Translate

A füge típusai, virágzata és termése...

Sokszor merül fel kérdés a füge típusaival és virágaival, terméseivel kapcsolatban. Úgy vettem észre, van egy kis kavarodás, hogy akkor mihez is kell fügedarázs, mihez nem, melyik típus érlel egy, illetve melyik két hullámban termést, és hogy akkor most a füge az termés, vagy virág. Gondoltam, egy rövidke poszt keretein belül megpróbálkozom azzal, hogy tisztába tegyem ezt a kérdéskört. Még mielőtt azonban belemennék a típusokba, tisztázzuk a terméshullámok elnevezéseit, amely nyelvterületenként eltérő.

Első termés: lampo (portugál), breba (spanyol, angol), fioroni (olasz), figues-fleurs (francia).
Másodtermés: vindimo (portugál), higo (spanyol), main crop (angol), forniti (olasz), figues d’automne (francia).

Miután a terméshullámokat sikerült jól a nevükön neveznünk, most beszéljük meg azt, hogy mi is a füge tulajdonképpen.

A füge típusai

  • Adriai típusú füge: két terméshulláma van, mindkettő partenokarp, azaz beporzás nélkül érlel gyümölcsöt, azonban, ha a feltételek adottak, a második termés lehet beporzott is. A beporzott termések mérete és minősége messze jobb, mint a beporzás nélküli, pedig az is nagyon finom tud lenni. Magyarországon jellemzően Adriai típusú füge az elterjedt. Egyéb megnevezések: cachopo (portgál), common-type (angol), bifero (olasz, spanyol).

  • Csak másodtermésű partenokarpikus fügék: az ebbe a csoportba tartozó fügék beporzás nélkül is érlelnek gyümölcsöt, de akár beporzott is lehet. Nagyjából ugyanaz igaz erre a csoportra is, mint az előbbire, de az ebbe tartozó fügéknek csak másodtermésük van. Egyéb megnevezések: comum (portugál), main crop-only common (angol), unifero (olasz és spanyol). Néhány ilyen fajta: Brogiotto nero, Ronde de Bordeaux, Col de Dame noir, Bellone, Marseillaise

  • Szmirna típusú fügék: ezeknek a fügéknek csak másodtermésük van, és mindenképpen szükséges a megtermékenyítés, azaz a beporzás. Ennek hiányában a fügéit idő előtt eldobálja. Ezeknek a fajtáknak nincs első termésük, vagy ha mégis, az minden esetben idő előtt lehullik. Néhány fajta ebben a csoportban: Zidi, Calimyrna, Inchário preto, Bursa siyahi, Marabout

  • San Pedro típusú fügék: ezeknek van első, és másodtermése is. Az első termése partenokarp, azaz beporzás nélkül beérik, míg a másodterméséhez beporzás szükséges, annak hiányában a termés idő előtt lehullik. Fajták: Desert King , Carvalhal, Do Maia

  • Kaprifüge: a kaprifügéknek három terméshulláma van, és elengedhetetlen a fügedarazsak szaporodásához. Funkcióját tekintve ez egy hímivarú fajta, amely pollent állít elő a beporzást igénylő fügék számára. Ugyanakkor az első termése - amit profichi-nek hívnak -, kétivarú, azaz porzókat, és rövid bibeszálú nővirágokat (gubacsvirág) tartalmaz. A gubacsvirág a darazsak szaporodását biztosítja. A másodtermése, amit mammoni-nak neveznek, és a harmadik, áttelelő terméshullám (mamme) csak gubacsvirágokat tartalmaz, pollent adó porzókat nem. Ebből következik, hogyha pollent csak az első termés (profichi) ad, akkor a beporzást igénylő fajtákból csak a másodtermés tud beérni, hiszen az első terméshez nincs pollenadó.

  • Perzisztens kapri: a profichi generáció fügedarázs jelenléte nélkül is kifejlődik, a gubacsvirágok helyén pedig normál, hosszú bibeszálú termős virágok vannak, ez a virágzat a nőivarú fajtákhoz hasonlóan gyakran elhúsosodik, és akár fogyasztható is lehet.

Most, hogy rendbe tettük a füge típusait, vizsgáljuk meg a füge virágzatát.

A minap mondta nekem valaki – pontosan fogom idézni: „milyen érdekes növény ez a füge, hogy virágok nélkül hoz termést”. Ezen teljesen megrökönyödtem, mert emberi hasonlattal ez nekem nagyjából olyan, mintha valaki azt mondaná, hogy méh nélkül is lehet valaki áldott állapotban, majd szülhet gyermeket. Beláthatjuk, hogy ez elég abszurd. Így van ez természetesen a füge esetében is. Virágzás nélkül nincsen gyümölcs. Gondolom abból, ahogy fentebb a füge típusait taglaltam, már kiderült, a fügének van virágzata.

De akkor hol vannak a füge virágai?

A füge, amit eddig gyümölcsnek hittél. Igen, a füge „termése” igazából maga a virágzat. A hivatalos elnevezés a serlegvirágzat, ami azt jelenti, hogy a belsejében van rengeteg sok-sok apró virág. Mondhatnánk egy erős hasonlattal azt is, hogy olyan, mint egy zsákba húzott szőlő fürt. De persze azért nem erről van szó. A lényeg, hogy elzárt virágzata van, amihez a hazánkban honos beporzó rovarok egyike sem fér hozzá. A füge alján van egy parányi kis nyílás, a serlegnyílás, amin keresztül be tud jutni a fügét beporozni képes egyetlen rovar, a fügedarázs.

Akkor hát mégis van, aki beporozza a fügét?

Elméletben igen, a gyakorlatban azonban nem. A fügedarázs hazánkban nem őshonos, és megtelepedni is csak a Mecsek enyhe telű dombjain, lejtőin, Pécs környékén [PDF] sikerült. A fügedarázs jelenlétének kötelező része, és feltétele a kapri fügék, mert abban tudnak csak szaporodni, és áttelelni. És hát kapri fügéből az országban nem sok van, de valamiért – ki tudja miért – Pécs egyes közterületein annak idején meglepően nagy számban ültettek kapri fügéket. Ez pedig, együttvéve a környék enyhe teleivel, kedvezett a fügedarázs „migrációjának”, így fogta a kis batyuját, és betelepült. Az ország más részén azonban egyelőre nem beszélhetünk tartós jelenlétéről. Így tehát elmondhatjuk, hogy jelen is van az országban, és nincs is jelen. Mint a mesében az okos leány, aki hozott is ajándékot, meg nem is...

De vissza a füge virágzatához...

A „migráns” darazsakhoz tett kitérő után folytatnám a füge virágzatával tovább. Tehát a füge még zöld, apró termése maga a virágzat. Belül sok száz apró virág található a füge fajtájától függően. A nő ivarú fügékben (minden nem kapri füge ilyen) csak bibés, azaz termő virágok vannak, amelyek képesek befogadni a kapri fügék hímivarú, azaz porzós virágairól származó polleneket, míg a kapri fügékben vannak hím ivarú, és nő ivarú virágok is. Tömören leírva ennyi. Most ennél mélyebben nem mennék bele abba, hogy melyik fügében milyen virágok vannak még, és hogy igazából a nő ivarú virágokból is két fajta létezik (hosszú bibéjű, és rövid bibéjű), talán majd legközelebb, úgyis tervben van egy cikk a fügedarázsról is.

A fügedarázs általi beporzásának folyamataiba sem megyek most bele mélyen, az egy önálló poszt témája lesz majd a valamikori jövőben (ahogy már fentebb is ígértem). A lényeg, hogy maga a füge egy komplett virágzat, amelyet szemérmesen elrejt a külvilág elől. Az adriai típusú füge (hazánkban 99%-ban ilyenek vannak) képes beporzás nélkül úgy nevezett partenokarpikus módon termést érlelni. Azonban az így érlelt termések magköpenye üres a megtermékenyítés hiányában, így az ilyen füge magjából nem lehet a fügét magról szaporítani. Amikor esszük, akkor ugyan ropognak a kis csontárok a fogunk alatt, de azokban valódi mag nincsen. Az adriai típusú füge emiatt csak vegetatív úton szaporítható (vagyis teljesen ez sem igaz, mert ha beporozza a fügedarás, akkor abban is fejlődik csíraképes mag). A füge szaporításának módjairól ebben az összefoglaló cikkben minden megtalálható, ami fontos, és számít.

A szmirnai típusú füge fügedarázs nélkül egyáltalán nem terem, míg a san pedro típusú fügék első terméshulláma fügedarázs nélkül is, míg a második csak a fügedarázs közreműködésével érleli be terméseit. A kapri füge nem érlel termést, míg a perzisztens kapri igen, és az bár ehető, étkezési célra nem nagyon alkalmas, mert száraz, és íztelen. Azok a fügék, amelyek fügedarázs beporzása nélkül nem érnek be, idő előtt lehullanak a fáról. A fügehullásról egyébként korábban már írtam egy cikket, hiszen annak is számos oka lehet. Valamint a kapri füge iránt esetleg érdeklődők kedvéért tervezek írni egy önálló cikket csak a kapri fügékről, és arról, hogyan ismerheti fel valaki, ha kapri füge nő a kertjében.

De ha a füge maga a virágzat, akkor hol a füge termése?

Mivel általános szokás a növények körében, hogy termés a virágokból fejlődik, így talán nem lesz meglepő, ha azt mondom, a füge maga a termés. Vagyis, amennyiben a füge belsejében sok-sok apró virág van, akkor a füge „gyümölcs” nem is egyetlen termés, hanem sok száz aprócska termés csoportosulása, egy befelé fordított fürt-termés. Ugye, hogy tényleg milyen érdekes növény a füge?

Megjegyzések

Népszerű tartalmak

A füge szaporítása – 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge ( Ficus Carica)  magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal  (anyanövény)  megegyező tulajdo

Füge metszése, avagy kell-e metszeni a fügét?

Újra és újra felbukkanó kérdés, hogy kell-e metszeni a fügét ( Ficus Carica) , és ha igen, mikor és hogyan kell elvégezni a fügefa vagy fügebokor metszését. Ha beírjuk a keresőbe, akkor rengeteg találat zúdul ránk, és teljesen elveszünk az információkban, főleg, ha bizonytalanok vagy éppen gyakorlatlanok vagyunk a füge nevelését illetően. A cikkekben sokszor nagyon ellentmondásos információk vannak. Az egyik szerint erős metszést igényel a füge, a másik szerint épp csak kell metszeni. Az egyik szerint télen, a másik szerint tavasszal, de olvastam már olyat is, amelyik a nyári metszést javasolta. Ezért arra gondoltam, írok erről egy összefoglalót, hogy mégis, hogyan és mikor is kell metszeni a fügét, ha egyáltalán kell... Kell-e metszeni a fügét? A válasz összetett, mert igen és nem. Igen , az ültetést követően érdemes azonnal a kétharmadára visszavágni, valamint az ültetés utáni első évben ugyanezt megismételni. Ezt azért célszerű elvégezni, hogy az első időszakban több energiát tudjon

Címkék

adriai amerikai lepkekabóca Arany mézfüge aszalódó aszalt füge aszály átültetés azonosítatlan fajta Babits Bacorinho beporzás beszerzés betakarítás betegség Blanche d'Argenteuil Botanikus kert Budai barna aszalódó Budai barna bőtermő Budai zöld óriás bujtás Cachopeira Ceglédi óriás Christian Ziegler Crna Cu de Burro csapadék csíkos füge csíráztatás Dalmatie deformálódott levelek Della Monaca Della Signora Desert King dézsás füge Dottato Dr. Nanthinee Jevanandam Drosophila suzukii Drostophila suzukii dugványozás egészség élet előrejelzés Emma Marris érdekesség Erdőkertesi Dalmát fagykár fajtaazonosság fajtabemutató Farmosi barna Farmosi bőtermő Farmosi füge-fajtagyűjtemény Farmosi fügeföld Farmosi Törpe Fekete fügelégy feldolgozás Ficus auriculata Ficus benghalensis Ficus benjamina Ficus citrifolia Ficus grossu-larioides Ficus microcarpa Ficus punctata Ficus religiosa Ficus sycomorus Ficus thonningii Ficus variegata Ficus watkinsiana Firoma® fojtogató füge fordítás füge füge a lakásban füge antraknózis füge igényei füge mozaik vírus füge viaszos pajzstetű füge-levélbolha füge-levélmoly fügedarázs fügeérés fügefa-kéregmoly fügehullás fügekávé fügelevél fügerozsda fügeszú Gajumaru Treehouse Diner gasztro Gold Orphan gondozás gyógynövény gyökereztetés gyökérsarj Györöki Lapos hangya Hardy Yellow háromszor termő hasznos tippek hidegtűrés Homotoma ficus időjárás India Jégfüge Jin Ao Fen Kadota kapri füge kártevő Kátai aszalódó Kátai sárga óriás keszthelyi barna Keszthelyi fekete kísérletezés klímaváltozás kórokozó Krakatoa látványosság légbujtás levélfoltosság lexikon Little Miss Figgy® madarak Madeleine des Deux Saisons magnélküli Martinsfeige Mary Lane Meg Lowman megtermékenyítés Mei Li Ya metszés mézfüge Michurinska-10 Mike Shanahan Miljska Morena Naha Harbour Diner Napolitana Napolitana negra növényvédelem Orphan öntözés őszi munkálatok panache Panino Paradiso Pécsi lila Pedro Petrovača bileja Petrovka Pettyesszárnyú muslica Pingo de Mel porbujtás Ronde de Bordeaux Ross Raddi San Pedro Sankt Martin Šaraguja Sárga Óriás Silba adipata Sinkó lila óriás Steve Bradt szaporítás szaporítás magról szirnai szüret takarás talajtakarás talajtakatás tápanyag utánpótlás táplálkozás tárolás tartósítás tavaszi munkálatok teleltetés téli munkálatok téli védelem Termenjača típusok törpe füge tősarj trágyázás tudomány Turca turizmus unifera utazás ültetés vásárlás védjegyzett fajta videó Violette de Sollies Zamojcica Zamorčica

Időjárás

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2022 fugesember.hu