Fügés ember

Több alkalommal is volt már a fügedarázs (Blastophaga psenes) a cikkeimnek főszereplője, és mindig pozitív kontextusban beszéltem róla. Való igaz, fontos szerepe van abban, hogy igazán minőségi fügéket teremjenek szeretett fügéink. Most azonban egy olyan oldalát ismerhetjük meg ennek a parányi rovarnak, amelyre nem is gondoltunk volna. Ez a parányi beporzó ugyanis egy nagyon kellemetlen gombabetegség terjesztését is végzi, amely képes ehetetlenné tenni a fügét. Ez a betegség a füge endoszepszis (fig endosepsis), amelyet belső rothadásnak, barna rothadásnak, szemvégi rothadásnak, rózsaszín rothadásnak de akár lágy rothadásnak is neveznek attól függően, hogy éppen milyen stádiumban tart a betegség.

A még éretlenül zöld fügéken a fertőzöttség rózsaszín vagy barna belső csíkokként, elszíneződött területekként láthatók a virágok tövében, vagy néha az egész virág barna. Ahogy a füge érik, a barna csíkok rozsdaszínű foltokká válnak, amelyek a füge számos virágát érintik. Általában ezek a színes foltok először a gyümölcshúsban, a füge serlegnyílásának közelében jelennek meg, de a gyümölcshús bármely részén kialakulhatnak. A fertőzésnek ebben a szakaszában a fügéken külső tünetek még nem észlelhetők.

Ahogy a füge az érés során megpuhul, egy kör alakú bőrfelület, amely általában a serlegnyílás körül alakul ki, vízzel átitatott megjelenésűvé válik. A vízzel átitatott terület végül felfelé terjeszkedik a füge oldalán egészen a nyakáig, és lilás színűvé válik. Alkalmanként tiszta vagy borostyánszínű szirupos folyadék serkenhet ki a füge serlegnyílásából. A gyümölcs ízében már a legkisebb fokú fertőzöttség esetében negatív változás áll be, azaz nagyon kellemetlen lesz az íze. Az aszalt fügén a füge endoszepszis fehér porszerű rétegként jelenik meg a gyümölcshús felszínén az üregben.

Bármely típusú füge (beleértve a kaprifügéket is), amelyet a fügedarázs (Blastophaga psenes) meglátogat, érintett lehet. A zöld gyümölcsök barna vagy rozsda színű területeket mutatnak a virágalapokon vagy az egész virágon. Éréskor a barna csíkok sárgás-barna foltokká válnak, amelyek számos virágot tartalmaznak, és a pép bármely részén kialakulhatnak, de általában a serlegnyílás közelében találhatók. Ebben a szakaszban külső tünetek még nem jelentkeznek. Amikor a gyümölcs meglágyul, a bőr vízzel átitatottnak tűnik, általában a serlegnyílás körül körkörös foltban, és lenyúlik az oldalakon a nyakig. A vízzel átitatott területek fokozatosan rózsaszínűvé vagy lilává válnak. Más esetekben csak egy kis vízzel átitatott gyűrű jelenik meg a serlegnyílás körül, és egy csepp sűrű, átlátszó vagy borostyánszínű szirup válik ki belőle. A pép borostyánsárgává válik, és jóval sötétebb, mint az egészséges gyümölcs bézs színe. Az érintett füge gyümölcs megszárad, és egészségesnek tűnik, ha a pépet nem érinti nagymértékben. Azonban még a kissé érintett pépnek is van mellékíze. Kialakulhat a „csúszásos bőr” állapot is, mely során a gyümölcsbőr málóssá,  könnyen eltávolíthatóvá válik.

A leggyakoribb endosepszis kórokozó a Fusarium lactis és a Fusarium moniliforme, de a kevésbé gyakori Fusarium solani és Fusarium dimerum is okozhat fertőzéseket. Az áttelelést követően nagyjából áprilistól a gombák spórákat kezdenek termelni, amelyeket az ebben az időben kirajzó nőstény fügedarazsak visznek ki a testükön a kaprifügékből. Amikor bejutnak egy másik kaprifügébe, ott a spórák rátapadnak a füge virágaira, és elkezdődik a gomba életciklusa a fentebb leírt módon. Az innen kikekelő darazsak a pollennel együtt a gombák következő generációjának megtelepedéséhez szükséges spórákat ismét magukkal viszik, de immár nem csak a kaprifügékbe, hanem az ehető fügékbe is. Így tehát a füge endoszepszis betegség erősen kötődik a fügedarazsakhoz és a kaprifügékhez is, nélkülük ezek a gombák nem tudják megfertőzni a fügéket, illetve az adriai típusú fügék első terméshullámát nem érinti ez a betegség, mert akkor még nincsenek fügedarazsak.

A betegséggel szembeni vegyszeres védekezés nehézkes, hiszen a fügék belsejében történik a lényegi rész. Ugyanakkor a kapri fákon lévő termések folyamatos vizsgálatával jelentősen csökkenthető a komoly fertőzöttség kialakulása Az elszíneződött kaprikat el kell távolítani a fákról, mivel ezekből a gyümölcsökből származó darazsak általában fertőzöttek a kórokozóval. Továbbá fontos, hogy ne hagyjunk mumifikálódott terméseket sem a kapri, sem a termesztett füge fákon, füge bokrokon, mert mint azt korábbi cikkemben is írtam, számos gombabetegség telelhet át bennük. Most már tudjuk, hogy a füge endoszepszist okozó gombák is képesek ezekben áttelelni.

Sajnos még nem sokat tudni idehaza erről a füge betegségről, hiszen még csak az utóbbi pár évben kezdett igazán teret hódítani a fügedarázs Magyarországon. Ahogy azonban egyre nagyobb területeken lesz tartósan jelen, úgy fognak egyre inkább teret hódítani a kaprifügék is. Azt követően pedig előfordulhat, hogy ez a gombás betegség is sűrűbben fog jelentkezni.

Források:

• https://ipm.ucanr.edu/agriculture/fig/fig-endosepsis/
• https://www.researchgate.net/publication/229990624_Fig_Endosepsis_in_Some_Cultivated_Varieties
• http://figs4fun.com/Links/FigLink254.pdf
• https://onlinelibrary.wiley.com/doi/abs/10.1111/j.1439-0434.2008.01402.x
• https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/20352549/
• https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0953756209804462