Translate

Fügefák nevelése szeles tájakon

Amikor a fügefa (Ficus Carica) környezeti igényeiről és gondozásáról esik szó, minduntalan leírják (jómagam is több alkalommal tettem már meg), hogy a széltől védett helyet szereti a legjobban, az a legideálisabb a számára. Ez eddig teljesen rendben is van, de mi van akkor, ha nincs ilyen helyünk? 

A kép csak illusztráció, és nem fügefát ábrázol

Könnyen előállhat ugyanis az a helyzet, hogy szeles vidéken lakunk, vagy éppen a tanyánkra szeretnénk fügefát ültetni, ahol a közelben semmi, de semmi sem töri meg a síkság egyhangúságát. Ilyenkor természetesen joggal merülhet fel a kérdés:

Ha nincs széltől védett helyem, ne is álmodjak saját fügéről?

Szerencsére azért a képlet ennél némiképpen árnyaltabb. A füge ugyanis valóban sokkal jobban szereti a széltől védett helyeket, mint az ellenkezőjét, de azért a mediterráneumban is szép számmal fordulnak elő szeles, vagy akár viharos tájakon magányosan álldogáló fügefák.

Így tehát az ebből kiderülhet, hogy alapvetően maga a légmozgás nem zavarná a fügét, ha el tudja érni azt a fejlettségi szintet, amikor már a szeles területeken is biztonsággal meg tudja magát tartani a talajon. Ebben a kezdeti küzdelemben nyújthatunk mi, szorgos-gondos kertészek egy kis segítséget, hogy kivegyük a részünk ebből a heroikus küzdelemből az első pár évben.

Hogyan ültessünk fügefát szeles, viharos területre?

Ahhoz, hogy stabilan tudjon állni a fügefánk egy közepes viharban is, az kell, hogy kellően erős, és kiterjedt legyen a gyökérzete ahhoz, hogy a lombkorona a vitorlahajtását minduntalan kiaknázó szelek erejét tudja kompenzálni. Így tehát, amikor szeles területre szeretnénk fügefát, vagy fügebokrot ültetni, akkor a következő feladatokra kell felkészülnünk az első néhány évben:

Ültetéskor ültessük mélyebbre a fügét, mint amilyen mélyen a cserépben volt, majd üssünk le mellé egy karót, ami legalább másfél métert kiáll a földből. Ahhoz, hogy kellő tartást biztosítson a karó, legalább 60 centi mélyre üssük le. A fügét ültetését követően csípjük vissza az egyharmadára. Ha több hajtása is van, mindet csípjük vissza, majd a legerősebbet rögzítsük a karóhoz. Öntözzük be alaposan. Eleinte rendszeresen öntözzük, hogy minél gyorsabb tudjon gyökeresedni. Ezzel a lehető legnagyobb eséllyel indítottuk viharos útjára kedvenc fügénket.

Hogyan gondozzuk az első három évben a szeles területre ültetett fügét?

Bár rendszeresen felmerülő kérdés a közösségi oldalakon, hogy a fügét bokornak vagy fának neveljük, szeles területeken az egyik legfontosabb szabály, hogy ne válasszunk fa formát kedvenc fügénknek. Erre a legerősebb érv, hogy egyetlen törzsön a talajtól magasan helyezkedik el a teljes lombkorona. Az ennek nekifeszülő szél erejét megtoldja a magas törzs erőkarként való működése. És amikor ez párosul a füge sekényen futó gyökereivel (főleg, ha még fiatal és nincs is kellően erős gyökérzete), akkor igen komoly esélye van annak, hogy vagy derékba törik a fügefánk, vagy kifordul a földből. Nyilván ahhoz, hogy kifordítsa a talajból, már extrém erős szél szükségeltetik, de az utóbbi években ilyeneknek sem vagyunk éppen híján hazánkban. Válasszuk inkább a bokor formát, amely sokkal jobban ellen tud állni a szélnek, és a magassága kisebb lesz ezáltal a fügének.

A másik fontos szabály, hogy amíg meg nem erősödik, addig metszeni kell rendszeresen. Igen, tudom! Én vagyok az, akinek alapvetése, hogy általános értelemben véve nem kell metszeni a fügét. De most egy rendhagyó környezetben szeretnénk fügét nevelni, és ehhez metszeni kell! Ez egyrészről segíti annak a célnak az elérését is, hogy bokor formára neveljük, másrészről folyamatosan csökkentjük ezáltal a lombkorona méretét, aminek így sokkal kisebb a vitorla hatása. Természetesen eközben se feledkezzünk meg a rendszeres öntözésről, mert ez valóban segíti a gyorsabb gyökeresedést, de ahogy a füge öntözéséről szóló cikkemben már írtam, a harmadik évtől érdemes folyamatosan csökkenteni az öntözések gyakoriságát és mennyiségét, hogy arra kényszerítsük a fügét, hogy minél mélyebbre hatoljon a talajban a vizet kutatva.

A folyamatos növekedést követve mindig kötözzük magasabban is a karóhoz az ágakat. Ha kell, egy bokor ágai mellé egyenként több karót is le lehet verni. Ez túlzásnak tűnhet, de nem az. Igen, nem a legszebb látvány, de ne feledjük el, hogy ez csak addig kell, míg kellően meg nem erősödik a fügebokrunk. A negyedik évtől már szép lassan elkezdhetjük felszedni a karókat mellőle, de azért a rendszeres méretet csökkentő, és ritkító metszést ne hagyjuk abba még.

Ha ezeket a szabályokat betartjuk az első három évben, akkor sikerünk lesz!

Utána már nem lesz szükségünk ennyi hókuszpókuszra. Azt azonban tartsuk szem előtt, hogy a szeles helyeken a téli fagyok mellett a szél is igen fagyos tud lenni, ami nem csak a tényleges elfagyás veszélyével fenyeget, hanem egyszerűen kiszáríthatja a fügebokrunk vesszőit is. Ennek elkerülése érdekében érdemes felkészülnünk a füge téli védelmére is.

Megjegyzések

Népszerű tartalmak

A füge szaporítása – 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge ( Ficus Carica)  magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal  (anyanövény)  megegyező tulajdo

Hogyan aszaljunk fügét napon?

Tombol a nyár, a kánikula pedig az elviselhetetlenséggel határos, mindeközben pedig érik a füge. Bár az ország melegebb részein már az első terméshullám szinte teljesen leérett, az ország középső, és keleti részen még javában érik a füge. Ha pedig a kettőt – tikkasztó napsütés és érett füge – egy mondatban említjük, szinte elkerülhetetlen, hogy az aszalt fügére asszociáljunk... Aki evett már igazán jó minőségű aszalt fügét, az egészen biztosan szereti. Mert hogyan is lehetne nem szeretni az aszalt fügét? 😏 Persze a jó minőségű aszalt füge alatt nem arra a sok esetben boltban kapható cipőtalp keménységű vacakra gondolok, aminek a színe szürkés foltokkal tarkított, mintha penészes lenne, és még egy krokodil állkapcsát is próbára tenné. Az igazi aszalt füge aranysárga, vagy barnás színű attól függően, hogy sárga, vagy lila bőrű fügéből készült. Ezen túl pedig természetesen lágy, puha, és rendkívül kellemes zamatú. Az igazán jó minőségű aszalt füge már akkor beindítja a nyáltermelődést, m

Címkék

adriai amerikai lepkekabóca Arany mézfüge aszalódó aszalt füge aszály átültetés azonosítatlan fajta Babits Bacorinho beporzás beszerzés betakarítás betegség Blanche d'Argenteuil Botanikus kert Budai barna aszalódó Budai barna bőtermő Budai zöld óriás bujtás Cachopeira Ceglédi óriás Christian Ziegler Crna Cu de Burro csapadék csíkos füge csíráztatás Dalmatie deformálódott levelek Della Monaca Della Signora Desert King dézsás füge Dottato Dr. Nanthinee Jevanandam Drosophila suzukii Drostophila suzukii dugványozás egészség élet előrejelzés Emma Marris érdekesség Erdőkertesi Dalmát fagykár fajtabemutató Farmosi barna Farmosi bőtermő Farmosi füge-fajtagyűjtemény Farmosi Törpe Fekete fügelégy feldolgozás Ficus auriculata Ficus benghalensis Ficus benjamina Ficus citrifolia Ficus grossu-larioides Ficus microcarpa Ficus punctata Ficus religiosa Ficus sycomorus Ficus thonningii Ficus variegata Ficus watkinsiana Firoma® fojtogató füge fordítás füge füge a lakásban füge antraknózis füge igényei füge mozaik vírus füge viaszos pajzstetű füge-levélmoly fügedarázs fügeérés fügefa-kéregmoly fügehullás fügekávé fügelevél fügerozsda fügeszú Gajumaru Treehouse Diner gasztro Gold Orphan gondozás gyógynövény gyökereztetés gyökérsarj Györöki Lapos hangya Hardy Yellow háromszor termő időjárás Jégfüge Jin Ao Fen Kadota kapri füge kártevő Kátai aszalódó Kátai sárga óriás keszthelyi barna Keszthelyi fekete kísérletezés klímaváltozás kórokozó Krakatoa látványosság légbujtás levélfoltosság lexikon Little Miss Figgy® madarak Madeleine des Deux Saisons magnélküli Martinsfeige Mary Lane Meg Lowman megtermékenyítés Mei Li Ya metszés mézfüge Michurinska-10 Mike Shanahan Miljska Morena Naha Harbour Diner Napolitana Napolitana negra növényvédelem Orphan öntözés őszi munkálatok panache Panino Paradiso Pécsi lila Pedro Petrovača bileja Petrovka Pettyesszárnyú muslica Pingo de Mel porbujtás Ronde de Bordeaux Ross Raddi San Pedro Sankt Martin Šaraguja Sárga Óriás Silba adipata Sinkó lila óriás Steve Bradt szaporítás szaporítás magról szirnai szüret takarás talajtakarás talajtakatás tápanyag utánpótlás táplálkozás tárolás tartósítás tavaszi munkálatok teleltetés téli munkálatok téli védelem Termenjača típusok törpe füge tősarj trágyázás tudomány Turca unifera utazás ültetés védjegyzett fajta videó Violette de Sollies Zamojcica Zamorčica

Időjárás

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2022 fugesember.hu