aszály , gondozás , kártevő , kórokozó , növényvédelem , öntözés ,

Miért sárgul a füge levele, és hogyan kell kezelni?

Nagyon sok olyan levelet kapok az olvasóktól, amiben azt kérdezik tőlem, mit tehetnének, mert sárgulnak a fügebokrukon a levelek. A válasz azonban nem is annyira egyszerű és kézenfekvő, mert a növények – közöttük a füge is – többféle környezeti hatásra is reagálhatnak a levelek sárgulásával. Ezért ilyenkor nem szabad csupán a füge leveleinek elszíneződéséből kiindulni, egyéb tüneteket is meg kell vizsgálni.

Másként néz ki ugyanis, ha a füge levelei túlöntözés következtében sárgulnak, és megint másként néz ki, ha vízhiány miatt sárgulnak. De sárgulhatnak a levelek szimplán csak az ősz beállta miatt is. Ebben a cikkben megpróbálom a lehetséges okokat sorra venni, és megmagyarázni őket. A füge levelének sárgulását okozhatja a légköri aszály is, amelyről ebben a cikkemben írtam részletesebben.

A túlöntözött füge esete, avagy jóból is megárt a sok(k)!

Általánosan igaz – főleg a fiatal fügékre –, hogy szeretik, ha a számukra szükséges vízhez kiegyenlítetten jutnak hozzá. Sajnos a mi éghajlatunkon ez általában nem így történik, ezért vannak időszakok, amikor öntözni kell a fügét, és vannak olyan időszakok is, amikor jól el kell dugni a locsolókannát, nehogy bajt okozzunk vele. 😀 A füge gyökerei ugyanis igen érzékenyek a pangó vízre, és ha egy kötöttebb talajon túlöntözzük a fügét, annak részleges, vagy akár teljes gyökérrohadás lehet az eredménye, ami egy igancsak nem kívánt állapot. Ennek első tünete a sárguló, de nem lelógó levelek. Ilyenkor a füge levelei elkezdenek elsárgulni, de megmarad a tartásuk még egy darabig. Nem konyulnak, nem fittyednek le, csak később, mikor már teljesen megszűnik a nedvkeringés.

Ez a túlöntözés legszembetűnőbb tünete. Amikor azt olvassuk valahol – mert szeretik ezt írogatni az emberek a facebookon (is) –, hogy a fügét el kell árasztani vízzel, meg a füge szereti a sok vizet és hasonlók, akkor érdemes egy kicsit átgondolni a dolgokat. A füge évi csapadékigénye 400-600 mm között van. Ez azt jelenti, hogy teljesen felesleges úgy elárasztani, mint egy rizsföldet. De hogy mennyi vizet, és milyen gyakorisággal igényel a füge, több tényezőtől is függ. A nyári kánikulában több öntözést igényel éppen úgy, mint egy jól áteresztő homokos talajon. Ellenben tavasszal és őszel – vagy a nagyon kötött talajokon – nem igényel olyan gyakori, és olyan nagy mennyiségű öntözést. Figyeljünk tehát oda, és a saját kertünk paramétereit, tulajdonságait figyelembe véve öntözzünk.

A vízhiányos füge sárgul az irigységtől, hogy az előbbi fuldoklik a vízben...

Az előbbi okkal pont ellentétes okra – vagyis a vízhiányra – is tud sárguló levelekkel reagálni a füge. Ebben az esetben azonban a levelek nem tartják meg természetes tartásukat, állásukat, hanem lekonyulnak. Elsőre nem is mindig kezdenek el sárgulni, hanem egyszerűen csak lekonyulnak. Ez a lekonyulás nem keverendő össze azzal, amikor a levélnyelek állása megmarad, csak a levél síkja közelít a függőlegeshez. Annak a jelenségnek az oka a nagy hőség, ami ellen a növény a levelek állásának változtatásával reagál, hogy így próbálja meg csökkenteni az értékes víz kipárologtatását. Ez a jelenség általában nagy hőségben jelentkezik, és leginkább csak a cserepes, dézsás fügékre jellemző. Szóval, a vízhiányos füge leveleiből ekezdi visszavonni a vizet a törzsbe, és a gyökerekbe, hogy biztosítsa a túlélést. Emiatt a levelek először lekonyulnak, majd elkezdenek elszáradni, elsárgulni (fajtától függ, mennyire sárgul el, van, amelyik simán csak zölden elfonnyad). Ezt követően ledobálja a leveleit, és úgy néz ki, mint az őszi levélhullás után.

Ebben az állapotban még jó darabig képes túlélni a füge, mert a fás részek lassabban száradnak ki. Ha ekkor elkezdjük öntözni, még magához térhet, és újra kihajthat. Ehhez azonban kell kb egy-két hét, szóval ne dobjuk azonnal a kiszáradni látszott fügénket a komposztra. Körmünkkel kaparjunk meg egy rügyet rajta, ha belül zöld, és enyhén nedvedzik, akkor az a füge még küzd az életbenmaradásért, kezdjünk el vele intezívebben törődni. ❤️

A tápanyaghiányos füge belesárgul az éhségbe...

Csak, hogy ne legyen olyan egyszerű a dolgunk, a tápanyaghiányra is reagálhat levélsárgulással a füge, de persze itt is másként sárgul, mint a fenti esetekben. Ha a tápanyaghiány okozza a levelek sárgulását, akkor azok időben elnyújtva sárgulnak el folyamatosan. Az életteli zöld szín először kivilágosodik, majd sárgászöld lesz, és végül ezt követi a sárgulás. Ez az állapot a füge tápanyaghiányára utal, ami leginkább a cserepes, dézsás fügék esetében fordul elő. Ez az általános tápanyaghiányra utaló tünet, de tápanyaghiányos állapot egy sokkal összetettebb téma, amelyről egy önálló posztot fogok írni valamikor.

A zárt edényben tartásnál nagyon oda kell figyelni az ültetőközeg tápanyagutánpótlására, mert az természetes módon nem tud megtörténni. Erről most nagyon részletesen nem írnék, mert korábban már szenteltem egy egész cikket a füge trágyázására és egy másik cikket pedig a fügék dézsás nevelésére. Akit ez a probléma érint, olvassa át a rá vonatkozó cikket, vagy akár mindkettőt. Hasznos infókat osztok meg bennük.

Kártevők a gyökérzónában

Ez is egy lehetséges ok. 🐛 Amikor valamilyen kártevő rágja a gyökereket, akkor a növénynek gyengül a keringése, és nem tud elég vizet juttatni a lombkoronába. Ilyenkor a tünetek teljes egészében lefedik a fentebb írt vízhiányos tüneteket, hiszen tulajdonképpen vízhiányos a füge, csak nem az öntözés hiánya, hanem a megcsonkított gyökértömeg a kiváltó ok. A háttérben több kártevő is állhat, a mezei pockoktól a pajorokon át egészen a lótetvekig. De akár a gyökérgubacsképző fonalféreg is állhat a probléma hátterében. 

Ha azt tapasztaljuk, hogy öntözésre sem reagál a füge, akkor érdemes feltárni, és megvizsgálni a gyökérzetet, lehet, hogy ott már csak a probléma gyökere van a fügéé helyett. 😒 Fontos tudni, hogy ez érintheti a cserepes, és dézsás fügéket is.

Őszi divatra sárgába öltöző fügék...

Bár alapértelmezettnek gondolnánk a legtöbben, de azért leírom mégis. Az ősz közeledtével teljesen természetes jelenség, ha a füge levelei elkezdenek sárgulni. Általában a hűvösebb idő beálltakor következik ez be. Ilyenkor az időjárás legtöbbször nyirkos is, és a lassuló nedvkeringésnek köszönhetően a levelek egészsége sem az igazi már.

Fogékonyabbá válnak a gombás betegségekre, ezért ilyenkor a sárgulás mellett barna foltosodás is megjelenhet a leveleken. Nem kell azonnal vegyvédelmi ruhába öltözni, és fungicidekkel jól megszórni a fügebokrokat, mert ez teljesen normális jelenség. Ha beköszönt az ősz, a levelek elszíneződnek, majd szép lassan lehullanak. Ilyenkor érdemes elővenni a kerti szerszámokat és elvégezni a fügékkel kapcsolatos őszi munkálatokat, de más teendőnk nincsen. Gyönyörködjük az ősz színeiben. 😊

Napfény után sovárgó fügék sárgasága

Azt gondolom, hogy a növényeivel kicsit foglalkozó kertészkedőnél ez az eset nem fordulhat elő, de a teljesség kedvéért írok erről is pár szót. Minden növénynek szüksége van fényre, 🌞 vagy képtelenek fotoszintetizálni. A nagyon gyenge fényviszonyok között tengődő növények levelei, így a fügéé is, kisárgul, vagy ha teljes sötétségben van tartva, akár szinte teljesen ki is fehéredhet. Emellett, mivel természetes módon keresi ilyenkor a fényt, és azt „gondolja”, az magasan lehet, a hajtásai megnyurgulnak, elvékonyodnak. Az ilyen körülmények között tartott növények nem bírják sokáig, mert fotoszintézis nélkül nem tudnak életben maradni huzamosabb ideig. Ne tartsunk tehát növényket fénytelen, sötét helyeken a vegetációs időszakban. A teleltető helyiségben is biztosítsunk természetes – vagy azzal közel egyenértékű mesterséges – fényt számukra, ha már elkezdtek kipattanni a rügyek, de az időjárás még nem engedi meg, hogy kivigyük őket a szabadba. Ma már viszonylag kedvező árban elérhetők a növénylámpák, mert a hagyomás izzók fénytartománya nem elegendő a növényeink számára.

LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!

A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉

Megjegyzések

Népszerű cikkek

Füge metszése, avagy kell-e metszeni a fügét?

Újra és újra felbukkanó kérdés, hogy kell-e metszeni a fügét ( Ficus Carica) , és ha igen, mikor és hogyan kell elvégezni a fügefa vagy fügebokor metszését. Ha beírjuk a keresőbe, akkor rengeteg találat zúdul ránk, és teljesen elveszünk az információkban, főleg, ha bizonytalanok vagy éppen gyakorlatlanok vagyunk a füge nevelését illetően. A cikkekben sokszor nagyon ellentmondásos információk vannak. Az egyik szerint erős metszést igényel a füge, a másik szerint épp csak kell metszeni. Az egyik szerint télen, a másik szerint tavasszal, de olvastam már olyat is, amelyik a nyári metszést javasolta. Ezért arra gondoltam, írok erről egy összefoglalót, hogy mégis, hogyan és mikor is kell metszeni a fügét, ha egyáltalán kell... Kell-e metszeni a fügét? A válasz összetett, mert igen és nem. Igen , az ültetést követően érdemes azonnal a kétharmadára visszavágni, valamint az ültetés utáni első évben ugyanezt megismételni. Ezt azért célszerű elvégezni, hogy az első időszakban több energiát tudj...

Pöttyös lámpahordó-kabóca (Lycorma delicatula) – hogyan védekezzünk ellene?

A Lycorma delicatula, vagy ahogy idehaza hivatkoznak rá, a pöttyös lámpahordó-kabóca egy renkívül nagy károkat okozó kabócafaj. Az állatcsoport a fura nevét annak köszönheti, hogy „magasan hordja az orrát”, erről régen úgy hitték, éjszaka képes fényt kibocsátani – ez ugyan nem így van, de a név rajtuk ragadt. Mivel a hazai cikkek, amelyek erről a kártevőről szólnak, eléggé felületesek, elnagyoltak és adatszegények, gondoltam, írok egy cikket, melyben a lehető legtöbb – a tudomány jelen állása szerint elérhető – információt közlöm róla. Azt mindenképp le kell szögezzem a pánikhangulat kialakulásának elkerülése érdekében, hogy ezt a kártevőt a cikkem megjelenéséig sem hazánkból, sem más európai országból nem jelentették. Csak azért írok róla, mert egyes terjedését vizsgáló kutatások előrejelzései alapján bármikor megjelenhet Európában is. A legfeljebb 25 mm hosszú Lycorma delicatula ázsiai eredetű (Kínában, Indiában és Vietnamban őshonos) . A 2000-es évek közepe táján jelen...

Időjárás

Címkék

Aclees taiwanensis adriai Afrikai fügelégy állatkerti fügék allergia álmok amerikai lepkekabóca ámpolnafikusz aszalódó aszalt füge aszály átültetés ausztrál füge azonosítatlan fajta beporzás beszámoló beszerzés betakarítás betegség biodiverzitás biokertészkedés bogyós ízvilág Budai Vár bujtás Carpobrotus Carpophilus hemipterus Ceratitis capitata Ceratocystis ficicola Ceroplastes ceriferus Ceroplastes rusci ChatGPT Christian Ziegler crna csapadék csíkos füge csíráztatás darazsak darázscincér deformálódott levelek dézsás füge Dr. Nanthinee Jevanandam Drosophila suzukii dugványozás egészség egyéb fikusz élet előadás előrejelzés Emma Marris epifita érdekesség esemény fagyasztás fagykár fajtaazonosság fajtabemutató fajtaválasztás Farmosi füge-fajtagyűjtemény farmosi fügedarazsak Farmosi fügeföld Fekete fügelégy feldolgozás fiatalítás Ficus auriculata Ficus benghalensis Ficus benjamina Ficus citrifolia Ficus dammaropsis Ficus erecta Ficus gasparriniana Ficus grossu-larioides Ficus ilicina Ficus ingens Ficus microcarpa Ficus palmata Ficus pleurocarpa ficus pseudopalma ficus pumila Ficus punctata Ficus religiosa Ficus rubiginosa Ficus Ruminalis Ficus sycomorus Ficus thonningii Ficus vaccinioides Ficus variegata Ficus villosa Ficus watkinsiana Fig endosepsis fojtogató füge fonalféreg fordítás Fővárosi Állat- és Növénykert füge a lakásban füge antraknózis füge azonosítás füge igényei füge mozaik vírus füge ormányos füge viaszos pajzstetű füge-levélbolha füge-levélmoly fügebogár fügebor fügedarázs fügeérés fügefa-kéregmoly fügefavész fügehullás fügekaktusz fügekávé fügekörkép fügelégy fügelevél fügelikőr fügematuzsálem fügenemesítési program fügerozsda fügeszalámi fügeszú Gajumaru Treehouse Diner gasztro Gellért-hegy gondozás gyógynövény gyökereztetés gyökérmetszés gyökérsarj gyümölcslégy hangya harlekinkatica háromszor termő hasznos tippek hemiepifita hibrid füge hidegtűrés Homotoma ficus hottentottafüge időjárás India indiai teknőspajzstetű Jászberényi Állat- és Növénykert Jégfüge kabóca kaktusz kaprifüge karácsony kártevő Kátai aszalódó kétszínű gyümölcsfénybogár kísérletezés kiszoktatás klímaváltozás koffig korai érés kordonos nevelés kórokozó környezetvédelem közlemény Krakatoa kukacos füge kultúra kúszófüge kutatás látványosság leg-leg-leg légbujtás levélfoltosság levélhullás levéltetvek lexikon litofita LSU füge madarak magaságyás magnélküli magyar füge Meg Lowman megtermékenyítés metszés mézfüge Mike Shanahan mikorrhiza mitológia Mt. Etna Naha Harbour Diner nematoda nemisfüge növénytársítás növényvédelem OpenAI Opuntia országtorta ökológia öntözés őszi munkálatok pajzstetű permakultúra Pettyesszárnyú muslica Planococcus ficus poloska porbujtás pozsgás pöttyös lámpahordó-kabóca prémium füge recept Ross Raddi rózsabogár San Pedro Silba adipata spicces füge respektus spiritualitás Steve Bradt szaporítás szaporítás magról szikomorfa szmirnai szukkulens szüret Tabán takarás talajtakarás támogatás tápanyag utánpótlás táplálkozás tárolás tartósítás tavaszi munkálatok tea teleltetés téli munkálatok téli védelem termesztés tip pinching típusok törpe füge történelem tősarj trágyázás tudomány turizmus ujjas óriás unifera utazás ültetés ünnep Vajdahunyadvár vallás Városliget vásárlás védjegyzett fajta viaszos szőlő-pajzstetű videó viharkár virágbogarak Zaprionus indianus

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020- fugesember.hu