gondozás , öntözés , ültetés ,

Milyen a füge gyökérzete? Mélyre hatoló, vagy sekélyen elterülő?

Sokat írtam már a füge föld feletti részeiről, ellenben a gyökérzetéről még nem esett eddig túl sok szó. Pedig ahhoz, hogy megfelelően tudjuk gondozni a fügénket, és a számára legideálisabb helyre ültessük, elengedhetetlen a gyökérrendszerének az ismerete is.

A közösségi platformokon többször merül fel a füge gyökérzetével kapcsolatos kérdés, és sajnos az arra érkező – jobbára laikusoktól származó – válaszokból az derül ki, hogy az emberek többsége azt gondolja, a füge gyökérzete is olyan, mint a többi gyümölcsfáé. Pedig ez nem így van.

Milyen a füge gyökérzete?

A füge egy sekélyen gyökerező növény, amelynek teljes gyökérzete a talaj felső egy méterében helyezkedik el, ezen belül is a gyökérzet 90%-a a felső 60 centiméterben, és csupan a maradék 10% hatol le a fentebb már említett, maximum egy méteres mélységig. És még ez sem minden esetben van így. Tudni kell ugyanis, hogy míg a magról kelt fügének van főgyökere, ami le tud hatolni arra a bizonyos egy, vagy akár másfél méteres mélységig is, hogy aztán oldalirányba növesszen a talajfelszínnel párhuzamos gyökérzetet, addig ez a vegetatív úton szaporított fügéknél nem így van.

A vegetatív úton szaporított fügének nincsen főgyökere, amely mélyre tud hatolni. A vegetatív úton szaporított fügének csak másodlagos, úgynevezett járulékos gyökerei vannak, amelyek csak csekély mértékű mélységekik hatolnak, leginkább vízszintesen nőnek. És mivel a mi éghajlatunkon a fügedarázs jelenléte híján általánosságban nem beszélhetünk generatív (magról történő) szaporításról, így el kell fogadjuk, hogy nálunk a fügéknek nincsen főgyökere, csakis járulékos gyökerei vannak.

De akkor hogy lehet ennyire szívós, szárazságtűrő a füge?

Ennek oka a gyökértömegében van. A füge gyökérzete kimondottan invazívnak számít, mert a megfelelően laza és meleg talajban rendkívüli gyorsasággal növekszik, és a gyökerek a törzstől mérve akár a 7-8 métert is elérhetik körkörösen minden irányba, de legalább a lombkorona méretével megegyező. Ebből is látszik, hogy a füge víz- és tápanyaggyűjtő területe rendkívül nagy. A füge ezzel kompenzálja úgymond azt, hogy a talaj felső rétege szárazabb, mint az alsóbb rétegek.

És ezen tulajdonságából adódik az is, hogy ha a fügefát folyamatosan nagy mennyiségű vízzel látjuk el a törzse közvetlen környezetében, akkor a fa nem növeszt 7-8 méteres gyökereket a víz után kutatva, mert minek pazarolja az energiáit ekkora gyökértömeg kifejlesztésével, ha sokkal kisebb területről is elegendő vizet tud begyűjteni. Aztán ebből következik, hogy érzékennyé válik arra, ha kimarad egy-egy öntözés. Ekkor jönnek a posztok a közösségi platformokon, hogy a füge vízigénye nagy, és hogy folyton kell locsolni nagy mennyiségű vízzel, meg hogy el kell árasztani több száz liter vízzel két- három naponta, és így tovább, bla-bla-bla...

A fügét tehát helyesen kell nevelni. Az ültetés évében, és még a rákövetkezőben is sokat kell öntözni, utána pedig folyamatosan csökkenteni az öntözések gyakoriságát, és mennyiségét egyaránt. A harmadik-negyedik évtől már csak a rendkívül aszályos időszakokban öntözzük, akkor viszont nem csak a törzs körül, hanem legalább egy 3-5 méter átmérőjű körben a törzs körül, hogy a teljes gyökérzete vízhez juthasson. De erről már írtam korábban is a füge öntözéséről szóló cikkemben.

Milyen a jó talaj a fügének?

A füge azkon a talajokon fejleszti leghatékonyabban a gyökérzetét, amelyek kellően lazák, melegek és szellősek. Az ilyen talajban gyorsan elvezetődik a víz, és könnyedén tudnak utat törni maguknak a gyökerek. Az ilyen talajnak az oxigénellátottsága is jobb, ami szintén előnyös a füge számára. Ezárt aztán a kötött, agyagos talajokon lassabban növekszenek a fügék, sokkal több törődést igényelnek az első években. Ellentétben ezzel a laza szerkezetű, homokos talajokkal, ahol sokkal gyorsabban tudnak fejlődni, és rövidebb idő kell ahhoz, hogy elérjék azt a szintet, amikortól már nem igényelnek rendszeres öntözést.

LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!

A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉

Megjegyzések

  1. nagyon hasznos infó.

    VálaszTörlés
  2. Kedves Zsolt!
    Több fórumon olvastam, hogy a fügét a ház mellé célszerű ültetni, ezzel és védve a növényt.Viszont a gyökérzetét tekintve egy vályog ház esetén ez nem tűnik nekem túl jó öteletnek.Önnek mi a véleménye, milyen távolságot tartsunk a ház faltól füge ültetésekor?
    Köszönöm!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Vályogházak esetében mindig sokkal óvatosabban kell eljárni, mert sajnos a többségüknek nincs megfelelően szilárd alapja. Amennyiben ez már az a fajta vályogház, ami a talajszinthez képest emelt alapon van (lépcsőn lehet bejutni a házba), akkor valószínűleg már beton alapja van. Ebben az esetben lehet a ház mellé ültetni. Ha nincs, vagy nem tudni, hogy van-e beton alapja a háznak, úgy nem javasolnám a ház mellé ültetni a fügét. Ez esetben a házfaltól minimum öt méteres távolságot kellene tartani ültetésnél.

      Törlés

Szólj hozzá!

Népszerű cikkek

Füge metszése, avagy kell-e metszeni a fügét?

Újra és újra felbukkanó kérdés, hogy kell-e metszeni a fügét ( Ficus Carica) , és ha igen, mikor és hogyan kell elvégezni a fügefa vagy fügebokor metszését. Ha beírjuk a keresőbe, akkor rengeteg találat zúdul ránk, és teljesen elveszünk az információkban, főleg, ha bizonytalanok vagy éppen gyakorlatlanok vagyunk a füge nevelését illetően. A cikkekben sokszor nagyon ellentmondásos információk vannak. Az egyik szerint erős metszést igényel a füge, a másik szerint épp csak kell metszeni. Az egyik szerint télen, a másik szerint tavasszal, de olvastam már olyat is, amelyik a nyári metszést javasolta. Ezért arra gondoltam, írok erről egy összefoglalót, hogy mégis, hogyan és mikor is kell metszeni a fügét, ha egyáltalán kell... Kell-e metszeni a fügét? A válasz összetett, mert igen és nem. Igen , az ültetést követően érdemes azonnal a kétharmadára visszavágni, valamint az ültetés utáni első évben ugyanezt megismételni. Ezt azért célszerű elvégezni, hogy az első időszakban több energiát tudj

A füge szaporítása – 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge ( Ficus Carica)  magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal  (anyanövény)  megegyező tulajdo

Időjárás

Címkék

adriai állatkerti fügék allergia álmok amerikai lepkekabóca ámpolnafikusz aszalódó aszalt füge aszály átültetés ausztrál füge azonosítatlan fajta beporzás beszámoló beszerzés betakarítás betegség biodiverzitás biokertészkedés bogyós ízvilág Budai Vár bujtás Carpobrotus Ceratocystis ficicola Ceroplastes ceriferus Ceroplastes rusci ChatGPT Christian Ziegler crna csapadék csíkos füge csíráztatás darazsak deformálódott levelek dézsás füge Dr. Nanthinee Jevanandam Drosophila suzukii dugványozás egészség egyéb fikusz élet előrejelzés Emma Marris epifita érdekesség fagyasztás fagykár fajtaazonosság fajtabemutató fajtaválasztás Farmosi füge-fajtagyűjtemény Farmosi fügeföld Fekete fügelégy feldolgozás fiatalítás Ficus auriculata Ficus benghalensis Ficus benjamina Ficus citrifolia Ficus dammaropsis Ficus erecta Ficus gasparriniana Ficus grossu-larioides Ficus ilicina Ficus ingens Ficus microcarpa Ficus palmata Ficus pleurocarpa ficus pseudopalma ficus pumila Ficus punctata Ficus religiosa Ficus rubiginosa Ficus Ruminalis Ficus sycomorus Ficus thonningii Ficus vaccinioides Ficus variegata Ficus villosa Ficus watkinsiana fojtogató füge fonalféreg fordítás Fővárosi Állat- és Növénykert füge a lakásban füge antraknózis füge azonosítás füge igényei füge mozaik vírus füge viaszos pajzstetű füge-levélbolha füge-levélmoly fügebogár fügebor fügedarázs fügeérés fügefa-kéregmoly fügefavész fügehullás fügekaktusz fügekávé fügekörkép fügelevél fügelikőr fügematuzsálem fügenemesítési program fügerozsda fügeszalámi fügeszú Gajumaru Treehouse Diner gasztro Gellért-hegy gondozás gyógynövény gyökereztetés gyökérsarj hangya harlekinkatica háromszor termő hasznos tippek hemiepifita hibrid füge hidegtűrés Homotoma ficus hottentottafüge időjárás India indiai teknőspajzstetű Jászberényi Állat- és Növénykert Jégfüge kaktusz kaprifüge karácsony kártevő Kátai aszalódó kísérletezés kiszoktatás klímaváltozás koffig korai érés kordonos nevelés kórokozó környezetvédelem közlemény Krakatoa kúszófüge kutatás látványosság leg-leg-leg légbujtás levélfoltosság lexikon litofita LSU füge madarak magaságyás magnélküli magyar füge Meg Lowman megtermékenyítés metszés mézfüge Mike Shanahan mikorrhiza mitológia Naha Harbour Diner nematoda nemisfüge növénytársítás növényvédelem OpenAI Opuntia országtorta ökológia öntözés őszi munkálatok pajzstetű permakultúra Pettyesszárnyú muslica Planococcus ficus poloska porbujtás pozsgás pöttyös lámpahordó-kabóca prémium füge recept Ross Raddi rózsabogár San Pedro Silba adipata spicces füge respektus spiritualitás Steve Bradt szaporítás szaporítás magról szikomorfa szmirnai szukkulens szüret Tabán takarás talajtakarás támogatás tápanyag utánpótlás táplálkozás tárolás tartósítás tavaszi munkálatok tea teleltetés téli munkálatok téli védelem termesztés tip pinching típusok törpe füge történelem tősarj trágyázás tudomány turizmus unifera utazás ültetés ünnep Vajdahunyadvár vallás Városliget vásárlás védjegyzett fajta viaszos szőlő-pajzstetű videó viharkár virágbogarak

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2023 fugesember.hu