Translate

A füge szaporítása – 2. rész: vízben gyökereztetés

Akik olvasták korábbi blogbejegyzéseimet a fügéről, tudhatják, hogy nem vagyok híve a füge vízben történő gyökereztetésének. Ennek legfőbb oka, hogy a füge egy rendkívül könnyen gyökeresedő növény. Ha egy darabkáját zsinórra kötjük, belógatjuk egy 80% páratartalmú helyiségbe, akkor akár ültető közeg híján is gyökerezni kezd. Persze, így nem maradna életben, ezt csak azért írtam le, hogy szemléltessem, mekkora is a füge hajlandósága a járulékos gyökerek képzésére.

A füge gyökeresedési hajlandóságáról, a dugványban lejátszódó hormonális folyamatokról valamint arról, milyen az ideális dugvány, a füge szaporítása - 1. rész: dugványozás című cikkemben írok bővebben, ha érdekel a téma, érdemes elolvasni azt is.

De akkor miért ellenzem sokszor oly makacs módon a füge vízben gyökereztetését?

A megfelelő ültető közegbe dugva a füge dugványt akár magára is hagyhatjuk több hétre, ha gondoskodtunk arról, hogy megfelelő legyen a számára a páratartalom. Egy PET palackot félbe vágunk, az alját megtöltjük általános virágföld és perlit (én perlit helyett marosi homokot használok) fele-fele arányú keverékével, beledugjuk a dugványt - erről részletesen írok a füge digványozása cikkemben -, pici vizet öntünk rá,majd visszarakjuk rá a PET palack tetejét kupak nélkül, azátn hagyjuk. Akár több hétre is otthagyhatjuk mindenféle gondozás nélkül, míg egyszercsak azt vesszük észre, hogy a rügyek kipattantak és a fügénk gyökeret eresztett. Ennyire egyszerű.

Ellenben a vizes módszerrel...

Ha a füge dugványt vízben akarjuk gyökereztetni, akkor arra kell felkészülnünk, hogy naponta legalább egyszer vizet kell cserélni az edényben. Ha nem tesszük, akkor egyrészt a fény hatására algásodni kezd, másrészt a dugvány elkezd nyálkásodni, majd hamarosan rohadásnak indul. Nem mondom, hogy vízben nem lehet gyökereztetni. De lehet. Csak naponta ki kell cserélni a vizet, és amint egy-két centiméternyi gyökerei lesznek, azonnal át kell ültetni cserépbe, mert onnantól, hogy gyökere lett, tápanyagra lesz szüksége. Az pedig a vízben jóvalta sokkal kevesebb van, mint a virágföldben. Amíg valaki csak egy-két dugvánnyal dolgozik egyszerre, ez nem sokkal nagyobb macera.

De ha valaki egyszerre esetleg nyolc-tíz dugvánnyal is dolgozna egyszerre, úgy már mindjárt mókásabb a dolog, mert akkor a különböző forrásból származó dugványokat illene mindet külön edényben gyökereztetni az esetleges átfertőződés megakadályozása érdekében. Azt azonban érdemes tudni, hogy a füge - mint minden más növény is - más fajta gyökeret fejleszt minden fajta közegben. Amikor pedig egyik közegből a másikba helyezzük, alkalmazkodnia kell. Ha nagyon más az új közeg, mint a régi - márpedig a föld egész más, mint a víz -, akkor a növény elkezd az új közeghez legjobban alkalmazkodó gyökérzetet fejleszteni. Erre rengeteg energiája elmegy a növénynek úgymond feleslegesen. Ezért ha nincs kimondott célja, és előnye a vízben gyökereztetésnek, jobb eleve abban a közegben kezdeni az életét, amilyenben le is fogja élni. Vagy legalábbis ahhoz a legjobban hasonlóban.

Mikor van értelme a füge vízben gyökereztetésének?

Vannak olyan esetek, amikor szükség lehet rá. Én is alkalmazom a vízben gyökereztetést. Nálam ennek az az oka, hogy sok dugványt rendelek külföldről. Ezek hosszú, esetenként akár két hétnél is hosszabb utat tesznek meg postai úton. Hogy útközben ki ne száradjanak, nedves papírba, majd nylonba vannak csomagolva. A hosszú úton ebben a közegben sokszor bedohosodnak a dugványok. Ezt érezni, amikor kibontom. Pince szagú. Büdös, dohos. Eleinte az ilyen dugványokat is a szokásos módon homokkal kevert földbe dugványoztam (részletes leírás a füge dugványozásáról), de a magas páratartalom miatt sajnos emiatt sokszor tovább folytatódott a csomagban megindult folyamat, és megpenészedett, elrohadt a füge dugvány még mielőtt gyökeret fejleszthetett volna.

Tudom, lehetne kezelni az ültető közeget talajfertőtlenítővel, vagy a dugványokat gombaölő szerekkel, de egyelőre ilyeneket direkt nem alkalmaztam (már kísérletezek másfajta anyagokkal, de mezőgazdasági kemikáliákat továbbra sem szeretnék használni a dugványokhoz). Olvastam olyanokat is, hogy folyékony szappannal vagy mosogatószerrel lemosni, de én saját tapasztalatom (és szakmai tudásom is ezt erősíti meg, hiszen műtőben dolgozom, a műtét előtt ha elég lenne a szappanos kézmosás, akkor nem tenné tönkre senki sem a kezét az alkoholos bemosakodószerekkel), az, hogy sem a szappan, sem a mosogatószer nem működik a kellő hatékonysággal.

Egy másik módszer, amit nagy külföldi fügés fórumon olvastam, hogy 10%-os Cloroxos oldattal lemosni a dugványt, de nekem ez sem volt túl szimpatikus. Ekkor gondoltam, kipróbálom vízben. És bevált. Méghozzá vegyszermentesen. Naponta cserélem a vizet (ezt muszáj is, különben berohad), így a vízben lévő részén nincs ideje elszaporodnia a gombáknak. A víz feletti része meg folyamatosan szellőzik, nincs lezárva, így ott sem penészedik. Szóval ez bevált.

Másik ok lehet a vízben gyökereztetés az, hogy így láthatóvá tesszük azt a folyamatot, amit a föld alatt nem látnánk. Nagyon érdekes lehet gyerekeknek szemléltetni (az én gyerekeim nagyon élvezték, mikor először kísérték figyelemmel a folyamatot), de akár nekünk, felnőtteknek is tanulságos lehet napról napra figyelemmel kísérni ahogy egy darab "botból" élő növényke lesz. Ráadásul ha nagyon ritka fajtát sikerült beszereznünk, amit nem egyszer hosszas keresgélés, már-már nyomozás szintű utánajárás előz meg, akkor joggal van rá igényünk, hogy napról napra tudjuk figyelemmel kísérni, mit is csinál éppen féltve őrzött kincsünk. Szóval nem mondom, hogy nincs létjogosultsága a füge vízben való gyökereztetésének. Csak azt mondom, hogy hagyományos módon egyszerűbb, és munkamentesebb. 

Szóval a vizet továbbra sem ajánlom fő, elsődleges módszernek a füge gyökereztetésére, de ha valaki mindenképp ezt a módszert választja, akkor ne várja meg, míg egy egész bojtot növeszt gyökerekből, mert amire már ez megtörténik, több levele is lehet. Addigra a dugvány már éhezik a tápanyagokra, és rengeteg energiája fogyott el. Egy igazi sokk lesz neki az új közeg, ahol kezdheti elölről a gyökerek fejlesztését, mint ahogy azt fentebb leírtam. 

Ha már azt látjuk, hogy van a dugványoknak néhány egy centiméter körüli gyökere, nyugodtan dugjuk földbe (először szórjunk a cserép aljára két-három centiméternyi virágföldet, óvatosan nyomkodjuk le, állítva helyezzük bele óvatosan a dugványt, majd egyenletesen kezdjük el szórni köré a földet. Csak akkor nyomjuk le kicsit a kezünkkel az egészet - de nagyon óvatosan -, amikor már tele a cserép földdel. Így nem sértjük meg a dugvány fiatal gyökereit.). Ekkor már tehetjük általános virágföldbe, nem szükséges keverni homokkal vagy perlittel. Az általános virágföld elég laza szerkezetű, szellős marad, ha nem préseljük nagyon össze a cserépben. De nagyon préselni ugye nem is szabad, mert könnyen letörhetjük a dugványról vele a friss gyökereket.

Miután cserépbe raktuk - legyen ez már nem átlátszó, alul lyukacsos hagyományos virágcserép -, alaposan öntözzük be elsőre, hiszen ekkor még a vízben gyökereztetés miatt ahhoz van szokva, hogy sok körülötte a víz. Ezt követően már csak akkor locsoljuk, ha azt látjuk, kiszáradt a földje. Ettől számolva egy-két hét, és a cserép alján lévő lyukakon kikandikáló gyökerek biztosítanak majd minket arról, hogy gondoskodásunk megért minden fáradtságot, a ki fügedugványunk önálló életre kelt.

Ha azonban a füge, amelyet szaporítani szeretnénk, fizikailag hozzáférhető, akkor megpróbálkozhatunk a füge légbujtásával is, azaz a füge léggyökereztetésével. Így akár egy-két évet spórolhatunk meg, és hamarabb teremhet saját fügénk.

Megjegyzések

Népszerű tartalmak

A füge szaporítása – 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal  (anyanövény)  megegyező tulajdonságokkal bíró utó

Füge metszése, avagy kell-e metszeni a fügét?

Újra és újra felbukkanó kérdés, hogy kell-e metszeni a fügét, és ha igen, mikor és hogyan kell elvégezni a fügefa vagy fügebokor metszését. Ha beírjuk a keresőbe, akkor rengeteg találat zúdul ránk, és teljesen elveszünk az információkban, főleg, ha bizonytalanok vagy éppen gyakorlatlanok vagyunk a füge nevelését illetően. A cikkekben sokszor nagyon ellentmondásos információk vannak. Az egyik szerint erős metszést igényel a füge, a másik szerint épp csak kell metszeni. Az egyik szerint télen, a másik szerint tavasszal, de olvastam már olyat is, amelyik a nyári metszést javasolta. Ezért arra gondoltam, írok erről egy összefoglalót, hogy mégis, hogyan és mikor is kell metszeni a fügét, ha egyáltalán kell... Kell-e metszeni a fügét? A válasz összetett, mert igen és nem. Igen , az ültetést követően érdemes azonnal a kétharmadára visszavágni, valamint az ültetés utáni első évben ugyanezt megismételni. Ezt azért célszerű elvégezni, hogy az első időszakban több energiát tudjon a gyökerek fejle

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2021 fugesember.hu