aszály , gondozás , időjárás , levélhullás , öntözés ,

Miért sárgul és hullik a füge levele nyáron?

Mostanában nagyon sok olyan kérdés fut be hozzám, hogy segítsek, mert a füge levelei elkezdtek sárgulni, hullani, vagy végzetesebb esetben akár teljes lombvesztés is történt. Ilyenkor jogosan merül fel mindenkiben a kérdés, hogy mi történik a növénnyel, hiszen az ősz még messze van.

Ilyenkor kapom a következő kérdéseket: miért hullik a füge levele? miért sárgulnak el a füge levelei? miért fonnyadnak és hullanak le a fügék? Az ehhez és hasonló kérdések teljesen jogosak, főleg, ha öntözni is szokta a kerttulajdonos a szeretett növényét. A füge leveleinek sárgulásával kapcsolatban korábban is írtam már cikket, ha esetleg úgy érzed, ez a poszt nem ad választ a problémádra, akkor olvass bele abba is, mert abban más oldalról közelítettem meg a témát.

Légköri aszály...

A füge leveleinek idő előtti hullása, a fügelevelek sárgulása mögött több ok is állhat, de ha csak nincs valamilyen komoly baja a növénynek, akkor valószínűleg a hosszú ideje fennálló kánikula és az ehhez társuló tartós aszály lesz a kulcs. Nem is szimplán csak aszály, hiszen van az országnak több területe is, ahol olyan régen hullott csapadék, hogy a levegő páratartalma tartósan 40% alá csökkent jóval, és a hőmérséklet meghaladja a 25 Celsius fokot. Ilyenkor légköri aszályról beszélhetünk.

A légköri aszálynak is a legdurvább esete áll fent. Ugyanis, amikor legalább éjszakánként kellően lehűl a levegő, akkor a nappal a légkörbe került pára hajnalra lecsapódik. Ilyenkor a növények a leveleiken keresztül is jelentős mennyiségű vizet vesznek fel, a maradék pedig pirkadat után elkezd ismét a légkörbe párologni. Amikor viszont éjszaka sem süllyed a hőmérő higanyszála olyan mélyre, hogy harmat tudjon képződni, akkor a növényeknek éjjel sincs idejük regenerálódni. Azt hiszem, bátran kijelenthetjük ilyen időszakot élünk sok-sok hete.

Az ilyen esetekben nagyon fontos, hogy pótoljuk a hiányzó csapadékot öntözéssel. Ez az az eset, amikor bizony még az is megeshet, hogy a fügét is öntözni kell. Nekem az öt éves bokraim már kibírták sárgulás vagy lombvesztés nélkül is ezt az időszakot, mert eleve ahhoz szoktattam őket, hogy nem locsolok. De a fiatalabb fügéim bizony kérik a vizet, és amikor ezt elhanyagolom, nekem is sárgulnak a levelek. A füge és az aszály című cikkemben is írtam erről már.

Tehát ilyenkor öntözni kell a fügét, nincs mese!

De nem mindegy hogyan tesszük. Azt nagyjából mindenki tudja, hogy locsolni reggel és este kell. De amikor ilyen szaharai forróság van, akkor nem elég csupán a napszakot figyelembe venni. Nálunk itt, az Alföldön este nyolckor még 36 Celsius fokok tudnak lenni. Ha ebben a hőmérsékletben nekiállok esőztető öntözéssel a fügékre locsolni a majdnem harminc fokkal hidegebb vizet, akkor pont olyan sokkot kapnak a fügék, mint amikor felhevült testtel beleungrunk a hideg vízbe. Az ilyen sokkra sokszor a levelek sárgulásával, majd lehullásával reagál a füge. A levelek lehullását követi a termések hullása is.

Tehát ha nem kap elég vizet, akkor az aszály vagy légköri aszály miatt sárgul/hullik a levele, ha öntözzük, de sokkoló módon tesszük, akkor meg azért. Én azt szoktam ilyenkor javasolni mindenkinek, hogy este kannából öntözzünk, vagy slaggal, de a csak fügék körüli földterületet, a lombot ne. Hajnalban pedig, amikor azért 22-24 Celsiusnál nem nagyon volt melegebb a legnagyobb kánikula idején sem, be lehet indítani az esőztető rendszert.

Mit tehetünk, ha már megvan a baj?

Ebben az esetben sincs semmi gond. A lombvesztéssel a növény a párologtatását akarja csökkenteni, így ez még nem a füge pusztulásának jele, csak a folyamat eleje, ami egy ilyen önvédő mechanizmussal kezdődik. Ha ennél a pontnál elkezdjük rendszeresen öntözni, hamarosan rügyet fog bontani. Ugyanakkor a sokk miatt a rügydifferenciálódás nem biztos, hogy a kívánt módon zajlik le, így a jövő évre megeshet, hogy sokkal kevesebb termőrügyünk lesz, azaz az első terméshullámban kevesebb fügére számíthatunk. De legalább túléli a fügénk.

Tudom, hogy állandó vita téma, hogy kell-e locsolni a fügét, és normál körülmények között azt szoktam javasolni, hogy nem kell. De ami most van, az nem normál körülmény. Igaz, hogy a mediterráneumban is tud ilyen, vagy akár ennél is melegebb lenni, de ott a levegő mindig párásabb, így nincs légköri aszály. Szóval a mi éghajlatunkon a fiatalabb fügéke nem szabad teljesen magukra hagyni. Ha tudatosan ahhoz szokatjuk őket, hogy keveset vannak öntözve, akkor öt-hat éves korukra már egész jól megbirkóznak az aszállyal öntözés nélkül is, de azért erősen függ a fajtától és a talajtípustól is, így nem szent írás ez a szabály. A fiatal fügéket tehát mindenképpen öntözni kell, mert egyedül nem tudnak még megbirkózni ezzel a rendkívüli aszállyal.

Készüljünk fel, hogy jövőre sem lesz jobb...

Az elmúlt évek nyarai arra engednek következtetni, hogy ez nem alkalmi eset. Jövőre sem várható sokkal több csapadék a nyáron, és hidegebb sem lesz. Készüljünk fel, ha tehetjük. Mulcsoljunk, mulcsolhunk és mulcsoljunk (valamilyen olyan anyaggal, ami nem csak a megtartja a vizet, de megakadályozza a talaj túlhevülését is, azaz a kavics nem megfelelő), illetve ha tehetjük, építsünk ki csepegtető öntözést a növényeinkhez, hiszen ez a legtakarékosabb módja az öntözésnek, pláne ha nem vezetékes vízzel tesszük, hanem kútból. Valamint, ha mostanában ültetünk fügét, akkor tudatosan szoktassuk hozzá a kevés vízhez.

Ha ugyanis folyamatosan nagy mennyiségű vízzel öntözzük, hozzászokik, hogy a talajfelszín közelében is van elég víz, így nem készteti semmi arra, hogy a mélyebb talajrétegbe is lehatoljon a gyökérzetével. Ezért mindig azt tanácsolom, hogy a frissen ültetett fügéket az első két évben rendszeresen öntözzük bőven, majd a harmadik évtől kezdjük el növelni a két öntözés között eltelt időt, és az öntözővíz mennyiségét, hogy ezzel arra kényszerüljön a fügénk, hogy a mélyebb talajrétegeke kutasson víz után.

Mint a bevezetőben már említettem, korábban is írtam már cikket a füge levelének sárgulásával kapcsolatban. Abban a cikkben a túlöntözés, az esetleges kártevők és a lehetséges tápanyaghiány volt a téma. Ha úgy érzed, a te fügéd nem az aszály miatt sárgul, akkor olvasd el a miért sárgul a füge levele, és hogyan kell kezelni? című cikkemet is, hátha ott megtalálod a választ.

LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!

A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉

Megjegyzések

Népszerű cikkek

Füge metszése, avagy kell-e metszeni a fügét?

Újra és újra felbukkanó kérdés, hogy kell-e metszeni a fügét ( Ficus Carica) , és ha igen, mikor és hogyan kell elvégezni a fügefa vagy fügebokor metszését. Ha beírjuk a keresőbe, akkor rengeteg találat zúdul ránk, és teljesen elveszünk az információkban, főleg, ha bizonytalanok vagy éppen gyakorlatlanok vagyunk a füge nevelését illetően. A cikkekben sokszor nagyon ellentmondásos információk vannak. Az egyik szerint erős metszést igényel a füge, a másik szerint épp csak kell metszeni. Az egyik szerint télen, a másik szerint tavasszal, de olvastam már olyat is, amelyik a nyári metszést javasolta. Ezért arra gondoltam, írok erről egy összefoglalót, hogy mégis, hogyan és mikor is kell metszeni a fügét, ha egyáltalán kell... Kell-e metszeni a fügét? A válasz összetett, mert igen és nem. Igen , az ültetést követően érdemes azonnal a kétharmadára visszavágni, valamint az ültetés utáni első évben ugyanezt megismételni. Ezt azért célszerű elvégezni, hogy az első időszakban több energiát tudj...

Pöttyös lámpahordó-kabóca (Lycorma delicatula) – hogyan védekezzünk ellene?

A Lycorma delicatula, vagy ahogy idehaza hivatkoznak rá, a pöttyös lámpahordó-kabóca egy renkívül nagy károkat okozó kabócafaj. Az állatcsoport a fura nevét annak köszönheti, hogy „magasan hordja az orrát”, erről régen úgy hitték, éjszaka képes fényt kibocsátani – ez ugyan nem így van, de a név rajtuk ragadt. Mivel a hazai cikkek, amelyek erről a kártevőről szólnak, eléggé felületesek, elnagyoltak és adatszegények, gondoltam, írok egy cikket, melyben a lehető legtöbb – a tudomány jelen állása szerint elérhető – információt közlöm róla. Azt mindenképp le kell szögezzem a pánikhangulat kialakulásának elkerülése érdekében, hogy ezt a kártevőt a cikkem megjelenéséig sem hazánkból, sem más európai országból nem jelentették. Csak azért írok róla, mert egyes terjedését vizsgáló kutatások előrejelzései alapján bármikor megjelenhet Európában is. A legfeljebb 25 mm hosszú Lycorma delicatula ázsiai eredetű (Kínában, Indiában és Vietnamban őshonos) . A 2000-es évek közepe táján jelen...

Időjárás

Címkék

Aclees taiwanensis adriai Afrikai fügelégy állatkerti fügék allergia álmok amerikai lepkekabóca ámpolnafikusz aszalódó aszalt füge aszály átültetés ausztrál füge azonosítatlan fajta beporzás beszámoló beszerzés betakarítás betegség biodiverzitás biokertészkedés bogyós ízvilág Budai Vár bujtás Carpobrotus Carpophilus hemipterus Ceratitis capitata Ceratocystis ficicola Ceroplastes ceriferus Ceroplastes rusci ChatGPT Christian Ziegler crna csapadék csíkos füge csíráztatás darazsak darázscincér deformálódott levelek dézsás füge Dr. Nanthinee Jevanandam Drosophila suzukii dugványozás egészség egyéb fikusz élet előadás előrejelzés Emma Marris epifita érdekesség esemény fagyasztás fagykár fajtaazonosság fajtabemutató fajtaválasztás Farmosi füge-fajtagyűjtemény farmosi fügedarazsak Farmosi fügeföld Fekete fügelégy feldolgozás fiatalítás Ficus auriculata Ficus benghalensis Ficus benjamina Ficus citrifolia Ficus dammaropsis Ficus erecta Ficus gasparriniana Ficus grossu-larioides Ficus ilicina Ficus ingens Ficus microcarpa Ficus palmata Ficus pleurocarpa ficus pseudopalma ficus pumila Ficus punctata Ficus religiosa Ficus rubiginosa Ficus Ruminalis Ficus sycomorus Ficus thonningii Ficus vaccinioides Ficus variegata Ficus villosa Ficus watkinsiana Fig endosepsis fojtogató füge fonalféreg fordítás Fővárosi Állat- és Növénykert füge a lakásban füge antraknózis füge azonosítás füge igényei füge mozaik vírus füge ormányos füge viaszos pajzstetű füge-levélbolha füge-levélmoly fügebogár fügebor fügedarázs fügeérés fügefa-kéregmoly fügefavész fügehullás fügekaktusz fügekávé fügekörkép fügelégy fügelevél fügelikőr fügematuzsálem fügenemesítési program fügerozsda fügeszalámi fügeszú Gajumaru Treehouse Diner gasztro Gellért-hegy gondozás gyógynövény gyökereztetés gyökérmetszés gyökérsarj gyümölcslégy hangya harlekinkatica háromszor termő hasznos tippek hemiepifita hibrid füge hidegtűrés Homotoma ficus hottentottafüge időjárás India indiai teknőspajzstetű Jászberényi Állat- és Növénykert Jégfüge kabóca kaktusz kaprifüge karácsony kártevő Kátai aszalódó kétszínű gyümölcsfénybogár kísérletezés kiszoktatás klímaváltozás koffig korai érés kordonos nevelés kórokozó környezetvédelem közlemény Krakatoa kukacos füge kultúra kúszófüge kutatás látványosság leg-leg-leg légbujtás levélfoltosság levélhullás levéltetvek lexikon litofita LSU füge madarak magaságyás magnélküli magyar füge Meg Lowman megtermékenyítés metszés mézfüge Mike Shanahan mikorrhiza mitológia Mt. Etna Naha Harbour Diner nematoda nemisfüge növénytársítás növényvédelem OpenAI Opuntia országtorta ökológia öntözés őszi munkálatok pajzstetű permakultúra Pettyesszárnyú muslica Planococcus ficus poloska porbujtás pozsgás pöttyös lámpahordó-kabóca prémium füge recept Ross Raddi rózsabogár San Pedro Silba adipata spicces füge respektus spiritualitás Steve Bradt szaporítás szaporítás magról szikomorfa szmirnai szukkulens szüret Tabán takarás talajtakarás támogatás tápanyag utánpótlás táplálkozás tárolás tartósítás tavaszi munkálatok tea teleltetés téli munkálatok téli védelem termesztés tip pinching típusok törpe füge történelem tősarj trágyázás tudomány turizmus ujjas óriás unifera utazás ültetés ünnep Vajdahunyadvár vallás Városliget vásárlás védjegyzett fajta viaszos szőlő-pajzstetű videó viharkár virágbogarak Zaprionus indianus

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020- fugesember.hu