érdekesség , fügekávé , gasztro , tudomány ,

Te ittál már fügekávét? – avagy a fügekávé története

A minp egy fügéről (Ficus Carica) szóló beszélgetés folyamán merült fel a fügekávé kifejezés. A kedvenc fügés facebook csoportomban beszélgettünk pár taggal, amikor az egyik srác bedobta, hogy egy rokona Ausztriából hozott fügekávét, amelynek kimondottan érdekes, karamellás íze van. Rögtön felkaptam a fejem erre, és eldöntöttem, hogy jobban beleásom magam a témábe és kerekítek egy posztot erről, mert roppan érdekesnek találom. Az már egy másik kérdés, hogy mint vállalkozó kedvű gasztroblogger ezt mindenképpen saját magam el is fogom készíteni, és meg is fogom kóstolni. De erről majd a maga idején hírt fogok adni a gasztroblogomban. De visszatérve a fügekávé témájához. Beleástam magam egy kicsit a témába, ami olyan lett végül, mint egy időutazás. Megpróbállak most titeket is kicsit visszarepíteni az időben.

A fügekávé története...
A füge kávé eredetéről annyit sikerült kiderítenem, hogy első említés az 1800-as évek elejéről származik Ausztriából, ahol mint kávépótló kezdték el gyártani és fogyasztani. Ugyanis akkoriban a Napóleon által 1806-ban létrehozott kontinentális blokád miatt nehezen lehetett kávébabhoz jutni, így divatossá váltak a kávé helyettesítők, közöttük a fügekávé is. A kontinentális blokád persze végül visszájára sült el, Napóleon nem érte el vele a célját, de a fügekávé maradt. A forrásokból nem derül ki, hogy a legelső fügekávé honnan származik, de az biztos, hogy a kávéhelyettesítőket Európában Németország virágoztatta fel. Ebben jelentős szerepet játszott Otto E. Weber.

Otto E. Weber kávéhelyettesítő gyára nemzetközileg elismert kávéfűszerek és kocka tea gyártója volt a szászországi Radebeulban. Még a drezdai királyi udvart is ő ellátta el. E. Weber teagyárát 1864-ben alapították. 1873-ban hozzáadták a berlini Otto E. Weber kávépótló gyárat. A termelésre és értékesítésre szakosodott cég nemcsak teát gyártott préselt kockákban (kocka tea), hanem egyben az első és sokáig a legnagyobb német cég volt a fügekávé gyártásában és értékesítésében. Gyárát egyébként 1952-ben egyesítették a mai Teekanne-csoport anyavállalatával, amelyekből végül létrehozták a Teehaus GmbH-t.

Nem sokkal később 1880-ban Ausztriában is megkezdődött a fügekávé gyártása az Adolf Tschepper által alapított birodalmi gyárban (melyet 1908-ban Karl Kuhlemann vett át, és az ismert nagyvállalat lett belőle), ahol 1926-ban már 6000 tonna „Titze Arany füge kávé” készült el. Hazánkban a fügekávé megjelenése az 1900-as elejére tehető, melyet az alsóbb társadalmi osztályból valók fogyasztottak inkább, mert a rendes kávébabból készített italt nem mindenki tudta megfizetni akkoriban még.

És akkor pár szó arról, hogyan is készült a fügekávé.

A füge összegyűjtése után szárítópadlóra helyezték, ahol először forrásban lévő sóoldatba merítették, hogy a füge hajlékonyabb legyen. A fügét ezután 24 napon keresztül szárították a napon, majd két hónapig úgynevezett szárító ládákba helyezték. Legvégül pedig a szárított fügét ismételten hideg sós vízzel lemosták, és csak ezután következett annak feldolgozása. A füge újbóli megtisztítása után pörkölő kemencébe helyezték, ahol 140 °C és 180 °C közötti állandó hőmérsékleten megsült. A megpörkölt fügegyümölcsöket, melyek most nagyon kemények voltak, hiszen a magas hőmérsékleten teljesen kiszáradt. Az alaposan pörkölt és lehűtött fügét ezután malomban őrölték porrá és csomagolták. A fügekávé immár készen állt arra, hogy a fogyasztók asztalára kerüljön. Ez az őrölt fügekávé tetszés szerint keverhető hagyományos koffeines kávékkal, vagy akár önmagában is főzhető.

Felhasznált források:

LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!

A minőségi fügés tartalmak létrehozása rengeteg időt és energiát emészt fel. És mint tudjuk, az idő pénz. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Ezt magánemberként egyre nehezebben tudom előteremteni, pedig azt gondolom, hogy értékteremtő projektbe fogtam bele. Ha sikerül megtalálnom azt a nagyjából két tucatnyi fügefajtát, amelyek termesztésével komoly sikereket lehet elérni Magyarország változóban lévő éghajlatán, az minden fügekedvelőnek csak jó lehet. Ha szerinted is értékes az önkéntes kutatómunkám, és van rá lehetőséged, kérlek, támogass engem, és ezáltal légy részese te is mindannak, amit megalkotok, létrehozok.

Támogatnám a Fügés embert! 💛

Megjegyzések

Népszerű cikkek

A füge szaporítása – 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge ( Ficus Carica)  magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal  (anyanövény)  megegyező tulajdo

A füge szaporítása – 2. rész: vízben gyökereztetés

Akik olvasták korábbi blogbejegyzéseimet a fügéről ( Ficus Carica) , tudhatják, hogy nem vagyok híve a füge vízben történő gyökereztetésének. Ennek legfőbb oka, hogy a füge egy rendkívül könnyen gyökeresedő növény. Ha egy darabkáját zsinórra kötjük, belógatjuk egy 80% páratartalmú helyiségbe, akkor akár ültető közeg híján is gyökerezni kezd. Persze, így nem maradna életben, ezt csak azért írtam le, hogy szemléltessem, mekkora is a füge hajlandósága a járulékos gyökerek képzésére. A füge gyökeresedési hajlandóságáról, a dugványban lejátszódó hormonális folyamatokról valamint arról, milyen az ideális dugvány, a füge szaporítása - 1. rész: dugványozás című cikkemben írok bővebben, ha érdekel a téma, érdemes elolvasni azt is. De akkor miért ellenzem sokszor oly makacs módon a füge vízben gyökereztetését? A megfelelő ültető közegbe dugva a füge dugványt akár magára is hagyhatjuk több hétre, ha gondoskodtunk arról, hogy megfelelő legyen a számára a páratartalom. Egy PET palackot félbe v

Időjárás

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2023 fugesember.hu