A fügefavészről (Ceratocystis ficicola) már írtam önálló cikket korábban a Fügefavész (Ceratocystis ficicola) – hogyan védekezzünk ellene? címmel, de azóta változott némiképp a helyzet, mert az EPPO (European and Mediterranean Plant Protection Organization) felfigyelt erre a kórokozóra, mert szerintük hamarosan megjelenhet Európa több területén is. Ennek okán a közelmúltban felvették a riasztási listájukra. Ennek okán döntöttem úgy, hogy én is szentelek neki egy újabb cikket, és ez EPPO által kiadott riasztást én is közzéteszem a Fügés ember virtuális hasábjain, egy felhívással együtt.

A Fügefavészt (Ceratocystis ficicola) először 2011-ben írták le Japánban, ahol a közönséges fügefák (Ficus carica) súlyos hervadásos betegségét okozta. A betegség tüneteit már az 1980-as évek óta megfigyelték, de kezdetben a Ceratocystis fimbriata számlájára írták. A betegséget 2018-ban észlelték először Görögországban, attikai fügeültetvényeken, majd 2019-ben az Euboea-szigeten is kimutatták a gombát. 2021-ben Olaszországban, Salento (Puglia) közelében két településen is megfigyelték a betegség tüneteit és a fák pusztulását. 2022-ben Szicíliában (Noto település) gyűjtöttek mintákat a közönséges fügékről (Ficus carica), amelyek törzsnekrózist mutattak. Mindkét esetben 2023-ban megerősítették a Fügefavész (Ceratocystis ficicola) kórokozójának jelenlétét. Mivel ez a kórokozó a Földközi-tenger medencéjében gazdaságilag fontos fajt, a közönséges fügét (Ficus carica) károsításával annak pusztulását okozhatja, az EPPO titkársága úgy ítélte meg, hogy ezt a gombát fel kell venni az EPPO riasztási listájára.

A Ceratocystis ficicola kórokozót 2018-ig csak Japánból jelentették, ahol most már az összes fügetermő területet érinti. A fügefák elhalását okozó betegség Japánban behurcolt kórokozónag gondolják, ugyanakkor származási területe ismeretlen. A Ceratocystis ficicola-t 2018-ban észlelték először Görögországban, és ennek a behurcolásnak az eredetére sem sikerült fényt derítenie a szakembereknek éppen úgy, ahogy a 2023-ban Dél-Olaszországban igazolt megjelenés eredetét sem.

Érintett EPPO-régió: Görögország, Olaszország (Puglia, Sicilia), Ázsia: Japán (Honshu, Kyushu).

Növények, amelyeket károsít: A szabadföldön az egyetlen ismert gazdanövény a közönséges füge (Ficus carica). A Görögországban végzett oltási kísérletek során megállapították, hogy a Ficus benjamina is megfertőződhet, de kevésbé fogékony, mint a Ficus carica.

Okozott kár: A fertőzött növényeknél csökken a hajtásnövekedés és bekövetkezik a levelek sárgulása, hervadás. Az új ágak növekedése gyengül, majd megáll és végül elszáradnak. A xilémszövetekben barna elszíneződés figyelhető meg. Japánban súlyos járványkitöréseket okozott, és a jelentések szerint egyes termelők a Ceratocystis ficicola által okozott kiterjedt károk miatt felhagytak fügetermesztéssel. Görögországban szintén megfigyeltek súlyos károkat és a fák pusztulását. Nincs ellene gyógymód, amelyik fügefa megfertőződik a fügefavész betegséggel, az előbb-utóbb el is pusztul.

Terjesztés: A Ceratocystis ficicola feltételezhetően talajfertőző, mivel a fertőzött talajba ültetett fügefák könnyen megfertőződnek, és a gomba megtalálható a növények rizoszférájában. A betegség tehát fertőzött ültetőközeggel is terjed, ami probléma.

Bármikor megjelenhet hazánkban is!

Mint tudjuk, Olaszországból rendkívül nagy mennyiségű növényt importálunk, és ez a kórokozó már megjelent Olaszországban. Ebből számomra egyenesen következik, hogy csak idő kérdése, hogy nálunk is megjelenjen, ha még meg nem jelent. Nem egyszer kapok olyan jelzéseket, ahol nem egy teljes fügefa szárad el, vagy hullajtja el leveleit, hanem annak csak bizonyos részei. Nem mondom, hogy biztosan ez a kórokozó a tettes, de nem tartom elképzelhetetlennek.

Japánban azt feltételezték, hogy az Euwallacea interjectus (Coleoptera: Curculionidae: Scolytinae) nevű ambrózia bogár lehet a kórokozó vektora (erről a bogárról készülőben van egy cikkem, bár hazánkban nincsen jelen). A közelmúltban végzett vizsgálatok azonban arra a következtetésre jutottak, hogy mivel a Ceratocystis ficicola nem volt kimutatható az Euwallacea interjectus bogárban, nem tekinthető potenciális vektornak; bár ez a rovar valószínűleg képes passzívan szállítani a gombaspórákat a számos gödröcskével külső vázán. Érdekes módon ezek a vizsgálatok egy új szimbiózis kapcsolatot azonosítottak az Euwallacea interjectus és a Fusarium kuroshium között, amely szintén szerepet játszhat a Japánban előforduló betegségben.

Forrás: www.mdpi.com

Lehetséges kockázatok: A Ficus caricát széles körben termesztik gyümölcstermesztés céljából az EPPO-régióban, különösen a Földközi-tenger medencéjében. Ha a Ceratocystis ficicola egyszer már megtelepedett egy gyümölcsösben, nehéz kiirtani, mivel a gombaspórák a talajban is megmaradhatnak. Japánban a Ficus erecta-ban találtak rezisztenciagéneket (erről is írtam már önálló cikket), és kutatások folynak rezisztens hibridek előállítására. Bár a Ceratocystis ficicola biológiájával és járványtanával kapcsolatban még mindig vannak bizonytalanságok, ez a gomba fák pusztulását okozhatja, és kívánatos lenne megakadályozni további terjedését az EPPO-régióban.

Felhívás!

Nagyon szeretném tudni, hogy az ország vajon mely részein tapasztaltak más ahhoz hasonló tüneteket a fügéken, mint amilyet ez a kórokozó tud okozni Ezért arra kérek mindenkit, aki olyan tünettel találkozik, hogy a fügebokor egy bizonyos része a fenti képeken látható módon hervad, majd elszárad, az fotózza le, és írjon egy e-mailt nekem a fugesember[KUKAC]gmail[PONT]com címre, csatolja hozzá a képeket és nevezze meg a települést, ahol a fertőzött növényt találta. Segítsetek nekem nyomozni a fügefavész (Ceratocystis ficicola) után. Előre is hálásan köszönöm mindenkinek! 😎

Forrás: www.eppo.int

LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!

A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉

Támogatnám a Fügés embert! 💛

Kávét a Fügés embernek! ☕

Ha nem szeretnél lemaradni a legfrissebb cikkeimről, vagy az esetleges éves metszésekből származó dugványok meghirdetéséről, akkor iratkozz fel a hírlevelekre. Nem fogok tömegesen leveleket küldeni, csak a legújabb cikkeket és a fontos értesítésket fogod megkapni.