Translate

Hogyan védjük meg a fügét a madaraktól?

Itt a nyár, javában érik a füge. Vagyis hát az ország nyugati részében talán pont az első terméshullám utolsó darabjait szedik éppen, miközben a középső és keleti részen most kezd érni, vagy épp érésben van. A szebbnél szebb és a kívánatosnál is kívánatosabb fügék pedig nem csak minket vonzanak, hanem tollas barátainkat is. Akarom mondani, a volt barátainkat, mert aki a fügémre tör, az nem lehet a barátom, igaz? Mondhatnánk ezt, hiszen nincsen annál bosszantóbb, mint amikor a mosolygós fügét analizálva úgy döntök, a teljes éréshez, az édeni tökéletes állapot eléréséhez kell még egy napot hagyni sütkérezni, és majd holnap! Majd holnap jól leszedem, és megeszem. Aztán mikor eljön a holnap, és csigákat megszégyenítő nyál csíkot húzva magam mögött megyek ki a tökéletesre érett fügémért, akkor...

...látom, hogy éppen most szállt el róla a tollas „fosztogató”. Én meg, aki eddig állat- és madárbarát voltam, hirtelen az összes eddig ember által kimondott, és még ki nem mondott átkot rászórnám a szerencsétlen madárkára. De nem teszem, mert tudom, hogy nyár van. Forró és aszályos nyár, amikor nem csak mi, gondolkodó képességgel megáldott főemlősök tikkadunk ki teljesen, hanem minden más élőlény is, közöttük tollas barátainkkal.

Csakhogy míg nekünk van két kezünk, van vezetékes vizünk, és klimatizált házunk a hűtőben néhány fokra hűtött szódával és sörrel, addig nekik annyi jut, amennyit a természet ad. És ilyen aszályos időkben bizony a természet igen szűkmarkú. Nem sok vízhez jutnak, ezért bármit megcsipkednek, aminek van nedvességtartalma, és hát a fügének van! És mindemellé még pofátlanul finom is, így nem csoda, hogy a madarak szeretik megdézsmálni. Egyébiránt is szeretik az állatok a fügét, amiről már korábban cikket is írtam „Ki eszik fügét? Mindenki!” címmel, amelyben leírom, hogy a fügefajták több, mint 1280 madár-, emlős-, hüllő- és halfaj étrendjében is megtalálhatóak. Így hát, ha más nincsen, a kényszer ráviszi őket, hogy minket „fosztogassanak”.

Mit tehetek, hogy megvédjem a fügémet a madaraktól?

Erre több költséges, és kevésbé költséges megoldás is kínálkozik, de a két legnépszerűbb a madárháló, és az organza tasak. Én most az olyan kétes hatékonyságú, de rendkívül kertet csúfító megoldásoktól tartózkodnék, mint a fákra aggatott CD lemezek, vagy mindenhova felkötözgetett színes nylon-szalagok. Egyrészt valóban csúnyák, másrészt természetet szerető emberként azt gondolom, a madarak jelenléte a kertben több haszonnal jár, mint amennyi kárt okoz, ezért én olyan megoldásokat javasolnék, amelyek nem elűzik a madarakat, csak csökkentik a veszteségeinket úgy, hogy eközben tollas barátaink is jól érezzék magukat nálunk.

Madárháló a fákra...

A madárháló hatékonysága elég jónak mondható a madarak ellen, de esztétikailag nem sokkal jobb, mint a CD korongok. De legalább működik. Addig, ameddig. Felhelyezése két méternél magasabb fákra nehézkes, és könnyen sérülhetnek az ágak, hajtások. A madarak beleakadhatnak, vagy ha valahogyan betalálnak mégis alá, nem biztos, hogy a kivezető utat is megtalálják.

Arról nem is beszélve, hogy nem túl olcsók, főleg, ha sok fáról van szó, és persze a macerás felhelyezést egy legalább háromszor olyan macerás leoperálás követi majd, mert addigra a szél, a bokor növekedés úgy beledolgozza a hálót az ágakba, hogy ember legyen a talpán, aki leszedi. Ráadásul egy hálókkal teleaggatott kert esztétikai, és relaxációs hatása is jelentősen csökken. (Ki akarna a fenti látványban gyönyörködni a teraszon szürcsölgetve a korábban említett hideg szódát, vagy sört?) Maradjunk annyiban, hogy a háló nem házi kertekbe való, nem is oda lett kitalálva, és nem igazán természetközeli megoldás.

Organza tasak...

Az organza tasak egy nagyszerű találmány! Addig, ameddig egy-két fügefánk van, amik nem nagyobbak egy méternél. Az organza tasak ugyanis nem más, mint egy igen sűrű szövésű, de fényt, levegőt, csapadékot átengedő szövetből varrt tasak. Ezek különböző méretben kaphatóak, és a lényegük, hogy minden egyes termésre egyenként kell felhelyezni, majd leszedni róla.

Ha valakinek csak egyetlen jól megtermett fügebokra van, ami képes akár 20-30 kg fügét teremni, hamar rá fog jönni, hogy nincs kedve akár száznál is több fügére egyenként tasakokat kötözgetni. Pedig az organza tasak megvédi a fügét száz százalékban a madaraktól, sőt, néhány hat lábú potyázótól is, mint a darazsak, poloskák, vagy akár a hangyák. De ez csak kis mennyiségű termés esetén lehet megoldás. De akkor mi maradt még?

Madárbarát kert!

Igen! Jól olvastad. Elsőre az ember azt gondolná, hogy ha madárbaráttá teszem a kertem, és ezáltal még több tollast vonzok a portámra, akkor ezzel a kártétel mértéke is nőni fog. De ez nem igaz! Nekem madárbarát kertem van, és tapasztalatból mondom, nincs több károm, mint másnak, sőt! Kevesebb a rovar kártevőm, a csigám, a lóférgem, stb. Egy jól kialakított madárbarát kertben a számunkra fontos gyümölcsöknek nagyjából a tíz százaléka lesz csak a madaraké, annyi meg úgy gondolom, bele kell, hogy férjen.

Ahhoz, hogy csökkentsük a madarak által a gyümölcsökben tett károkat, ismernünk kell az igényeiket, szükségleteiket, és meg kell nekik azokat adni. Az ember is olyan, hogy ha választhat, hogy valamit csak úgy odaadnak neki, vagy meg kell érte küzdeni, akkor ha mindenki nem is, de a többség a könnyebb utat választja, mert evolúciós kód az élőlényekben, hogy a lehető legkevesebb energia felhasználásával elégítsék ki életszükségleteiket.

Mi kell a madárbarát kerthez?

Először is nem árt, ha a nyári hónapokban biztosítunk nekik egy helyet, ahol ihatnak, azaz létesítsünk egy madáritatót. Ez bármiből lehet, amiben megáll a víz, és a madarak le tudnak szállni, és tudnak inni belőle. Ez lehet egy erre a célra gyártott műremek, amely a kert éke is egyben, vagy csak szimplán egy

nagyobb virágláda alátétje, aminek a közepébe teszünk egy féltéglát. Így lesz hova leszállniuk, és a szél sem fogja egykönnyen felborítani. Ez a legfontosabb, mert a nyári forróságban minden csepp folyadék számít, és ha szomjasan kutatva nem találnak vizet, akkor megcsipkedik a leglédúsabb gyümölcseinket még akkor is, ha éppen nem éhesek.

Madáretető, vagy tápnövények a madaraknak...

Nem árt ezen felül, ha kirakunk egy madáretetőt is, amibe a magkeverék mellé naponta teszünk nekik gyümölcsöket is. Ha a spájzban már megráncosodott az alma vagy körte, és nekünk nem elég guszta, ne dobjuk ki. Tegyük ki a madaraknak. Nálunk a kert végében van egy komposztáló. Nem keretes, csak egy halom a kert végében, amire a zöldség - és gyümölcsmaradékot is dobáljuk. Amellett, hogy mindig van friss komposzt, rengeteg eleséget nyújt a madaraknak, akik ennyivel is kevesebbet esznek le a fáinkról. Hiszen egy kidobott dinnyehéj belsejéből könnyebb kicsipegetni a lében gazdag maradékot, mint egy faágon egyensúlyozva megpróbálni enni egy himbálódzó gyümölcsből.

Ha nem akarunk madáretetőt, vagy azt még kiegészítenénk mással is, akkor ültethetünk a kertünkbe olyan növényeket, amiket a madarak szeretnek. Akár még jobban is, mint a fügénket. Ilyen növény a madárbirs, bodza, galagonya, magyal, egyes berkenye fajok, eperfa, sóskaborbolya, tűztövis, stb. Akit a téma jobban érdekel, az MME cikkéből tájékozódhat. Az ilyen növények akár még bele is illeszkedhetnek kertünk esztétikai képébe, valamint igen előnyös, ha a kert nem tiszta „ző'd gyep”, hanem van benne sok minden más növény is, ami egy természethez közeli kertben előfordulhat (más néven réti gaz).

Esőztető öntözés.

Én néha napközben is beindítom az egyik esőztető öntözőfejet, mert a hőség kellős közepén a madarak nagyon szokták élvezni.

Rendesen fürdőznek a vízpermet alatt, ráadásul a nedves fűben mindig találnak szöcskét, tücsköt, sáskát, bogarat, ami nekem nem kell, de ők hálásan szedegetik össze. És nem, nem ég ki a fű a tűző napon öntözéstől, szerencsére ez már bizonyított tény. A fecskék például imádnak az éppen nem használt medencénk fölött kőrözni, és zuhanórepüléssel inni belőle, ami nem hogy nem zavar minket, de szeretjük nézni is. Amikor fürdünk benne, akkor persze a közelébe sem mennek.

Ennyi?

Nagyjából igen. Ha ezeket megtesszük, akkor hamarosan meg fogjuk tapasztalni, hogy sokkal kevesebb kárt tesznek a gyümölcseinkben. És tudom, manapság inkább divatos a bajt üldözéssel, kergetéssel, irtással kezelni, de ha hajlandóak vagyunk szemléletet váltani, és másként megközelíteni a problémákat, akkor akár sokkal természetesebb és természetközelibb megoldásokat is találhatunk. A cikkben leírtak az átlagos kerti madarakra vonatkoznak. A seregélyek hatalmas csoportokban való támadása ellen nagyon nehéz védekezni, és az ellen nem sok hatással van a madárbarát kert. Ellenük tényleg a madárháló a leghatásosabb.

Megjegyzések

Népszerű tartalmak

A füge szaporítása – 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge ( Ficus Carica)  magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal  (anyanövény)  megegyező tulajdo

Füge metszése, avagy kell-e metszeni a fügét?

Újra és újra felbukkanó kérdés, hogy kell-e metszeni a fügét ( Ficus Carica) , és ha igen, mikor és hogyan kell elvégezni a fügefa vagy fügebokor metszését. Ha beírjuk a keresőbe, akkor rengeteg találat zúdul ránk, és teljesen elveszünk az információkban, főleg, ha bizonytalanok vagy éppen gyakorlatlanok vagyunk a füge nevelését illetően. A cikkekben sokszor nagyon ellentmondásos információk vannak. Az egyik szerint erős metszést igényel a füge, a másik szerint épp csak kell metszeni. Az egyik szerint télen, a másik szerint tavasszal, de olvastam már olyat is, amelyik a nyári metszést javasolta. Ezért arra gondoltam, írok erről egy összefoglalót, hogy mégis, hogyan és mikor is kell metszeni a fügét, ha egyáltalán kell... Kell-e metszeni a fügét? A válasz összetett, mert igen és nem. Igen , az ültetést követően érdemes azonnal a kétharmadára visszavágni, valamint az ültetés utáni első évben ugyanezt megismételni. Ezt azért célszerű elvégezni, hogy az első időszakban több energiát tudjon

Címkék

adriai amerikai lepkekabóca Arany mézfüge aszalódó aszalt füge aszály átültetés azonosítatlan fajta Babits Bacorinho beporzás beszerzés betakarítás betegség Blanche d'Argenteuil Botanikus kert Budai barna aszalódó Budai barna bőtermő Budai zöld óriás bujtás Cachopeira Ceglédi óriás Christian Ziegler Crna Cu de Burro csapadék csíkos füge csíráztatás Dalmatie deformálódott levelek Della Monaca Della Signora Desert King dézsás füge Dottato Dr. Nanthinee Jevanandam Drosophila suzukii Drostophila suzukii dugványozás egészség élet előrejelzés Emma Marris érdekesség Erdőkertesi Dalmát fagykár fajtaazonosság fajtabemutató Farmosi barna Farmosi bőtermő Farmosi füge-fajtagyűjtemény Farmosi fügeföld Farmosi Törpe Fekete fügelégy feldolgozás Ficus auriculata Ficus benghalensis Ficus benjamina Ficus citrifolia Ficus grossu-larioides Ficus microcarpa Ficus punctata Ficus religiosa Ficus sycomorus Ficus thonningii Ficus variegata Ficus watkinsiana Firoma® fojtogató füge fordítás füge füge a lakásban füge antraknózis füge igényei füge mozaik vírus füge viaszos pajzstetű füge-levélbolha füge-levélmoly fügedarázs fügeérés fügefa-kéregmoly fügehullás fügekávé fügelevél fügerozsda fügeszú Gajumaru Treehouse Diner gasztro Gold Orphan gondozás gyógynövény gyökereztetés gyökérsarj Györöki Lapos hangya Hardy Yellow háromszor termő hasznos tippek hidegtűrés Homotoma ficus időjárás India Jégfüge Jin Ao Fen Kadota kapri füge kártevő Kátai aszalódó Kátai sárga óriás keszthelyi barna Keszthelyi fekete kísérletezés klímaváltozás kórokozó Krakatoa látványosság légbujtás levélfoltosság lexikon Little Miss Figgy® madarak Madeleine des Deux Saisons magnélküli Martinsfeige Mary Lane Meg Lowman megtermékenyítés Mei Li Ya metszés mézfüge Michurinska-10 Mike Shanahan Miljska Morena Naha Harbour Diner Napolitana Napolitana negra növényvédelem Orphan öntözés őszi munkálatok panache Panino Paradiso Pécsi lila Pedro Petrovača bileja Petrovka Pettyesszárnyú muslica Pingo de Mel porbujtás Ronde de Bordeaux Ross Raddi San Pedro Sankt Martin Šaraguja Sárga Óriás Silba adipata Sinkó lila óriás Steve Bradt szaporítás szaporítás magról szirnai szüret takarás talajtakarás talajtakatás tápanyag utánpótlás táplálkozás tárolás tartósítás tavaszi munkálatok teleltetés téli munkálatok téli védelem Termenjača típusok törpe füge tősarj trágyázás tudomány Turca turizmus unifera utazás ültetés vásárlás védjegyzett fajta videó Violette de Sollies Zamojcica Zamorčica

Időjárás

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2022 fugesember.hu