Translate

Füge-levélmoly (Choreutis nemorana), a füge legfőbb kártevője.

A levélmolyfélék családjába tartozó füge-levélmoly (Choreutis nemorana) egyre több helyen okoz gondot a füge bokrokon. Ezt a kártveőt igen gyakorta ligeti molynak is nevezik, ami azonban a faj életmódjának ismeretében kerülendő, szemantikai értelemben félrevezető.

Európa mediterrán területein jelentősen elterjedt kártevő, gyakori faj, kelet felé Üzbegisztánig, dél felé Észak-Afrikáig fordul elő ott, ahol tápnövénye is megél. Elterjedésének északi határa Közép-Európa, Európa északabbi területein nem fordul elő. Legészakabbi előfordulása Londonból származik, ahol 2014-ben jelent meg. Megjelenését Kínában is észlelték. Hazánkban először 1955-ben írták le Csepelen, vélhetően behurcolták, majd évtizedekig nem bukkant fel. Hosszú idő után, 2011-ben az ELTE budapesti füvészkertjéből közölték előfordulását. 2014-től már egyre több helyről jelentették: a Dunántúlról, a Mecsekből, Keszthelyről, a Velencei tó környékéről, a főváros melletti Törökbálintról és Biatorbágyról, és Budapest több pontjáról érkeztek a hírek. A legkeletebbi ismert előfordulási helye hazánkban Eger.

A lepke viszonylag kis termetű (15-20 mm-es szárnyfesztávolság), az elülső szárny vörösesbarna, sárgás behintéssel, két világos harántsávval. A hátsó szárny sötét barna, rajta két apró sárgás folt található. A hernyók színe sárgászöld, fekete szemölcsök borítják, hossza legfeljebb 20 mm. A báb hosszú, barna színű, szövedékbe burkolt.

A hernyókat főleg füge leveleken (Ficus carica) találták meg, de vannak meg nem erősített, igen bizonytalan adatok Malus-, Sorbus- és Crataegus fajokról is. A moly nálunk kétnemzedékes. Az áttelelt imágók áprilisban kezdenek repülni. A tojásokat csoportosan rakják le a levelekre. A kikelt hernyók május közepétől rágják a leveleket, majd egy csónak alakú fehér szövedékben bábozódnak a levélzetben vagy ágcsomókban. Az első generáció imágói június végétől repülnek (nappal is) a fügebokrok körül. A második generáció hernyói július végétől októberig táplálkoznak, majd bebábozódnak, a kikelt lepkék védett téli helyre húzódnak. Dél-Európában a lombkártételen kívül a hernyók a gyümölcsöt is károsítják, rontva a piaci értéküket, illetve utat nyitva a kórokozóknak. Hazánkban eddig gyümölcskárosítást nem figyeltek meg.

Bár a mediterrán vidéken jelentős kártevőnek számít, nálunk eddig nem volt számottevő a jelenléte. Az utóbbi időkben azonban ez változni látszik, több tényezőnek köszönhetően. A hazánkban is tapasztalható klímaváltozás, melegedés kedvez a faj terjedésének, szaporodásának. A faj mind gyakoribb felbukkanása valószínűleg a nyitott európai határoknak, és az ellenőrizetlen csemete szállítmányoknak is köszönhető. A viszonylag enyhe telek is kedveznek a fügemoly áttelelésének.

A védekezést nehezíti, hogy Magyarországon jelenleg termő fügében nincs engedélyezett növényvédőszer.  A hernyók megjelenése esetén célszerű minél előbb kézzel leszedegetni őket. Esetleg a termőkor előtti években, amikor még díszcserjének tekinthető a növényünk, akkor tudunk kémiai védekezést folytatni ellene (dísznövényként kezelt fügében létezik engedélyezett szer).

Azonban, ha megelégszünk a BIO gazdálkodásokban is engedélyezett szerekkel, akkor a Dipel DF nevű permetszert ajánlanám ellene. Fajtája (III. kategóriájú, szabadforgalmú) Biológiai rovarölőszer. Célkártevők Almamoly, aknázómolyok, sodrómolyok, szőlőmolyok, barackmoly, keleti gyümölcsmoly, kukoricamoly, gyapottok-bagolylepke, káposzta-bagolylepke, répalepke, paradicsommoly, lombrágó hernyók, amerikai fehér szövőlepke.

Felhasználható Alma, körte, birs, szőlő, őszibarack, kukorica, káposztafélék, paprika, hajtatott zöldségfélék, hajtatott dísznövények, cseresznye, meggy, kajszi, szilva, bogyós gyümölcsűek, héjas gyümölcsűek. A szernek azonnali hatása nem tapasztalható a károsítókon. A lárvák táplálkozása a szer kijuttatása után 1-2 órával leáll, ezért 5-6 nap elteltével elpusztulnak. A kijuttatás az esti órákban javasolt. A készítmény lúgos kémhatású szerekkel nem keverhető! A felsorolásból hiányzik itt is a füge, mert mint fentebb írtam, arra Magyarországon engedélyezett növényvédőszer (még) nincsen. De mivel védekezni kell, úgy vélem, akkor már inkább bio szerekkel. A Dipel DF élelmezésegészségügyi várakozási ideje: 2 nap, tehát az érés közeledtével is használható még.

Forrás: Fazekas Imre: A füge-levélmoly [Choreutis nemorana (Hübner, 1799)] egy adventív faj Magyarországon

Megjegyzések

Népszerű tartalmak

A füge szaporítása - 3. rész: légbujtás, léggyökereztetés

A füge szaporításáról szóló cikksorozat előző két részében írtam a füge dugványozásáról és a füge vízben gyökereztetéséről . Mindkét módszer elsődlegesen a nyugalmi állapotban vágott dugványokhoz, ág darabokhoz használható. Azokkal azonban az a helyzet, hogy termőképes növény leghamarabb is két év múlva fejlődik belőlük általában. Ha valaki nem akar ennyi időt várni, és szeretne magának egy évet (vagy akár többet is)  megspórolni a növény neveléséből, annak ajánlom a légbújtást, vagy más néven a léggyökereztetést. Ez sem bonyolultabb, mint a dugványozás, sőt! Még egyszerűbb is talán. De mi is az a légbujtás? Az angol nyelvterületen ezt az air laying kifejezéssel illetik, és számtalan videó található a legnépszerűbb videómegosztón. Én most a saját módszeremet fogom bemutatni képekkel illusztrálva. A legygyökereztetés egyébként nem más, mint a növényi rész levegőben való gyökereztetése. Persze itt természetesen nem arról van szó, hogy csak levegő kell hozz, mert az nem lenne igaz. Ugya

A füge szaporítása - 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal (anyanövény) megegyező tulajdonságokkal bíró utód