biodiverzitás , Ficus thonningii , fordítás , környezetvédelem , Krakatoa , Mike Shanahan , tudomány ,

A fügefák csodálatos teremtő ereje...

Ez a poszt Mike Shanahan The nearly magical properties of fig trees című blogbejegyzésének magyar nyelvű fordítása, amelyet a szerző 2018. szeptember 17-én publikált blogján. Szeretem olvasni a cikkeit, bejegyzéseit, mert hatalmas tisztelettel ír a természetről, ezen belül a fügékről, és azok szerepéről az ökológiában.

Amikor 1883-ban kitört az indonéz Krakatoa vulkán, az általa kibocsátott hullámok a mintegy 50 kilométerre fekvő Jáva nyugati részén fekvő Bantamba-t is elérték, és a parttól számított több, mint 300 méternyire letarolták az erdőt. Egy évvel később odalátogató francia tudósok elmondták, hogy csak magas fügefák maradtak állva, csupasz ágaik az ég felé nyúltak.

Visszatérve a Krakatoa-ra, az életnek nyoma sem volt. A sziget nagy része elpárolgott, és ami megmaradt, azt egy 60 méter mély hamutakaró alá temették. Nemsokára azonban ott is több fügefa faj kezdte megvetni a gyökereit, amelyek vélhetően vándormadarak, és denevérek által kiürített magvakként érkeztek. Ezek a fák nem sokkal később már teremték is a fügét, odavonzva ezzel több repülő állatot, amelyek idővel több tucat egyéb más fafaj magját is magukkal vitték. És így a fekete lávából újjá nőtt az erdő...

A fügefák fizikai ereje, ellenálló képessége, és az a varázslatos tulajdonsága, hogy mágnesként vonzza magához az állatokat, olyan erők, amelyeket kihasználhatunk a Föld gyorsan változó éghajlatával való megküzdés során. Amint azt a Ladders to Heaven (amerikai cím: Gods, Wasps and Stranglers) című könyv mutatja (korábban a Fügés emberen is megjelentettem egy cikket a Fügefa, amely alakította az emberi történelmet... címmel), az emberiség régóta profitál ezekből a fákból, mint anyagok és gyógyszerek, élelmiszerek, árnyék és biztonság forrásaiból. Ahogy a világ felmelegszik, nagyobb szükségünk lehet rájuk, mint valaha.

Ez minden bizonnyal igaz az indiai Meghalaya államra, amely a leginkább esőáztatta lakott hely a Földön. Az erdős dombokon élő khasi és jaintia nép a Ficus elastica fügefák légi gyökereit élő hálókká képezi, amelyek megakadályozzák a földcsuszamlásokat, és élő hidakat teremtenek, amelyek életeket menthetnek meg (angol nyelvű forrásra mutat a link), amikor a monszun esők a patakokat tomboló áradatokká változtatják.

Fügefa gyökereiből készült élő hidak Cherrapunjiban, Indiában (kép: flickr)

E természetes módon létrejött hidak némelyike évszázadosnak tekinthető. Ezzel szemben az emberi kéz alkotta acél függőhidak csak néhány évtizedig tartanak ki. Sanjeev Shankar, Bangalore-ban élő építész szerint a fügegyökerek acélhidakkal való egyesítése erősebb, hosszabb élettartamú hibrid szerkezeteket hozhat létre  (angol nyelvű forrásra [PDF] mutat a link). Azt is gondolja, hogy más országokban élő emberek saját helyi Ficus fajuk élő gyökereit használhatnák olyan szerkezetek létrehozására, amelyek ellenállóképesek a szélsőséges időjárással szemben.

De a fügefák nem csak az olyan nedves helyeken értékesek, mint a Meghalaya. Ezenkívül segítenek az embereknek alkalmazkodni a növekvő aszályveszélyhez. Az etiópiai gazdák például a Ficus thonningii nevű fügefajtát ölelik fel. Ezeknek a fáknak nincs szükségük öntözésre, de leveleik létfontosságú nedves takarmányt biztosítanak az állatok számára. Lehulló, és korhadó levelekkel gazdagítják a talajt, és javítják a tűző nap helyett az árnyékukban ültetett növények növekedését.

Mulubrhan Balehegn és munkatársai a Mekelle Egyetemen végzett kutatásai azt mutatják, hogy ennek a fajnak a telepítése a szokásos takarmánynövények helyett 500 százalékkal növelheti a termelést, miközben 95 százalékkal csökkenti a vízbevitelt. Azok a kecskék, amelyek a fügefa leveleit eszik, több és jobb minőségű húst termelnek (angol nyelvű forrásra mutat a link), mint azok, akik csak kereskedelmi takarmányt kapnak. Az elmúlt évtizedben Balehegn és kollégái 20 000 háztartást bátorítottak e fa ültetésére. Azt remélik, hogy a gazdálkodók követni fogják a példát a másik 33 afrikai országban, ahol a Ficus thonningii nő, és arra ösztönzik az embereket, hogy hasonló megközelítést alkalmazzanak a fügefákkal India és Kína száraz területein.

Ficus thonningii

Lényeges, hogy a fügefák ültetése nem csak javítja a megélhetést, de segít az embereknek alkalmazkodni a változó éghajlathoz. A szén tárolásával a fák is szerepet játszhatnak a felmelegedés lassításában. Növekedésük során minden fa szenet raktároz, de – a Krakatauhoz hasonlóan – a fügefák más fafajok növekedését is ösztönzik, mivel fügéik a magvak szétszóródásának sokféleségét vonzzák. Costa Ricán, Thaiföldön és Dél-Afrikában a kutatók ezt az erőt fügefák ültetésével kamatoztatják, hogy felgyorsítsák az újraerdősítést a kivágott, és aknás területeken.

Másutt az emberek hagyományosan a Ficus fajok jelenlétét használták fel a víz istenítésére, segítve őket annak eldöntésében, hová ültessenek be, vagy ássanak kutakat. Mások nagy fügefákat ültettek, vagy állva hagytak természetes napernyőként a hőség ellen, vagy szárított fügét tároltak, hogy aszály és éhínség idején hozzájuk forduljanak. Valójában a fügefák voltak az első olyan növények, amelyeket az emberek háziasítottak. Évezredek óta segítik az embereket a túlélésben a forró, és száraz vidékeken. Ahogy a világ felmelegszik, a ma már legalább 70 országban termesztett ehető füge (Ficus carica) jelentősége is megnő.

Az emelkedő hőmérséklet kihívást jelent a fügefák, és az apró darazsak számára is, amelyektől függenek virágaik beporzásában. De ez a kapcsolat a növények, és beporzóik között 80 millió évvel régebb óta tart, mint mióta az ember létezik a Földön. A fügefák túlélték az óriási dinoszauruszokat elpusztító kihalást, és melegebb időszakokat is átéltek, mint amit ma tapasztalunk. Ezzel szemben mi még újak vagyunk a bolygón. Jövőnket bizonytalanná teszi, hogy lassú ütemben távolítjuk el a szén-dioxidot a légkörből, és korlátozott az alkalmazkodóképességünk az ebből eredő éghajlat változáshoz. A jó hír az, hogy a fügefák mindkettőben segíthetnek.

A szerző Mike Shanahan szabadúszó író, angol biológus, aki az esőerdők ökológiájából doktorált. Könyvet írt a fügefákról, amely az Egyesült Királyságban Ladders to Heaven címen, Észak-Amerikában pedig Gods, Wasps and Stranglers címmel jelent meg.

LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!

A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉

Megjegyzések

Népszerű cikkek

Füge metszése, avagy kell-e metszeni a fügét?

Újra és újra felbukkanó kérdés, hogy kell-e metszeni a fügét ( Ficus Carica) , és ha igen, mikor és hogyan kell elvégezni a fügefa vagy fügebokor metszését. Ha beírjuk a keresőbe, akkor rengeteg találat zúdul ránk, és teljesen elveszünk az információkban, főleg, ha bizonytalanok vagy éppen gyakorlatlanok vagyunk a füge nevelését illetően. A cikkekben sokszor nagyon ellentmondásos információk vannak. Az egyik szerint erős metszést igényel a füge, a másik szerint épp csak kell metszeni. Az egyik szerint télen, a másik szerint tavasszal, de olvastam már olyat is, amelyik a nyári metszést javasolta. Ezért arra gondoltam, írok erről egy összefoglalót, hogy mégis, hogyan és mikor is kell metszeni a fügét, ha egyáltalán kell... Kell-e metszeni a fügét? A válasz összetett, mert igen és nem. Igen , az ültetést követően érdemes azonnal a kétharmadára visszavágni, valamint az ültetés utáni első évben ugyanezt megismételni. Ezt azért célszerű elvégezni, hogy az első időszakban több energiát tudj...

Pöttyös lámpahordó-kabóca (Lycorma delicatula) – hogyan védekezzünk ellene?

A Lycorma delicatula, vagy ahogy idehaza hivatkoznak rá, a pöttyös lámpahordó-kabóca egy renkívül nagy károkat okozó kabócafaj. Az állatcsoport a fura nevét annak köszönheti, hogy „magasan hordja az orrát”, erről régen úgy hitték, éjszaka képes fényt kibocsátani – ez ugyan nem így van, de a név rajtuk ragadt. Mivel a hazai cikkek, amelyek erről a kártevőről szólnak, eléggé felületesek, elnagyoltak és adatszegények, gondoltam, írok egy cikket, melyben a lehető legtöbb – a tudomány jelen állása szerint elérhető – információt közlöm róla. Azt mindenképp le kell szögezzem a pánikhangulat kialakulásának elkerülése érdekében, hogy ezt a kártevőt a cikkem megjelenéséig sem hazánkból, sem más európai országból nem jelentették. Csak azért írok róla, mert egyes terjedését vizsgáló kutatások előrejelzései alapján bármikor megjelenhet Európában is. A legfeljebb 25 mm hosszú Lycorma delicatula ázsiai eredetű (Kínában, Indiában és Vietnamban őshonos) . A 2000-es évek közepe táján jelen...

Időjárás

Címkék

Aclees taiwanensis adriai Afrikai fügelégy állatkerti fügék allergia álmok amerikai lepkekabóca ámpolnafikusz aszalódó aszalt füge aszály átültetés ausztrál füge azonosítatlan fajta beporzás beszámoló beszerzés betakarítás betegség biodiverzitás biokertészkedés bogyós ízvilág Budai Vár bujtás Carpobrotus Carpophilus hemipterus Ceratitis capitata Ceratocystis ficicola Ceroplastes ceriferus Ceroplastes rusci ChatGPT Christian Ziegler crna csapadék csíkos füge csíráztatás darazsak darázscincér deformálódott levelek dézsás füge Dr. Nanthinee Jevanandam Drosophila suzukii dugványozás egészség egyéb fikusz élet előadás előrejelzés Emma Marris epifita érdekesség esemény fagyasztás fagykár fajtaazonosság fajtabemutató fajtaválasztás Farmosi füge-fajtagyűjtemény farmosi fügedarazsak Farmosi fügeföld Fekete fügelégy feldolgozás fiatalítás Ficus auriculata Ficus benghalensis Ficus benjamina Ficus citrifolia Ficus dammaropsis Ficus erecta Ficus gasparriniana Ficus grossu-larioides Ficus ilicina Ficus ingens Ficus microcarpa Ficus palmata Ficus pleurocarpa ficus pseudopalma ficus pumila Ficus punctata Ficus religiosa Ficus rubiginosa Ficus Ruminalis Ficus sycomorus Ficus thonningii Ficus vaccinioides Ficus variegata Ficus villosa Ficus watkinsiana Fig endosepsis fojtogató füge fonalféreg fordítás Fővárosi Állat- és Növénykert füge a lakásban füge antraknózis füge azonosítás füge igényei füge mozaik vírus füge ormányos füge viaszos pajzstetű füge-levélbolha füge-levélmoly fügebogár fügebor fügedarázs fügeérés fügefa-kéregmoly fügefavész fügehullás fügekaktusz fügekávé fügekörkép fügelégy fügelevél fügelikőr fügematuzsálem fügenemesítési program fügerozsda fügeszalámi fügeszú Gajumaru Treehouse Diner gasztro Gellért-hegy gondozás gyógynövény gyökereztetés gyökérmetszés gyökérsarj gyümölcslégy hangya harlekinkatica háromszor termő hasznos tippek hemiepifita hibrid füge hidegtűrés Homotoma ficus hottentottafüge időjárás India indiai teknőspajzstetű Jászberényi Állat- és Növénykert Jégfüge kabóca kaktusz kaprifüge karácsony kártevő Kátai aszalódó kétszínű gyümölcsfénybogár kísérletezés kiszoktatás klímaváltozás koffig korai érés kordonos nevelés kórokozó környezetvédelem közlemény Krakatoa kukacos füge kultúra kúszófüge kutatás látványosság leg-leg-leg légbujtás levélfoltosság levélhullás levéltetvek lexikon litofita LSU füge madarak magaságyás magnélküli magyar füge Meg Lowman megtermékenyítés metszés mézfüge Mike Shanahan mikorrhiza mitológia Mt. Etna Naha Harbour Diner nematoda nemisfüge növénytársítás növényvédelem OpenAI Opuntia országtorta ökológia öntözés őszi munkálatok pajzstetű permakultúra Pettyesszárnyú muslica Planococcus ficus poloska porbujtás pozsgás pöttyös lámpahordó-kabóca prémium füge recept Ross Raddi rózsabogár San Pedro Silba adipata spicces füge respektus spiritualitás Steve Bradt szaporítás szaporítás magról szikomorfa szmirnai szukkulens szüret Tabán takarás talajtakarás támogatás tápanyag utánpótlás táplálkozás tárolás tartósítás tavaszi munkálatok tea teleltetés téli munkálatok téli védelem termesztés tip pinching típusok törpe füge történelem tősarj trágyázás tudomány turizmus ujjas óriás unifera utazás ültetés ünnep Vajdahunyadvár vallás Városliget vásárlás védjegyzett fajta viaszos szőlő-pajzstetű videó viharkár virágbogarak Zaprionus indianus

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020- fugesember.hu