Dalmatie , Erdőkertesi Dalmát , fajtabemutató ,

Erdőkertesi Dalmát füge – fajtabemutató

Ezt a fügét a kedvenc fügés facebook közösségem egyik erdőkertesi tagjától kaptam ajándékba néhány rendkívül egészséges, és életerős dugvány formájában. A fajta érdekessége, hogy szinte minden egyes tulajdonságában megegyezik a Dalmatie fügével, amiről már korábban írtam. A különbség annyi, hogy ez kicsivel korábban érik annál, így nem kizárt, hogy mégsem ugyanaz a füge, vagy annak egy változata.

Mivel nekem van Dalmát fügém is, így amint eme fajta is termőre fordul, össze fogom tudni hasonlítani őket, hogy valóban különbözőek-e, és mindenképpen frissíteni fogom ezt a posztot. Annyit viszont már most tudok róla, hogy erősen homokos talajon van annál, akitől kaptam, és soha nem locsolja, de így is hatalmas fügéket terem (főleg a másodtermése nagy). Szóval nekem mindenképpen bizakodásra okot adó füge. Amíg nem tudok ennél többet, addig álljon itt a Dalmatie füge leírása:

A Dalmatie (egyéb nevei: San Pietro, Du Japon, Blanche) fügéről (Ficus Carica) először Trabut írt 1904-ben, amely feltételezések szerint Lesina (Hvar) szigetéről származik, a dalmát tengerparton (Horvátország). Ez a füge egy kis termetű fügefa, nem túl erős növekedési eréllyel, felfelé törő ágakkal, valamint igen csekély hajlandósággal az elágazódásra, így eléggé szellős bokrot alkot. Ha elágazódásokra kívánjuk kényszeríteni, akkor nem fogjuk megúszni a metszést (a metszéssel viszont bánjunk óvatosan, mert a füge esetében a túlzott metszés megbosszulja magát). A füge metszéséről ITT és ITT írtam részletesebben. Levelei leginkább ötkarélyosak.

Magassága végső méretében sem nagyon haladja meg a 250 centit, szélessége pedig a 200 centit, így mondhatjuk, hogy egy féltörpe, kompakt fügebokor, amely kimondottan ideális kisebb kertekbe is, ahol szűkös a hely. A hideggel szembeni ellenállás jó, az esetek túlnyomó részében szinte az összes fiatal ága beérik a télre, ami lassú növekedésének egyik pozitív következménye. A Dalmatie füge két hullámban érleli terméseit, és a többi fügével ellentétben igen sok első termés jelenik meg rajta, azonban ezekből sok lehullik, ha nagyok a tavaszi hőmérséklet ingadozások, mert ezeket a Dalmát füge nagyon rosszul viseli sajnos. Ugyanakkor azt tartják róla, hogy nem érdemes az első termésekért tartani ezt a fügét, mert azok érése számottevően lassítják a másodtermés növekedését, amelyek emiatt később érhetnek be.

A másodtermés azonban kárpótol minket az első termés hiányosságaiért, mert igen nagyok, és rendkívül finomak, és viszonylag jól bírják az esőzést. Sőt, az eső még javítja is a konzisztenciáját a füge pépjének, merthogy ez a fajta rendkívül sűrű, és édes péppel rendelkezik, amit az eső úgy képes felhigítani valamelyest, hogy a füge élvezeti értéke nem csökken eközben. A másodtermés azonban kissé késői tud lenni, ezért javasolt lehet az első termések eltávolítása, hogy a másodtermések gyorsabban fejlődjenek, és hamarabb beérjenek.

A termések bőre sárgászöld színű, formájuk elnyújtott csepp alak. Húsa (a bőr és a pép közötti rész) vastag, pépje piros és üreges. Serlegnyílása enyhén nyitott, és teljes érésben egy mézédes csepp jelenhet meg rajta, így nyugodtan elmondhatjuk, hogy ez is egy tipikus mézfüge. Így azonban rendkívüli módon vonzhatja a hangyákat. És bár serlegnyílása zártnak mondható, azért érdemes figyelni, és a kellő érettségű fügéket időben leszedni a bokorról.

Megjegyzések

Népszerű tartalmak

Füge metszése, avagy kell-e metszeni a fügét?

Újra és újra felbukkanó kérdés, hogy kell-e metszeni a fügét ( Ficus Carica) , és ha igen, mikor és hogyan kell elvégezni a fügefa vagy fügebokor metszését. Ha beírjuk a keresőbe, akkor rengeteg találat zúdul ránk, és teljesen elveszünk az információkban, főleg, ha bizonytalanok vagy éppen gyakorlatlanok vagyunk a füge nevelését illetően. A cikkekben sokszor nagyon ellentmondásos információk vannak. Az egyik szerint erős metszést igényel a füge, a másik szerint épp csak kell metszeni. Az egyik szerint télen, a másik szerint tavasszal, de olvastam már olyat is, amelyik a nyári metszést javasolta. Ezért arra gondoltam, írok erről egy összefoglalót, hogy mégis, hogyan és mikor is kell metszeni a fügét, ha egyáltalán kell... Kell-e metszeni a fügét? A válasz összetett, mert igen és nem. Igen , az ültetést követően érdemes azonnal a kétharmadára visszavágni, valamint az ültetés utáni első évben ugyanezt megismételni. Ezt azért célszerű elvégezni, hogy az első időszakban több energiát tudjon

A füge szaporítása – 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge ( Ficus Carica)  magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal  (anyanövény)  megegyező tulajdo

Időjárás

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2023 fugesember.hu