Azt olvastam egy fügés szakmai oldalon, hogy a füge (Ficus Carica) egy olyan növény, amelyik nem feltétlenül igényli a téli mélynyugalmi állapotot. Azt írták, ha a környezeti feltételek adottak, akkor képes örökzöld lenni. Gondoltam, teszek egy kísérletet, hiszen rengeteg dugványt indítottam útjára ősszel. Gondoltam, ha már kigyökereznek, akkor hadd fejlődjenek a jó meleg lakásban tavaszig, hogy minél erősebbek legyenek a kiültetésre. Aztán gondoltam egy még merészebbet. Lombhullás után kaptam két darab Ronde de Bordeaux gyökérsarjat. Már csak leszáradt levelek voltak rajtuk. Fogtam, beültettem őket egy-egy méretüknek megfelelő cserépbe, és bevittem őket a házba...

Alig telt el felettük pár jó kis szoba hőmérsékletű nap, máris duzzadni kezdtek a rügyek rajtuk, majd újabb néhány nap elteltével ki is pattantak. Annyira örültem, hogy csak na. Próbáltam, minél közelebb vinni őket az ablakhoz, de a párkányra nem fértek fel, mert ott a fiatal, kihajtott Pingo de Mel, Babits, és a lakóhelyemen talált, ismeretlen fajtájú törpe méretű fügebokorról származó (általam Farmosi Törpének elnevezett) dugványok voltak. Két héttel a szobába költöztetés után már lombnak lehetett nevezni a levélzetüket.

Azt tudtam, hogy a füge fényigényes. Sejtettem, hogy nem pont úgy fognak bent létezni, mintha kint lennének a napon. Sejtésem be is igazolódott. Annak ellenére, hogy naponta forgatom őket, hogy egyenletesen érje a fény minden oldalukat, a két nagyobb (Ronde de Bordeaux) füge nagyon furán néz ki. A leveleinek állása teljesen msá lett a fényviszonyok miatt, mint az a fügénél megszokott. A levélnyél továbbra is nagyjából 40-45 fokosan áll a törzshöz képest, de  maga a levél teljesen lefelé hajlik. A levelek síkja majdnem párhuzamos az ablakkal, azaz nagyjából függőleges. Ezt leszámítva szépek és egészségesek, de gondolom, a így kapják a legtöbb fényt.

Érdekes módon azonban ez csak a két nagy Ronde de Bordeaux fügémre érvényes, amelyek nagyjából egy méterre vannak az ablaktól. A párkányon lévő fiatal fügék teljesen normálisan néznek ki fajtájuktól függetlenül. Így azt kell mondjam, hogy még így, február tájékán is elegendő fényt kapnak a közvetlenül az ablakpárkányon lévő fügéim. Nem igényelnek növénylámpát sem, legalábbis ez a látszat. Ellenben azok, amelyek távolabb vannak az ablaktól, nos azok bizony igényelnének némi plusz fényt, amire én jelenleg nem szeretnék költeni. Úgyis közelít a tavasz, májusig kell csak kibírniuk és utána szépen lassan el lehet kezdeni őket a kinti léthez szoktatni

Igen. A kinti léthez szoktatni kell. Nem lehet egyszerre csak bentről kitenni, hogy mától itt élsz kint, mert akkor akár el is pusztulhat. A növény a tél folyamán teljesen alkalmazkodott az UV viszonyoktól kezdve a légnyomáson, páratartalmon át egészen a nagyjából ingadozástól mentes hőmérséklethez éppen úgy, mint a szélcsendhez. Ahhoz, hogy az ezekkel szöges ellentétben álló kinti körülményekkel megbirkózzon, hozzájuk edződjön, szoktatni kell. Meg kell várni, míg a kinti hőmérséklet nem lesz kevesebb, mint a benti kétharmada. Ha ez eljött, először csak tegyük ki őket pár órára az ajtó elé, majd hozzuk be. Éjszakára ekkor még ne hagyjuk kint. Majd szép lassan, minden nap egy kicsit többet hagyjuk kint. Körülbelül két és fél-három hét alatt hozzászokik a kinti körülményekhez. Ekkor még mindig ne ültessük ki a földbe. Azzal várjuk újabb egy hetet legalább.

Ha gondosan bánunk vele, és türelemmel szoktatjuk bentről kintre a fügénket, akkor azt biztosan meghálálja nekünk. Ellenkező esetben a leveleit szinte biztosan ledobja mindet a sokk hatására, amely állapotból hosszabb idő alatt épül fel, mint amennyi lett volna kiszoktatni. És akkor még szerencsések voltunk...

Általános tapasztalatom pedig az, hogy megérte bent teleltetni, mert mire eljött a kiültetés ideje, nagyjából megduplázták a méretüket, és az új hajtásokból több be is fásodott már félig vagy majdnem teljesen amire kiültetésre került a sor. Ez pedig nagy előny a következő télre. Lehet tehát próbálkozni a benti teleltetéssel, de azért csak óvatosan.

LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!

A minőségi fügés tartalmak létrehozása rengeteg időt és energiát emészt fel. És mint tudjuk, az idő pénz. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Ezt magánemberként egyre nehezebben tudom előteremteni, pedig azt gondolom, hogy értékteremtő projektbe fogtam bele. Ha sikerül megtalálnom azt a nagyjából két tucatnyi fügefajtát, amelyek termesztésével komoly sikereket lehet elérni Magyarország változóban lévő éghajlatán, az minden fügekedvelőnek csak jó lehet. Ha szerinted is értékes az önkéntes kutatómunkám, és van rá lehetőséged, kérlek, támogass engem, és ezáltal légy részese te is mindannak, amit megalkotok, létrehozok.

Támogatnám a Fügés embert! 💛

Ha nem szeretnél lemaradni a legfrissebb cikkeimről, vagy az esetleges éves metszésekből származó dugványok meghirdetéséről, akkor iratkozz fel a hírlevelekre. Nem fogok tömegesen leveleket küldeni, csak a legújabb cikkeket és a fontos értesítésket fogod megkapni.