Fügés ember

A fügefavészről (Ceratocystis ficicola) már írtam önálló cikket korábban a Fügefavész (Ceratocystis ficicola) – hogyan védekezzünk ellene? címmel, de azóta változott némiképp a helyzet, mert az EPPO (European and Mediterranean Plant Protection Organization) felfigyelt erre a kórokozóra, mert szerintük hamarosan megjelenhet Európa több területén is. Ennek okán a közelmúltban felvették a riasztási listájukra. Ennek okán döntöttem úgy, hogy én is szentelek neki egy újabb cikket, és ez EPPO által kiadott riasztást én is közzéteszem a Fügés ember virtuális hasábjain, egy felhívással együtt.

A Fügefavészt (Ceratocystis ficicola) először 2011-ben írták le Japánban, ahol a közönséges fügefák (Ficus carica) súlyos hervadásos betegségét okozta. A betegség tüneteit már az 1980-as évek óta megfigyelték, de kezdetben a Ceratocystis fimbriata számlájára írták. A betegséget 2018-ban észlelték először Görögországban, attikai fügeültetvényeken, majd 2019-ben az Euboea-szigeten is kimutatták a gombát. 2021-ben Olaszországban, Salento (Puglia) közelében két településen is megfigyelték a betegség tüneteit és a fák pusztulását. 2022-ben Szicíliában (Noto település) gyűjtöttek mintákat a közönséges fügékről (Ficus carica), amelyek törzsnekrózist mutattak. Mindkét esetben 2023-ban megerősítették a Fügefavész (Ceratocystis ficicola) kórokozójának jelenlétét. Mivel ez a kórokozó a Földközi-tenger medencéjében gazdaságilag fontos fajt, a közönséges fügét (Ficus carica) károsításával annak pusztulását okozhatja, az EPPO titkársága úgy ítélte meg, hogy ezt a gombát fel kell venni az EPPO riasztási listájára.

A Ceratocystis ficicola kórokozót 2018-ig csak Japánból jelentették, ahol most már az összes fügetermő területet érinti. A fügefák elhalását okozó betegség Japánban behurcolt kórokozónag gondolják, ugyanakkor származási területe ismeretlen. A Ceratocystis ficicola-t 2018-ban észlelték először Görögországban, és ennek a behurcolásnak az eredetére sem sikerült fényt derítenie a szakembereknek éppen úgy, ahogy a 2023-ban Dél-Olaszországban igazolt megjelenés eredetét sem.

Érintett EPPO-régió: Görögország, Olaszország (Puglia, Sicilia), Ázsia: Japán (Honshu, Kyushu).

Növények, amelyeket károsít: A szabadföldön az egyetlen ismert gazdanövény a közönséges füge (Ficus carica). A Görögországban végzett oltási kísérletek során megállapították, hogy a Ficus benjamina is megfertőződhet, de kevésbé fogékony, mint a Ficus carica.

Okozott kár: A fertőzött növényeknél csökken a hajtásnövekedés és bekövetkezik a levelek sárgulása, hervadás. Az új ágak növekedése gyengül, majd megáll és végül elszáradnak. A xilémszövetekben barna elszíneződés figyelhető meg. Japánban súlyos járványkitöréseket okozott, és a jelentések szerint egyes termelők a Ceratocystis ficicola által okozott kiterjedt károk miatt felhagytak fügetermesztéssel. Görögországban szintén megfigyeltek súlyos károkat és a fák pusztulását. Nincs ellene gyógymód, amelyik fügefa megfertőződik a fügefavész betegséggel, az előbb-utóbb el is pusztul.

Terjesztés: A Ceratocystis ficicola feltételezhetően talajfertőző, mivel a fertőzött talajba ültetett fügefák könnyen megfertőződnek, és a gomba megtalálható a növények rizoszférájában. A betegség tehát fertőzött ültetőközeggel is terjed, ami probléma.

Japánban azt feltételezték, hogy az Euwallacea interjectus (Coleoptera: Curculionidae: Scolytinae) nevű ambrózia bogár lehet a kórokozó vektora (erről a bogárról készülőben van egy cikkem, bár hazánkban nincsen jelen). A közelmúltban végzett vizsgálatok azonban arra a következtetésre jutottak, hogy mivel a Ceratocystis ficicola nem volt kimutatható az Euwallacea interjectus bogárban, nem tekinthető potenciális vektornak; bár ez a rovar valószínűleg képes passzívan szállítani a gombaspórákat a számos gödröcskével külső vázán. Érdekes módon ezek a vizsgálatok egy új szimbiózis kapcsolatot azonosítottak az Euwallacea interjectus és a Fusarium kuroshium között, amely szintén szerepet játszhat a Japánban előforduló betegségben.

Lehetséges kockázatok: A Ficus caricát széles körben termesztik gyümölcstermesztés céljából az EPPO-régióban, különösen a Földközi-tenger medencéjében. Ha a Ceratocystis ficicola egyszer már megtelepedett egy gyümölcsösben, nehéz kiirtani, mivel a gombaspórák a talajban is megmaradhatnak. Japánban a Ficus erecta-ban találtak rezisztenciagéneket (erről is írtam már önálló cikket), és kutatások folynak rezisztens hibridek előállítására. Bár a Ceratocystis ficicola biológiájával és járványtanával kapcsolatban még mindig vannak bizonytalanságok, ez a gomba fák pusztulását okozhatja, és kívánatos lenne megakadályozni további terjedését az EPPO-régióban.

Felhívás!

Nagyon szeretném tudni, hogy az ország vajon mely részein tapasztaltak más ahhoz hasonló tüneteket a fügéken, mint amilyet ez a kórokozó tud okozni Ezért arra kérek mindenkit, aki olyan tünettel találkozik, hogy a fügebokor egy bizonyos része a fenti képeken látható módon hervad, majd elszárad, az fotózza le, és írjon egy e-mailt nekem a fugesember[KUKAC]gmail[PONT]com címre, csatolja hozzá a képeket és nevezze meg a települést, ahol a fertőzött növényt találta. Segítsetek nekem nyomozni a fügefavész (Ceratocystis ficicola) után. Előre is hálásan köszönöm mindenkinek! 😎

Forrás: www.eppo.int