-larioides Ficus microcarpa Ficus punctata Ficus religiosa Ficus sycomorus Ficus thonningii Ficus variegata Ficus watkinsiana Firoma® fojtogató füge fordítás füge füge a lakásban füge antraknózis füge igényei füge mozaik vírus füge viaszos pajzstetű füge-levélbolha füge-levélmoly fügedarázs fügeérés fügefa-kéregmoly fügehullás fügekávé fügelevél fügerozsda fügeszú Gajumaru Treehouse Diner gasztro Gold Orphan gondozás gyógynövény gyökereztetés gyökérsarj Györöki Lapos hangya Hardy Yellow háromszor termő hasznos tippek hidegtűrés Homotoma ficus időjárás India Jégfüge Jin Ao Fen Kadota kapri füge kártevő Kátai aszalódó Kátai sárga óriás keszthelyi barna Keszthelyi fekete kísérletezés klímaváltozás kórokozó Krakatoa látványosság légbujtás levélfoltosság lexikon Little Miss Figgy® madarak Madeleine des Deux Saisons magnélküli Martinsfeige Mary Lane Meg Lowman megtermékenyítés Mei Li Ya metszés mézfüge Michurinska-10 Mike Shanahan Miljska Morena Naha Harbour Diner Napolitana Napolitana negra növényvédelem Orphan öntözés őszi munkálatok panache Panino Paradiso Pécsi lila Pedro Petrovača bileja Petrovka Pettyesszárnyú muslica Pingo de Mel porbujtás Ronde de Bordeaux Ross Raddi San Pedro Sankt Martin Šaraguja Sárga Óriás Silba adipata Sinkó lila óriás Steve Bradt szaporítás szaporítás magról szirnai szüret takarás talajtakarás talajtakatás tápanyag utánpótlás táplálkozás tárolás tartósítás tavaszi munkálatok teleltetés téli munkálatok téli védelem Termenjača típusok törpe füge tősarj trágyázás tudomány Turca turizmus unifera utazás ültetés vásárlás védjegyzett fajta videó Violette de Sollies Zamojcica Zamorčica

Időjárás

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2022 fugesember.hu