Translate

Ronde de Bordeaux - fajtabemutató

A Ronde de Bordeaux fügét azért választottam bele a gyűjteményembe, mert egy kiváló francia fajta hírében áll. Jól bírja a mi hideg teleinket, nem szenved jelentős kárt a csapadékos ősztől, hiszen a termésérés jóval korábban, már augusztusban elkezdődik. Nem véletlenül tartják tehát nagyon jó fajtának. 

Én a Füge kedvelők facebook csoportban kaptam ajándékba az egyik kedves tagtól egy bő egy méteres gyökeres sarjat az őszi lombhullás után, amit egyébként rögtön cserépbe ültettem, és meleg szobában teleltettem át, így mire tavasszak kiültethettem, már nőtt is újabb nagyjából harminc centit ősztől. Ezúton is köszönet érte neki. De visszatérnék a fajta bemutatásához. A Ronde de Bordeaux bő másodtermést hoz, és rendkívül édes és aromás íz jellemzi. Egyes leírások szerint az ízében még egy kis epres felhang is érződik. Közepes növekedésű, állítólag két-három méter magasságúra nő meg. A fügéinek alakja kerek, nyaka rövid. Bőrszíne feketés-sötétlila, vékony.

A héj és a velő közötti hús nagyon keskeny, velője vöröses-sötétlila. Serlegnyílása zárt. Levelei újjasan karéjosak. A zárt serlegnyílású fajtáknak nagyon nagy előnye, hogy a rovarkártevők kisebb eséllyel fedizk fel, mint a nyílt serlegnyílású fajtákat, amikre kimondottan jellemző, hogy egyszer a hangyák kiszagolják, akkor akár egy egész bokron ellephetik a fügék belsejét a méz édes nektár miatt, és gyakorlatilag ehetetlenné teszik a termést, hiszen ki szeretne olyan fügét lakmározni, amiből hangyák másznak elő. Ugyanez igaz a darazsakra is, imádják az édes levét, ahogy a szőlőét és más gyümölcsökét is. A másik ok, hogy a zárt serlegnyílású fügék sokkal kevésbé érzékenyek a csapadékos, magas páratartalmú környezeti viszonyokra. Ezért azt gondolom, hogy a mi éghajlatunkon nagyon értékes fajta lehet a Ronde de Bordeaux füge. Egyetlen nagy hátránya, hogy csak másodtermése van.

Én sokkal inkább részesítem előnyben azokat a fügéket, amelyek jó első, és másodtermést iz hotznak, és célom, ezekből a legjobbak megtalálása a magyarországi viszonyokra. Egyes beszámolók szerint a fiatal növények terméseinek íze még nem annyira katartikus élmény, de nagyjából a harmadik évtől kimondottan jobb lesz az íze. A Ronde de Bordeaux itthon is könnyedén beszerezhető fajta, mert a kerteszétek egy része is rájött, hogy elég jól nevelhető a mi éghajlatunkon is, így különösebben kutakodnunk sem kell, ha be szeretnénk szerezni egy példányt.

Megjegyzések

Népszerű tartalmak

A füge szaporítása - 3. rész: légbujtás, léggyökereztetés

A füge szaporításáról szóló cikksorozat előző két részében írtam a füge dugványozásáról és a füge vízben gyökereztetéséről . Mindkét módszer elsődlegesen a nyugalmi állapotban vágott dugványokhoz, ág darabokhoz használható. Azokkal azonban az a helyzet, hogy termőképes növény leghamarabb is két év múlva fejlődik belőlük általában. Ha valaki nem akar ennyi időt várni, és szeretne magának egy évet (vagy akár többet is)  megspórolni a növény neveléséből, annak ajánlom a légbújtást, vagy más néven a léggyökereztetést. Ez sem bonyolultabb, mint a dugványozás, sőt! Még egyszerűbb is talán. De mi is az a légbujtás? Az angol nyelvterületen ezt az air laying kifejezéssel illetik, és számtalan videó található a legnépszerűbb videómegosztón. Én most a saját módszeremet fogom bemutatni képekkel illusztrálva. A legygyökereztetés egyébként nem más, mint a növényi rész levegőben való gyökereztetése. Persze itt természetesen nem arról van szó, hogy csak levegő kell hozz, mert az nem lenne igaz. Ugya

A füge szaporítása - 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal (anyanövény) megegyező tulajdonságokkal bíró utód