Translate

Milyen a füge gyökérzete? Mélyre hatoló, vagy sekélyen elterülő?

Sokat írtam már a füge föld feletti részeiről, ellenben a gyökérzetéről még nem esett eddig túl sok szó. Pedig ahhoz, hogy megfelelően tudjuk gondozni a fügénket, és a számára legideálisabb helyre ültessük, elengedhetetlen a gyökérrendszerének az ismerete is.

A közösségi platformokon többször merül fel a füge gyökérzetével kapcsolatos kérdés, és sajnos az arra érkező – jobbára laikusoktól származó – válaszokból az derül ki, hogy az emberek többsége azt gondolja, a füge gyökérzete is olyan, mint a többi gyümölcsfáé. Pedig ez nem így van.

Milyen a füge gyökérzete?

A füge egy sekélyen gyökerező növény, amelynek teljes gyökérzete a talaj felső egy méterében helyezkedik el, ezen belül is a gyökérzet 90%-a a felső 60 centiméterben, és csupan a maradék 10% hatol le a fentebb már említett, maximum egy méteres mélységig. És még ez sem minden esetben van így. Tudni kell ugyanis, hogy míg a magról kelt fügének van főgyökere, ami le tud hatolni arra a bizonyos egy, vagy akár másfél méteres mélységig is, hogy aztán oldalirányba növesszen a talajfelszínnel párhuzamos gyökérzetet, addig ez a vegetatív úton szaporított fügéknél nem így van.

A vegetatív úton szaporított fügének nincsen főgyökere, amely mélyre tud hatolni. A vegetatív úton szaporított fügének csak másodlagos, úgynevezett járulékos gyökerei vannak, amelyek csak csekély mértékű mélységekik hatolnak, leginkább vízszintesen nőnek. És mivel a mi éghajlatunkon a fügedarázs jelenléte híján általánosságban nem beszélhetünk generatív (magról történő) szaporításról, így el kell fogadjuk, hogy nálunk a fügéknek nincsen főgyökere, csakis járulékos gyökerei vannak.

De akkor hogy lehet ennyire szívós, szárazságtűrő a füge?

Ennek oka a gyökértömegében van. A füge gyökérzete kimondottan invazívnak számít, mert a megfelelően laza és meleg talajban rendkívüli gyorsasággal növekszik, és a gyökerek a törzstől mérve akár a 7-8 métert is elérhetik körkörösen minden irányba, de legalább a lombkorona méretével megegyező. Ebből is látszik, hogy a füge víz- és tápanyaggyűjtő területe rendkívül nagy. A füge ezzel kompenzálja úgymond azt, hogy a talaj felső rétege szárazabb, mint az alsóbb rétegek.

És ezen tulajdonságából adódik az is, hogy ha a fügefát folyamatosan nagy mennyiségű vízzel látjuk el a törzse közvetlen környezetében, akkor a fa nem növeszt 7-8 méteres gyökereket a víz után kutatva, mert minek pazarolja az energiáit ekkora gyökértömeg kifejlesztésével, ha sokkal kisebb területről is elegendő vizet tud begyűjteni. Aztán ebből következik, hogy érzékennyé válik arra, ha kimarad egy-egy öntözés. Ekkor jönnek a posztok a közösségi platformokon, hogy a füge vízigénye nagy, és hogy folyton kell locsolni nagy mennyiségű vízzel, meg hogy el kell árasztani több száz liter vízzel két- három naponta, és így tovább, bla-bla-bla...

A fügét tehát helyesen kell nevelni. Az ültetés évében, és még a rákövetkezőben is sokat kell öntözni, utána pedig folyamatosan csökkenteni az öntözések gyakoriságát, és mennyiségét egyaránt. A harmadik-negyedik évtől már csak a rendkívül aszályos időszakokban öntözzük, akkor viszont nem csak a törzs körül, hanem legalább egy 3-5 méter átmérőjű körben a törzs körül, hogy a teljes gyökérzete vízhez juthasson. De erről már írtam korábban is a füge öntözéséről szóló cikkemben.

Milyen a jó talaj a fügének?

A füge azkon a talajokon fejleszti leghatékonyabban a gyökérzetét, amelyek kellően lazák, melegek és szellősek. Az ilyen talajban gyorsan elvezetődik a víz, és könnyedén tudnak utat törni maguknak a gyökerek. Az ilyen talajnak az oxigénellátottsága is jobb, ami szintén előnyös a füge számára. Ezárt aztán a kötött, agyagos talajokon lassabban növekszenek a fügék, sokkal több törődést igényelnek az első években. Ellentétben ezzel a laza szerkezetű, homokos talajokkal, ahol sokkal gyorsabban tudnak fejlődni, és rövidebb idő kell ahhoz, hogy elérjék azt a szintet, amikortól már nem igényelnek rendszeres öntözést.

Megjegyzések

Népszerű tartalmak

A füge szaporítása – 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge ( Ficus Carica)  magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal  (anyanövény)  megegyező tulajdo

Füge metszése, avagy kell-e metszeni a fügét?

Újra és újra felbukkanó kérdés, hogy kell-e metszeni a fügét ( Ficus Carica) , és ha igen, mikor és hogyan kell elvégezni a fügefa vagy fügebokor metszését. Ha beírjuk a keresőbe, akkor rengeteg találat zúdul ránk, és teljesen elveszünk az információkban, főleg, ha bizonytalanok vagy éppen gyakorlatlanok vagyunk a füge nevelését illetően. A cikkekben sokszor nagyon ellentmondásos információk vannak. Az egyik szerint erős metszést igényel a füge, a másik szerint épp csak kell metszeni. Az egyik szerint télen, a másik szerint tavasszal, de olvastam már olyat is, amelyik a nyári metszést javasolta. Ezért arra gondoltam, írok erről egy összefoglalót, hogy mégis, hogyan és mikor is kell metszeni a fügét, ha egyáltalán kell... Kell-e metszeni a fügét? A válasz összetett, mert igen és nem. Igen , az ültetést követően érdemes azonnal a kétharmadára visszavágni, valamint az ültetés utáni első évben ugyanezt megismételni. Ezt azért célszerű elvégezni, hogy az első időszakban több energiát tudjon

Címkék

adriai amerikai lepkekabóca Arany mézfüge aszalódó aszalt füge aszály átültetés azonosítatlan fajta Babits Bacorinho beporzás beszerzés betakarítás betegség Blanche d'Argenteuil Botanikus kert Budai barna aszalódó Budai barna bőtermő Budai zöld óriás bujtás Cachopeira Ceglédi óriás Christian Ziegler Crna Cu de Burro csapadék csíkos füge csíráztatás Dalmatie deformálódott levelek Della Monaca Della Signora Desert King dézsás füge Dottato Dr. Nanthinee Jevanandam Drosophila suzukii Drostophila suzukii dugványozás egészség élet előrejelzés Emma Marris érdekesség Erdőkertesi Dalmát fagykár fajtaazonosság fajtabemutató Farmosi barna Farmosi bőtermő Farmosi füge-fajtagyűjtemény Farmosi fügeföld Farmosi Törpe Fekete fügelégy feldolgozás Ficus auriculata Ficus benghalensis Ficus benjamina Ficus citrifolia Ficus grossu-larioides Ficus microcarpa Ficus punctata Ficus religiosa Ficus sycomorus Ficus thonningii Ficus variegata Ficus watkinsiana Firoma® fojtogató füge fordítás füge füge a lakásban füge antraknózis füge igényei füge mozaik vírus füge viaszos pajzstetű füge-levélbolha füge-levélmoly fügedarázs fügeérés fügefa-kéregmoly fügehullás fügekávé fügelevél fügerozsda fügeszú Gajumaru Treehouse Diner gasztro Gold Orphan gondozás gyógynövény gyökereztetés gyökérsarj Györöki Lapos hangya Hardy Yellow háromszor termő hasznos tippek hidegtűrés Homotoma ficus időjárás India Jégfüge Jin Ao Fen Kadota kapri füge kártevő Kátai aszalódó Kátai sárga óriás keszthelyi barna Keszthelyi fekete kísérletezés klímaváltozás kórokozó Krakatoa látványosság légbujtás levélfoltosság lexikon Little Miss Figgy® madarak Madeleine des Deux Saisons magnélküli Martinsfeige Mary Lane Meg Lowman megtermékenyítés Mei Li Ya metszés mézfüge Michurinska-10 Mike Shanahan Miljska Morena Naha Harbour Diner Napolitana Napolitana negra növényvédelem Orphan öntözés őszi munkálatok panache Panino Paradiso Pécsi lila Pedro Petrovača bileja Petrovka Pettyesszárnyú muslica Pingo de Mel porbujtás Ronde de Bordeaux Ross Raddi San Pedro Sankt Martin Šaraguja Sárga Óriás Silba adipata Sinkó lila óriás Steve Bradt szaporítás szaporítás magról szirnai szüret takarás talajtakarás talajtakatás tápanyag utánpótlás táplálkozás tárolás tartósítás tavaszi munkálatok teleltetés téli munkálatok téli védelem Termenjača típusok törpe füge tősarj trágyázás tudomány Turca turizmus unifera utazás ültetés vásárlás védjegyzett fajta videó Violette de Sollies Zamojcica Zamorčica

Időjárás

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2022 fugesember.hu