biodiverzitás , biokertészkedés , kártevő , környezetvédelem , növényvédelem ,

Vegyszermentes fügetermesztés – lehetséges, vagy csak vágyálom?

Sokszor olvasom a kérdést, hogy lehet-e a fügét permetezés nélkül gondozni, nevelni hazánkban? A kérdés nagyon is jogos, hiszen hosszú évek óta tartja magát a kijelentés a köztudatban, hogy „a fügének hazánkban nincsen kártevője”. Sajnos azonban ez a kijelentés már csak egy kiüresedett, valóságtartalmától (részben) a klímaváltozás által megfosztott szlogen. Egyébként is azt szoktam mondani, hogy nincs olyan a természetben, hogy egy faj érinthetetlen lenne, aza ne lenne kártevője vagy kórokozója. El kell fogadni, hogy az ökológiai körforgásban mindenki eszik valamit, és mindenkit eszik valaki. Ezt akár ki is használhatjuk, ha ügyesek vagyunk.

Akik régebb óta olvassák a cikkeimet, azok nagyjából tudhatják már, hogy általánosságban véve az organikus kertészkedés áll közel a szívemhez. Nem vagyok híve a kemikáliák használatának a kertben, és ha nem muszáj, műtrágyákat sem alkalmazok. Ugyanakkor azt is láthatják régebbi olvasóim, hogy sorra írom a cikkeket a hazánkban megjelent, vagy hamarosan várható megjelenésű újabb és újabb füge kártevőkről és kórokozókról, amelyeknek természetes ellenségeik segítsége és vegyszerek nélkül nehéz gátat szabni. Ezért azt már az elején leszögezhetjük, hogy bármiféle védelem nélkül biztosan nem lehet a jövőben fügét sem termeszteni, de azért nem feltétlenül kell vegyszerekben gondolkodni.

Nincs engedélyezett szer!

A legnagyobb gond az, hogy a növényvédelemmel foglalkozó szakma még mindig nincs felkészülve a füge (és egyébként sok egyéb más növény) hazai térhódítására és az azon megjelenő újabb és újabb kártevőkre, így nincs a füge esetében engedélyezett készítmény a hazai növényvédőszer piacon. Ez pedig azt jelenti, hogy hivatalosan csak akkor permetezhetjük bármivel is a fügénket, ha dísznövényként tartjuk, és nem kívánunk enni róla.

Ugyanis ok-okozati összefügés révén úgy szokott lenni, hogy előbb jelenik meg az invazív kártevő faj, majd csak azt követően jelenhet(nek) meg a rá vadászó faj(ok). Így átmenetileg a természet egyensúlya felborul, és emiatt a kártevők extrán rövid idő alatt képes kezelhetetlen mértékűre felszaporodni (gondoljunk csak a poloskákra). Ezért értelemszerűnek tűnhet, hogy elszaladjunk a gazdaboltba valamilyen széles spektrumú, felszívódó rovarölő szerért, hogy aztán permetszerben ússzon az egész kertünk.

Az ilyen vegyszerek alkalmazásával azonban többet fogunk ártani, mint amennyit használunk. Rövid távon lehet, hogy elérjük a kívánt hatást, de nemhogy hosszú távon, már középtávon is érezni fogjuk a káros hatásait. Ezek a szerek ugyanis nem szelektívek. Nem csak azt fogják elpusztítani, ami káros és haszontalan a számunkra, hanem azt is, aminek a jelenléte áldásos lehet a kertünk számára. Pusztítják a megannyi beporzó rovart, pusztítják a ragadozó rovarokat, amelyek láthatatlanul is segítenek nekünk a kártevők elleni harcban, és elpusztítanak nagyjából mindent, amitől élőnek lehet nevezni egy kertet.

Aztán a szer hatása elmúlik, és a kártevők szép lassan újra felszaporodnak, de már ellenségek nélkül, így sokkal nagyobb számban lesznek képesek jelen lenni, mit korábban. Ezután jönnek a kommentek a közösségi oldalakon, hogy

„már a vegyszerek sem a régiek, mert hiába fújom, egyre csak többen vannak!”

Jó tudni azonban, hogy ez nem a vegyszerek hibája, hanem a felelőtlen és meggondolatlanul átgondolatlan  vegyszerhasználaté. Egyrészt ha nem váltogatjuk a különböző hatóanyagú vegyszereket, akkor hamarosan kialakul az immunitás ellenük, illetve mint írtam, természetes ellenségeik híján sokkal hamarabb tudnak újra felszaporodni, mert hát a természet egyik legnagyobb „tréfája”, hogy amint a gazok is szívósabbak, erősebbek a nemes növényeknél, úgy sajnos a kártevők is erősebbek, szívósabbak a rájuk vadászó ragadozóknál.

De nagyon elkanyarodtam a témától. Írtam már korábban is cikket arról, hogy kell-e permetezni a fügét, és azt kell mondjam most is, amit akkor: eljöhet még az idő, hogy vegyszerek nélkül nem lehet fügét termeszteni, de ha az az idő eljön, akkor már nem is lesz érdemes fügét termeszteni. Hogy miért? Mert a füge nem elég, hogy egy szezon alatt kétszer terem, azt ráadásul elnyújtottan teszi, így nagyjából júliustól a téli fagyok beálltáig folyamatosan lesz a fügebokrokon, fügefákon éretlen, félig érett és teljesen érett füge is.

Érésidőben pedig nem szabad permetezni!

Ha mindezt figyelembe vesszük, akkor láthatjuk, hogy nem túl sok lehetőségünk van a vegyszeres védekezésre, ha nem akarunk mérgekkel telítődött fügét enni. Nyugodtan kijelenthetjük tehát, hogy a füge az a növény, amivel ha komolyan akarunk foglalkozni, meg kell ismerkedni a biogazdálkodásban is engedélyezett növényvédőszerekkel.

Mint bevezetőmben már írtam, hazánkban is egyre több kártevője van a fügének, és most már nem a leveleket károsító füge-levélmoly (Choreutis nemorana) a legkomolyabb ezek között. Az idei évben lett hivatalosan is publikálva a fekete fügelégy (Silba adipata) magyarországi megjelenése, amely nagy csapás a fügét szerető ember számára, hiszen ez a kártevő a teljes szezon alatt jelen van, több generációja fejlődik ki, és már kezdeti fejlettségi szakaszában támadja a zöld, éretlen fügéket. Emellett ott vannak a folyamatos bosszúságot okozó muslicák, amelyek leginkább a hűvösebb és párásabb őszi szezonban támadják az érett fügéket, akárcsak a poloskák, amelyek szintén inkább a nyár második felétől őszig keserítik az életünket. Ha mindez nem lenne elég, akkor ott vannak a kétszínű gyümölcsfénybogarak (Carpophilus hemipterus) is, amelyek egyszer csak kimásznak az éret füge közepéből. A tavaszi szezonban pedig a levéltetvek okoznak újabban igen súlyos fertőzéseket a fügefákon is, de balszerencsénkre a füge-levélbolha (Homotoma ficus) is egyre nagyobb területeken van jelen az országban, illetve több pajzstetű faj is kimondottan kedveli a fügét. Mindezek mellett a darazsak és hangyák által okozott kár már szinte eltörpül.

És ez még nem is a teljes palettája a füge hazánkban is jelen lévő kártevőinek, hiszen ott vannak még a parányi atkák, fonalférgek, gombák és baktériumok, amelyek között szintén szép számmal akadnak olyanok, amelyek a fügét is károsítják. Joggal merül fel tehát a kérdés mindenkiben, hogy lehet-e egyáltalán valamivel megvédeni a fügénket, ha már nem alkalmazhatunk, vagy nem akarunk alkalmazni kemikáliákat?

Biológiai védekezés lényege és lehetőségei

Néhány évtizeddel ezelőtt még nem is nagyon lehetett biológiai növényvédelemről beszélni, de szerencsére ez napjainkra sokat változott. Egy egész iparág foglalkozik ezzel, és komoly kutatásokat végeznek annak érdekében, hogy minél színesebb legyen a biológiai gazdálkodásokban is használható növényvédőszerek palettája. De mitől másak ezek a szerek? Ezt a kérdést muszáj ahhoz tisztázni, hogy valaki sikeresen tudja alkalmazni a rendelkezésre álló szereket, és technológiákat. Az alábbi fotón egy ragadozó poloskafaj lakmározik egy füge-levélbolha (Homotoma ficus) lárvából.

A BIO szerek nem kémiai anyagokat tartalmaznak, hanem mikroorganizmusokat, amelyek elő szervezetek. Ebből is következik, hogy ha ezen szerek használatát elhatározzuk, akkor teljesen le kell állni a vegyi védekezéssel, mert a kettő nem összeegyeztethető. A legtöbb BIO növényvédőszer valamilyen gombát, vagy baktériumtörzset tartalmaz, de akadnak fonalférgekkel kooperáló szerek is. Ha ezeket kijuttatás után megfűszerezzük kémiai növényvédő szerekkel is, akkor tulajdonképpen csak kidobtuk a BIO szerekre elköltött pénzünket, mert a kémiai irtószerek kiirtják a BIO növényvédő szerekkel kijuttatott hasznos mikróbákat is.

Ezért nagyon fontos, hogy ha a BIO védekezés mellett tesszük le a voksot, akkor teljesen fel kell hagynunk a vegyszereken alapuló növényvédelemmel, mert a kettő nem összeegyeztethető!

A biológiai gazdálkodásban is alkalmazható növényvédőszerek használata nem csak azért előnyös, mert a legtöbb esetben érési időben is alkalmazhatóak, hanem ezért is, mert támogatják a sokrétű biodiverzitás kialakulását a házi kertekben is. Azáltal, hogy sokkal szelektívebbek, barátságosabbak is a környezetünkkel. Komoly problémát jelent manapság mindenhol a felborult egyensúly, amelyet soha nem fogunk tudni vegyianyagokkal sem kezelni, sem pedig helyreállítani. Hiába jönnek az újabb és újabb vegyszerek, azokkal mindig csak egyre több kárt okozunk, ezért tényleg nagyon fontos az a szemléletváltás, ami szerencsére már elkezdődött.

A BIO készítményekkel történő védekezés lehetőségei

Léteznek olyan készítmények, amelyek BIO készítmények, és nem vegyianyagokkal, hanem élő organizmusokkal segítenek a kártevőkkel szembeni harcban minket. Ezek a szerek ugyan sok esetben drágábbak, mint a vegyszerek, de ezekkel bátran lefújhatjuk a fügét teljes érésben is, és már akár másnap ehetünk is a termésekből. Ezek a szerek valamilyen biológiai anyagot tartalmaznak; általában gombákat, baktériumokat, atkákat vagy fonalférgeket, amik megtámadják, és elpusztítják a károsítók egy szűk csoportját.

Dipel DF például egy ilyen szer mindenféle hernyókártevő ellen, így a fügén tökéletes védelmet nyújt a füge-levélmoly ellen. Hasonlóan hatékony bio készítmény a NeemAzal is, ami meg a levéltetvek, levélbolhák, pajzstetvek, tripszek és poloskák ellen nyújt igen hathatós védekezést, ugyanakkor a hasznos élő szervezeteket – mint például a katicabogarak, ragadozó atkák és fürkészdarazsak – nem károsítja. Az Artis Pro pedig rovarparazita gombák segítségével a talajban lakó egyes rovarok és kártevő fonalférgek csoportja ellen lehet a segítségünkre anélkül, hogy széles spektrumban ölné a talajéletet. Ugyanezen elven működő készítmény a Nematop, amely elsősorban vincellérbogarak ellen véd szintén hasznos fonalférgeket segítségül hívva. A vincellérbogarak ugyan a füge levelét igen ritkán károsítják, de lárvái sajnos nem vetik meg a fügegyökereket sem.

Természetesen az említett szereken kívül sokkal több BIO készítmény áll a rendelkezésünkre, így nem kell feltétlenül a Mospilan után kapni, mert láttunk három hernyót a füge levelén. Tudom, hogy egyszerűbbnek tűnt azt használni, de higgyétek el, hogy az ilyen szerek a biodiverzitás gyilkosai, mert rendkívül széles spektrumban ölnek meg mindent. Ezek az idegmérgek elpusztítják azokat a fentebb említett rovarokat is, amelyek egyébként a segítségünkre lennének. A talajba jutva gyérítik a talajéletet, ettől az egyre élettelenebb. Emiatt elindul egy káros folyamat a talajban, amitől az elkezd tömörödni, száradni, és egyre kevesebb lesz benne tápanyag. Ekkor az átlagember rögtön szalad a gazdaboltba műtrágyáért, hogy feljavítsa a talajt, nem tudva, hogy ezzel csak még többet árt. Ehelyett inkább át kellene térni a BIO készítményekre, és a talajt természetes úton javítani, táplálni. Ebben lehetnek például nagy segítségünkre a Mikorrhiza gombák is, amelyek nagyban tudják segíteni a talaj minőségének javulását.

Tudjunk rendszerben gondolkodni!

Mint azt korábbi cikkemben is írtam már, ahhoz hogy a BIO növényvédő szerekkel a várt sikereket érhessük el szükséges az, hogy rendszerben tudjunk gondolkodni. A biogazdálkodásnak legalább olyan fontos eleme a megfelelő növénytársítások, a talaj védelme és a megfelelő élőhelyek, telelőhelyek biztosítása a kert legapróbb élőlényei számára is, mint a megfelelő készítmények és az organikus trágyák használata. De mind közül talán a talaj védelme az egyik legfontosabb, hiszen abban élnek a növényeink. Az egészséges talajban rengeteg élőlény él, amelyek közül persze vannak károsak is. De talajélet nélkül a föld csak egy összetömörödött kemény réteg, amiben a gyökerek nem képesek egészségesen fejlődni. Ezért nagyon fontos, hogy óvjuk a talajéletet, és vigyázzunk a talajra. Na használjunk se műtrágyákat, se gyomirtó szereket. A talajfertőtlenítők is több kárt okoznak, mint hasznot, és persze bármennyire is bosszantók a mindenhol megjelenő földhalmok, ne üldözzük el kertünkből a vakondokat. Az alábbi fotón egy ragadozó poloskafaj látható, a tüskés rablópoloska (Nagusta goedelii). Számtalan kártevőt ejt zsákmányul a növényeinken.

Fotó: Nagy Sándor - flickr.com

Takarjuk a talajt természetes anyagokkal, amelyek amellett, hogy csökkentik a talajból a víz kipárolgását, életteret nyújtanak egy sor élőlénynek, és a lassú lebomlásukkal tápanyagot is juttatnak a talajba. Ne vágjuk túl kicsire a füvet, és ahol megtehetjük, hagyjuk ott a kaszálékot, amely szintén remek talajtakarás tud lenni. Komposztáljunk, és azzal, illetve szerves trágyákkal tápláljuk a talajt ősszel és tavasszal. Alakítsunk ki búvó- és telelő helyet a sünöknek, rovaroknak a kertünkben, mert a munka legnagyobb részét ők végzik el a szárnyas barátainkkal együtt, ezért fontos a madár- és rovarbarát kert kialakítása is, amelynek éppen úgy része az itatók, etetők kihelyezése, mint az oduk és rovartelelő (pl. rovarhotelek) helyek kialakítása.

Fogadjuk el, hogy van járulékos veszteség

A kertünk lakói látszólag károkat is okozhatnak nekünk, de ezt be kell kalkulálni, hiszen nekik is szükségük van táplálékra. De sokkal több marad nekünk, ha hagyjuk őket velünk élni, mert egyetlen növényvédőszer sem tud annyi kártevőtől megszabadítani minket, minket a madarak, sünök, vakondok és ragadozó rovarok és mikróbák. Nyilván itt most nem a seregélyek sáskajárást idéző pusztításáról beszélek, hanem az egészséges kert egészségesen sokrétű és egészségesen egyensúlyban lévő lakóiról. Nem mindenki kártevő csak azért, mert eszik a fügénkből (vagy persze bármilyen más terményünkből).

Nagyon jó példák erre a darazsak, amelyeket általában az emberek többsége utál, és kártevőnek tart. De a legtöbb darázsfaj ragadozó életmódot is folytat, és rengeteg kártevőt pusztítanak el. Mivel szeretik az édes dolgokat, sokszor gyűjtenek nektárt is. És bár nem ugyanazzal a céllal teszik, mint a méhek, de az nem is fontos. A lényeg, hogy a virágokat látogatva nagyon fontos tagjai a beporzók társadalmának. Persze ha túlszaporodnak, az gondokat okozhat, de az irtás helyett akkor érdemesebb a gyérítésre koncentrálva a vegyszerek helyett darázscsapdákat alkalmazni.

De elmondhatom ugyanezt a hangyákról is, amelyeknek az időnkénti károkozásai ellenére elmondhatatlanul sok haszna van a kertben. Nekik is kell enniük, és ha nincsenek aránytalanul túlszaporodva a kertben, akkor nem okoznak annyi veszteséget, amennyit ne lehetne elviselni. Itt is fontos persze a rendszerben gondolkodás, mert csak akkor lehet meg a kert lakói között a kellő egyensúly. Ha rendszeresen használunk vegyszereket, akkor ez az egyensúly felborul, és huzamosabb idő alatt nem mi a malmunkra fogja hajtani a vizet.

Tudom, hogy egyre több a kártevő és kórokozó is, de ezeknek mind-mind megvannak a maguk természetes ellenségeik. Ha őket hívjuk segítségül, akkor sokkal sikeresebbek lehetünk hosszú távon, mintha a kemikáliákat részesítjük előnyben. Ugyanakkor a célzott kezeléseknek, amelyek csak bizonyos fajok ellen irányulnak, nem vagyok ellene, ha tényleg megoldható a szelektív védekezés. Figyeljünk oda a kertünkre, hogy az ne csak élő legyen, hanem élettől nyüzsgő is egyben. A fügéink és a gyermekeink is meg fogják hálálni.

+1 tipp a legvégére

Ha pedig már ennyire belelendültem ebbe a környezetbarát növényvédelmi témába, akkor itt ajánlanám két cikkemet is a végére, ami igazából csak részben növényvédelmi téma, de a rendszer részeként mind a kettő hozzájárulhat az egészségesebb kert, és azon belül pedig az egészségesebb fügék kialakulásához. Fogyasszátok egészséggel a két cikket:

LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!

A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉

Megjegyzések

Népszerű cikkek

Füge metszése, avagy kell-e metszeni a fügét?

Újra és újra felbukkanó kérdés, hogy kell-e metszeni a fügét ( Ficus Carica) , és ha igen, mikor és hogyan kell elvégezni a fügefa vagy fügebokor metszését. Ha beírjuk a keresőbe, akkor rengeteg találat zúdul ránk, és teljesen elveszünk az információkban, főleg, ha bizonytalanok vagy éppen gyakorlatlanok vagyunk a füge nevelését illetően. A cikkekben sokszor nagyon ellentmondásos információk vannak. Az egyik szerint erős metszést igényel a füge, a másik szerint épp csak kell metszeni. Az egyik szerint télen, a másik szerint tavasszal, de olvastam már olyat is, amelyik a nyári metszést javasolta. Ezért arra gondoltam, írok erről egy összefoglalót, hogy mégis, hogyan és mikor is kell metszeni a fügét, ha egyáltalán kell... Kell-e metszeni a fügét? A válasz összetett, mert igen és nem. Igen , az ültetést követően érdemes azonnal a kétharmadára visszavágni, valamint az ültetés utáni első évben ugyanezt megismételni. Ezt azért célszerű elvégezni, hogy az első időszakban több energiát tudj

A füge szaporítása – 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge ( Ficus Carica)  magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal  (anyanövény)  megegyező tulajdo

Időjárás

Címkék

Aclees taiwanensis adriai Afrikai fügelégy állatkerti fügék allergia álmok amerikai lepkekabóca ámpolnafikusz aszalódó aszalt füge aszály átültetés ausztrál füge azonosítatlan fajta beporzás beszámoló beszerzés betakarítás betegség biodiverzitás biokertészkedés bogyós ízvilág Budai Vár bujtás Carpobrotus Carpophilus hemipterus Ceratitis capitata Ceratocystis ficicola Ceroplastes ceriferus Ceroplastes rusci ChatGPT Christian Ziegler crna csapadék csíkos füge csíráztatás darazsak darázscincér deformálódott levelek dézsás füge Dr. Nanthinee Jevanandam Drosophila suzukii dugványozás egészség egyéb fikusz élet előadás előrejelzés Emma Marris epifita érdekesség esemény fagyasztás fagykár fajtaazonosság fajtabemutató fajtaválasztás Farmosi füge-fajtagyűjtemény farmosi fügedarazsak Farmosi fügeföld Fekete fügelégy feldolgozás fiatalítás Ficus auriculata Ficus benghalensis Ficus benjamina Ficus citrifolia Ficus dammaropsis Ficus erecta Ficus gasparriniana Ficus grossu-larioides Ficus ilicina Ficus ingens Ficus microcarpa Ficus palmata Ficus pleurocarpa ficus pseudopalma ficus pumila Ficus punctata Ficus religiosa Ficus rubiginosa Ficus Ruminalis Ficus sycomorus Ficus thonningii Ficus vaccinioides Ficus variegata Ficus villosa Ficus watkinsiana Fig endosepsis fojtogató füge fonalféreg fordítás Fővárosi Állat- és Növénykert füge a lakásban füge antraknózis füge azonosítás füge igényei füge mozaik vírus füge ormányos füge viaszos pajzstetű füge-levélbolha füge-levélmoly fügebogár fügebor fügedarázs fügeérés fügefa-kéregmoly fügefavész fügehullás fügekaktusz fügekávé fügekörkép fügelégy fügelevél fügelikőr fügematuzsálem fügenemesítési program fügerozsda fügeszalámi fügeszú Gajumaru Treehouse Diner gasztro Gellért-hegy gondozás gyógynövény gyökereztetés gyökérmetszés gyökérsarj gyümölcslégy hangya harlekinkatica háromszor termő hasznos tippek hemiepifita hibrid füge hidegtűrés Homotoma ficus hottentottafüge időjárás India indiai teknőspajzstetű Jászberényi Állat- és Növénykert Jégfüge kabóca kaktusz kaprifüge karácsony kártevő Kátai aszalódó kétszínű gyümölcsfénybogár kísérletezés kiszoktatás klímaváltozás koffig korai érés kordonos nevelés kórokozó környezetvédelem közlemény Krakatoa kukacos füge kultúra kúszófüge kutatás látványosság leg-leg-leg légbujtás levélfoltosság levélhullás levéltetvek lexikon litofita LSU füge madarak magaságyás magnélküli magyar füge Meg Lowman megtermékenyítés metszés mézfüge Mike Shanahan mikorrhiza mitológia Mt. Etna Naha Harbour Diner nematoda nemisfüge növénytársítás növényvédelem OpenAI Opuntia országtorta ökológia öntözés őszi munkálatok pajzstetű permakultúra Pettyesszárnyú muslica Planococcus ficus poloska porbujtás pozsgás pöttyös lámpahordó-kabóca prémium füge recept Ross Raddi rózsabogár San Pedro Silba adipata spicces füge respektus spiritualitás Steve Bradt szaporítás szaporítás magról szikomorfa szmirnai szukkulens szüret Tabán takarás talajtakarás támogatás tápanyag utánpótlás táplálkozás tárolás tartósítás tavaszi munkálatok tea teleltetés téli munkálatok téli védelem termesztés tip pinching típusok törpe füge történelem tősarj trágyázás tudomány turizmus ujjas óriás unifera utazás ültetés ünnep Vajdahunyadvár vallás Városliget vásárlás védjegyzett fajta viaszos szőlő-pajzstetű videó viharkár virágbogarak Zaprionus indianus

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020- fugesember.hu