Fügeszú (Hypoborus ficus) – hogyan védekezzünk ellene?
A Fügeszú (Hypoborus ficus) rendszertanilag a bogarak (Coleoptera) rendjébe és az ormányos bogarak (Curcolinidae) családjába tartozik. A kifejlett bogár igen apró, mindösszesen 1-1,5 mm. Színe sötétbarma, a hátán pedig sárga szőröket visel. Elterjedése leginkább a mediterrán térség és a Kanári-szigetek, de az éghajlatváltozásoknak köszönhetően állítóag már Németországban és Magyarországon is megjelent a fügének (Ficus Carica) ez a gyakori, és igen nagy károkozásra képes kártevője. Törökországban például a füge egyik legjelentősebb kártevője.
Ennek a kártevőnek egy évben négy nemzedéke fejlődik ki és lárvái képesek áttelelni a fügefa belsejében. A kifejlett imágók akkor aktivizálódnak, amikor az időjárás kellőenmeleg. Lyukakat fúrnak a fügefa belsejébe, majd ide rakják le a tojásaikat. A kikelő lárvák először egy főkamrának nevezett üreget rágnak ki a fügefa ágában. A fejlődésuk során a lárvák a főkamrából több - úgynevezett oldalkamrát - rágnak, ahol bábozódnak, majd a fejlődés végfázisaként kikel a fügeszú és még mielőtt előjönnének, a párzást is megejtik ezekben az oldalkamrákban.
Kártételének tehát a lényege, hogy járatokat, üregeket rág a fügefa ágába, ezzel erősen meggyengítve az ágak faállományát. A fiatal hajtásokban akár a fejlődés teljes leállását is okozhatja. Megfigyelték azonban, hogy többnyire legyengült fügefákat támadja leginkább. Úgy tűnik, az erős és egészséges fügefák immunisak erre a kártevőre.
A védekezés lényege, hogy a fügéinket tartsuk rendben, legyen erősek és egészségesek. A fák, bokrok legyengül részeit, a hámló kérgű ágakat tőből metszük ki. Kémiai védekezés hazánkban egyelőre nem nagyon lehetséges, mert a termő fügékre engedélyezett kemikáliák nem állnak rendelkezésre. Ha mégis vegyszeres védekezésben gondolkodnánk, akkor csakis a felszívódó szerek jöhetnek szóba a kártevő rejtőzködő életmódja okán. Mindezeken felül érdemes megemlíteni, hogy van egy természetes ellensége, egy parazitoidja is a Trichopria hypobori.
Forrás: http://www.agri.huji.ac.il
és: www.zobodat.at
Megjegyzések
Szólj hozzá!