Teskándi ujjas óriás füge – fajtabemutató
A most bemutatásra kerülő Teskándi ujjas órás füge (Ficus carica) Harcz Endre egyik felfedezettje. A „legenda” szerint egy valamilyen ujjas órás esetleges rügymutációjából keletkező új fajta, amely Endre szerint kiemelkedő tulajdonságokkal rendelkezik. Természetesen az én Teskándi ujjas óriás fügém is Endrétől van, hiszen ő a hazai képviselője ennek a fajtának. Rólam köztudott, hogy nem becsülöm túl sokra az ujjas óriás fügéket, de mivel ennyire jókat írt róla Endre, be kellett, hogy szerezzem tőle. Mindazonáltal, hogy egy átlagos ujjas óriás fügéhez képest valóban vannak pozitív tulajdonságai a Teskándi ujjas óriásnak, mégsem fogok tudni róla túl sok jót írni.
Sokáig gondolkodtam ennek a posztnak megírásán, mert szerettem volna elkerülni annak a látszatát is, hogy egy ismert hazai őstermelő egyik kedvenc füge fajtáját lehúzzam. De mivel a Fügés ember honlap egyik célja a fügefajták bemutatása kendőzetlenül azok minden jó és rossz tulajdonságukkal együtt, így végül rávettem magam a poszt megírására. Lesz majd olyan poszt is, ahol méltatni fogom Endre valamelyik fügéjét, mert vannak jó fajtái is. De ez most nem az a poszt lesz.
A Teskándi ujjas óriás füge valóban kiemelkedően bőtermő, ahogy ezt Endre is állítja róla. Mind első, mind másodtermései korán és nagy biztonsággal érnek. Serlegnyílása teljesen zárt, így a rovarok nem nagyon tudnak belemászni, ami pozitív tulajdonság. Bőrének alapszíne sárgás, néha hosszában barbásan csíkozott, néha teljesen barnás színű. Bőre kimondottan vastag, ami szintén pozitívnak is lenne mondható, hiszen kevésbé hajlamos emiatt a repedésre, nehezebben kezdik meg a darazsak vagy hangyák, és persze jobban bírja a szüreteléssel, pakolással, tárolással járó macerákat.
De számomra pont ez a nagyon vastag bőr az, ami az egyik legrosszabb tulajdonsága. A fügét úgy szeretem enni, ahogy leszedem a fáról. Ezt a fajtát azonban nehézkes így ennem, mert zavaróan vastag a bőre, amit lehetne azzal kompenzálni, hogy egyszerűen nem eszem meg a bőrét, csak a belsejét, de nem éri meg ezt a macerát sem. Ízre, állagra egy szimpla cukorfügéről van szó. Semmi extra gyümölcsös íz, semmi különlegesebb aroma, így tehát a nagy gasztronómiai élmény is elmarad. Ráadásul a Teskándi ujjas óriás azon kevés fajták közé tartozik, amelyek minőségén nem javít, hanem ront a fügedarázs általi beporzás.
Feldolgozásra sem alkalmas
Bár a Jégfügéről (Györöki lapos) is az a véleményem, hogy indokolatlanul magasztalt és hájpolt fajta, amelynél sokkal jobb könnyen beszerezhető fajták is vannak, az legalább lekvárnak pont jó kategóriába beilleszthető, míg a Teskándi ujjas óriás füge feldolgozása is nehézkesebb vastag bőre miatt, tehát édessége ellenére például lekvárnak sem az igazi és aszalásra is alkalmatlan. Cefrébe azonban akár jó is lehet, de mivel különösebb aromái nincsenek, nem lesz belőle kiemelkedő pálinka sem.
Számomra tehát a Teskándi ujjas óriás füge amellett, hogy vannak pozitív tulajdonságai maximum a középmezőnybe sorolható, ott is inkább az alsó szegmensbe. Főként azért, mert az idei ősz megmutatta, hogy a lehűléssel érkező több napos esőzésekkel a Teskándi ujjas óriás sem tud megbirkózni sajnos, és ez is felreped, ahogy minden ujjas óriás fajtakörbe tartozó füge szokta tenni.
Akinek ilyen fajta fügéje van, és elégedett vele, azt kívánom, hogy sok öröme legyen benne. Ha valaki azonban most tart ott, hogy fügét szeretne ültetni a kertjébe, és keresi a megfelelő fajtát, annak azt mondanám, ne ezt válassza, mert vannak ennél sokkal jobbak is, amelyek könnyen elérhetők a hazai kertészeteknél is. Ilyen például a szimplán csak Fekete füge néven kapható fajta is, de a Fügés ember honlapon eddig bemutatott számtalan füge fajta között is sok remekbe szabott füge található.
Megjegyzések
Szólj hozzá!