Translate

A füge szaporítása – 6. rész: füge szaporítása magról

Az utóbbi néhány évben nagyon népszerű lett a házi kertészek körében a füge (Ficus Carica). Ez nem véletlen, hiszen hazánk éghajlata változóban van. A teleink egyre enyhébbek, nyaraink egyre melegebbek és szárazabbak, a tavaszok pedig igen szeszélyesek. Rendszerint langyos, meleg tavaszaink vannak, amelyeket néhány napos, nem túl erős, de a langyos időben feléledt növényeink számára sokszor végzetes hajnali fagyok tarkítanak. Nem csoda hát, ha az emberek olyan növények után néznek, amelyek jobban bírják ezt az időjárást, mint az őshonos növényeink némelyike. A füge pont ilyen. Bár szereti a vizet, de ha már elmúlt három-négy éves, jól elvan jelentősebb mennyiségű víz nélkül is. Kimondottan imádja a forró nyarakat, a hosszú, de nem túl hűvös őszt, és -15 fokig rendkívüli módon elviseli a fagyokat, ha nyugalmi állapotban van. A füge gyümölcs pedig egy rendkívül finom és egészséges csemege.

Ezért hát méltón lett népszerű hazánkban is a házi kertészek körében, ami jól látszik abból is, hogy számtalan kertészettel foglalkozó közösségi térben képezi társalgás tárgyát a füge gondozása és a füge környezeti igényei, vagy éppen a füge szaporítása. És a rövidke bevezető után el is érkeztünk a jelenlegi cikkem témájához, hiszen rengetegszer merül fel a kérdés, miszerint...

Szaporítható-e a füge magról?

A válasz pedig nem is annyira kézenfekvő, mint azt elsőre gondolná az ember. Tudni kell, hogy a közönséges fügének (Ficus Carica) három típusa létezik:

  • Az adriai típusba tartozó fügefajták közös jellemzője, hogy beporzás nélkül, úgynevezett partenokarpikus módon képesek beérlelni fügéiket. De mivel nem történt beporzás, azaz megtermékenyítés, így bár ezen fügék belsejében is kifejlődnek a magházak, de azok belsejében csíraképes mag nem található. Így ez a fajta nem is szaporítható magról. Hazánkban azonban - a majd lentebb leírt okok miatt - leginkább az adriai típusú füge van jelen. Ugyanakkor érdemes tudni, hogy ha van fügedarázs, akkor az képes az adriai típusú fügéket is megtermékenyíteni. Ez esetben bennük is kifejlődnek a csíraképes magok.

  • A szirnai füge egy olyan típus, amelynek ahhoz, hogy beérlelje a fügéket, szükséges a beporzás. Ezt a beporzást pedig csak egyetlen rovar képes elvégezni, amely hazánkban nem őshonos, és jelen ismeretek szerint csak Pécs környékén található meg tartósan. Ez a rovar a fügedarázs (Blastophaga). Ez a parányi rovar az egyetlen, amely képes beporozni a füge virágait. A szmirnai típusú füge ezen kis rovarok beporzása nélkül éretlenül elhullajtja fügéit. Ha azonban megtörténik a beporzás, akkor a fügék beérnek, és a belsejükben rengeteg csíraképes mag fejlődik ki. Ezen fügék magjai csíráztathatóak, így ez a típusú füge szaporítható is magról.

  • A san pedro típusú fügék pedig az előbbi két faj ötvözetei, mert az első terméshullámuk partenokarpikus módon beporzás nélkül is beérik, mint az adriai típusú fügéké, a másodtermése azonban a fügedarázs megtermékenyítő munkája nélkül éretlenül lehull. Ennek a fajtának tehát a beporzott másodtermésekből származó magjai lehetnek csíraképesek.

De akkor lehet magról szaporítani a fügét, vagy sem?

Lehet, csak nem azt, amelyik a kertünkben nő (kivéve, ha olyan helyen élünk, ahol a fügedarázs jelen van hazánkban, és be tudja porozni a fügénket). Van azonban alternatíva. Kettő is! Vagy veszünk valahol import friss fügét, és abból nyerünk ki magokat, vagy veszünk aszalt fügekoszorút, és abból nyerünk ki magot. Igen, jól olvastad! Az aszalt füge alkalmas erre. Az import friss füge, és a boltban kapható aszalt füge általában szmirnai típusú füge, így minden esélyünk megvan rá, hogy csíraképes magokat találunk bennük.

Azt azért megjegyezném, hogy ezen magokból nevelt fügék szinte biztosan mind beporzást igénylő fügék lesznek, így fügedarázs nélkül nem fognak termést érlelni. De kísérletezni a fügemagok csíráztatásával mindenképpen érdekes dolog.

Fügemagok kinyerése, és előkészítése a csíráztatásra

A fügemagok kinyerésének legegyszerűbb módja (ez érvényes a friss és aszalt fügére is, de én a cikkben aszalt fügével fogom bemutatni), ha félbe vágjuk keresztben a fügét, majd a felületet óvatosan megkaparjuk egy kés élével. A késre tapadt fügemagokon még rengeteg a rost, amely könnyen rothadásnak indulna, ha azzal együtt tennénk földbe, így azt el kell távolítani.

Ehhez tegyük bele a lekapart magokat egy kis pohár vízbe, majd kevergessük addig, míg a magok teljesen elválnak a rostoktól.Ezután várjunk picit, majd öntsük le a vizet róla. Apró lyukú szűrőn szűrjük át vízsugár alatt, majd a magokat tegyük két napra egy kis pohár csapvízbe, majd hagyjuk pihenni. Azok a magok, amelyek a víz tetején lebegnek, üresek belül, azaz nem tartalmaznak csíraképes magot.


Azokat akár le is kanalazhatjuk a víz tetejéről, mert számunkra haszontalanok és szükségtelenek. A csíraképes magok a pohár fenekén vannak. A második napra a magok megszívják magukat vízzel, és készen állnak a vetésre. Legalábbis a külföldi cikkekben ezt írják. Én azonban úgy gondoltam, hogy hagyom őket a vízben kicsírázni. Naponta cseréltem a vizet rajta, hogy ne poshadjon be. Nagyjából egy hét "lubickolás" után pattant fel az első fügemag, és megjelent az első csíra.


Nagyon megörültem neki, mert ez számomra azt igazolta, hogy megint győzött az egyszerűség, hiszen így nem kellett vacakolni a ideális ültetőközeggel, a fóliatakarással, hogy megfelelő legyen a páratartalom, meg hasonlók. Azt olvastam ugyanis, hogy a fügemagokat a palántadőlés, és az idő előtti berohadás elkerülése okán perlitbe vagy vermikulitba kell vetni, majd letakarni, hogy meglegyen a kellő páratartalom, de közben naponta szellőztetni is. Szerintem ennél lényegesen egyszerűbb beledobálni őket egy pohár vízbe, és naponta cserélni azt.

A kicsírázott fügemagok ültetése

Az ültetéshez sima általános virágföldet használtam, mert onnantól, hogy kicsírázott a mag, gyökereket fog növeszteni, és szüksége lesz a tápanyagra, ami sem a perlitben, sem a vermikulitban nem áll rendelkezésre. Emiatt két leveles állapotban át kellene ültetni, ami felesleges kockázat, hogy sérül a pici fügenövény szára, vagy gyökere (ha megnézzük az alábbi képen, hogy milyen parányi is az fügemagocska, akkor könnyen beláthatjuk, hogy nem jó sokszor macerálni, mert könnyen megsérülhet). Ezért tehát egy kisebb cserepet lazán megtöltöttem virágfölddel, majd a közepére pottyantottam a kicsírázott fügemagot. Erre csepegtetve adtam annyi vizet, hogy a magocska környezete elég nedves legyen. Innentől szükséges, hogy eléggé vizes legyen a talaja, és a páratartalom is megfelelő legyen.


(Próbáltam egy közelebbi képet lőni az aprócska magról, de sajnos makró híján ennél jobbat nem sikerült)

Ezért fogtam egy olyan mély tálat, ami legalább a cserép magasságának a háromnegyede. Beleállítottam a cserepet, és a tálat félig töltöttem vízzel. Mikor a víz nagy részét felszívta a föld, ismét öntöttem bele annyi vizet, hogy félig legyen. Ez a mennyiségű víz pont annyira tartja nedvesen a cserépben a földet, hogy annak felszíne folyamatosan csillog a víztől.

Naponta ellenőrzöm, és pótlom a vizet, ha kell. A virágföld felszínén így folyamatosan párolog a víz, ami elegendő páratartalmat biztosít az éppen kihajtó fügemagocskának.

A füge palánták gondozása

A magról nevelt füge növekedése az elején még igen lassú. A két szoklevél hamar kibújt a magköpenyből, de onnan a két leveles állapotig több, mint egy hét telt el. Azt hittem, már megállt a növésben. :) De nem... Amint megjelenik az első két pár (tehát összesen négy) igazi levele, lehet óvatosan csökkenteni a tálkában a vizet, hogy biztosan ne tocsogjon a földje a víztől.

Persze ezt követően sem fog égig érő paszulyt meghazudtoló tempóban növekedni, szóval türelem kell hozzá a továbbiakban is. Én a magok csíráztatását 2022. januárjában kezdtem meg. A most következő fényképet (a borítóképpel együtt) pedig  2022. júniusában készítettem. Fél év alatt nőtt ennyit. Lakásban, világos ablakpárkányon tartom, mert a nyári hőségben ez a picike növény jó eséllyel elpusztulna. Talán majd jövőre már kiviszem.

És nagyjából ennyi lett volna a füge magról szaporítása. Innentől már csak vigyáznunk kell rá, hogy kellően megerősödjön. Szokjunk hozzá, hogy egy darabig még nem fogjuk kiültetni a kertbe. Az első időkben óvjuk még a nagyon erős, közvetlen napfénytől, és a huzattól. Tápszerezni legelőször hat hónapos korában lehet. Mindenkinek kellemes fügemag csíráztatást kívánok!

Megjegyzések

Népszerű tartalmak

Tudtad, hogy valószínűleg te is éretlenül eszed a fügét?

Amikor a füge ( Ficus Carica) gyümölcse  elkezd színesedni és puhulni, sokan rögtön szaladnak a kosárkáért, és elkezdik leszedni a fügét anélkül, hogy tudatában lennének annak, hogy akkor az a füge még nem érte el a tökéletes érési állapotot. Olyannyira nem, hogy sok csalódást tud okozni, hogy még fellelhető benne ilyenkor a kellemetlen ízű tejnedv, amitől ragacsos lesz az ember szája. És bár édes a füge, de mégis van egy kellemetlen mellékíze. Ha te is így jártál, ne szaladj rögvest a baltáért, hogy kivágd ezt a vacak ízű fügét a kertedből, hanem fogadd el: bár te úgy láttad, már megérett, de igazából még kellett volna neki két-három nap. De akkor honnan lehet tudni, hogy beérett a füge? A füge érési folyamatáról tudni kell, hogy amikor megjelenik a bokron a picike, épp csak gombostűfejnyi fügécske, onnantól - fajtától függően - nagyjából 12-18 hétre van szüksége, hogy teljesen beérjen, de átlagosan 100 nappal számolhatunk. A füge eleinte lassacskán növöget, majd egy bizonyos méretné

A füge szaporítása – 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge ( Ficus Carica)  magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal  (anyanövény)  megegyező tulajdo

Címkék

adriai amerikai lepkekabóca Arany mézfüge aszalódó aszalt füge aszály átültetés azonosítatlan fajta Babits Bacorinho beporzás beszerzés betakarítás betegség Blanche d'Argenteuil Budai barna aszalódó Budai barna bőtermő Budai zöld óriás bujtás Cachopeira Ceglédi óriás Christian Ziegler Cu de Burro csak másodtermő csíráztatás Dalmatie deformálódott levelek Della Monaca Della Signora Desert King dézsás füge Dottato Dr. Nanthinee Jevanandam dugványozás egészség élet előrejelzés Emma Marris érdekesség Erdőkertesi Dalmát fagykár fajtabemutató Farmosi barna Farmosi bőtermő Farmosi füge-fajtagyűjtemény Farmosi Törpe Fekete fügelégy feldolgozás Ficus auriculata Ficus benghalensis Ficus benjamina Ficus citrifolia Ficus grossu-larioides Ficus microcarpa Ficus punctata Ficus religiosa Ficus sycomorus Ficus thonningii Ficus variegata Ficus watkinsiana Firoma® fojtogató füge fordítás füge füge a lakásban füge antraknózis füge igényei füge mozaik vírus füge viaszos pajzstetű füge-levélmoly fügedarázs fügeérés fügefa-kéregmoly fügehullás fügekávé fügelevél fügerozsda fügeszú Gajumaru Treehouse Diner gasztro Gold Orphan gondozás gyógynövény gyökereztetés gyökérsarj Györöki Lapos hangya Hardy Yellow háromszor termő időjárás Jégfüge Jin Ao Fen Kadota kapri füge kártevő Kátai aszalódó Kátai sárga óriás keszthelyi barna Keszthelyi fekete kísérletezés klímaváltozás kórokozó Krakatoa látványosság légbujtás levélfoltosság Little Miss Figgy® madarak Madeleine des Deux Saisons magnélküli Mary Lane Meg Lowman megtermékenyítés Mei Li Ya metszés mézfüge Michurinska-10 Mike Shanahan Morena Naha Harbour Diner Napolitana növényvédelem Orphan öntözés őszi munkálatok Panino Paradiso Pedro Petrovača bileja Petrovka Pingo de Mel porbujtás Ronde de Bordeaux Ross Raddi San Pedro Sárga Óriás Sinkó lila óriás Steve Bradt szaporítás szaporítás magról szirnai szüret takarás talajtakarás talajtakatás tápanyag utánpótlás táplálkozás tárolás tartósítás tavaszi munkálatok teleltetés téli munkálatok téli védelem Termenjača típusok törpe füge tősarj trágyázás tudomány Turca unifera utazás ültetés védjegyzett fajta videó Violette de Sollies Zamojcica Zamorčica

Időjárás

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2022 fugesember.hu