fonalféreg , kártevő , nematoda , növényvédelem ,

Gyökérgubacsképző fonalférgek a fügén – hogyan védekezzünk ellene?

Aki rendszeresen olvasgatja a cikkeimet, az rájöhetett már, hogy a legendás mondat, miszerint hazánkban a fügének nincs kártevője és kórokozója, nem teljesen felel meg a valóságnak. Sajnos a fügének is van bőven kártevője és betegsége a mi éghajlatunkon is. Ráadásul némelyik kártevő kimondottan alattomosnak mondható. Ilyen kártevők a most bemutatásra kerülő gyökérgubacs fonálférgek (Meloidogyne spp).

Fotó: Ballai Gergő

Világszerte elterjedt fonálféreg genus a Meloidogyne, amelybe gyökérgubacsképző (root-knot nematode), obligát endoparazita életmódot folytató fajok tartoznak (én most csak a füge vonatkozásában írok róluk, de rengeteg féle növényt érinthet a fonalféreg általi fertőzöttség). 1877-ben Brazíliában Jobert figyelt meg először kávécserje gyökerein borsószem méretű vastagodásokat, melyek tojásokat és „fonálféreg-szerű” élőlényeket tartalmaztak. Tíz évvel később Goldi készített egy tanulmányt a kávécserje-betegségről, amelyben először leírta a Meloidogyne exigua fonálféreg által okozott növényi kórképet. Európában elsőként a 19. században észlelték, de sokáig nem tudták megkülönböztetni a cisztát képző Heterodera fajoktól. Magyarországi Nematoda kutatások vonatkozásban Dr. Örley László és Prof. Andrássy István nevét kell megemlíteni. Örley László használta elsőként a fonálféreg kifejezést, Andrássy István átfogó taxonómiai munkássága világszinten elismert. Nevéhez fűződik a kertészeti és szántóföldi növényi kártevő fonálférgek morfológiai vizsgálata és hazánkban előforduló fajok azonosítása.

A fonalférgek életciklusa

Életciklusa során az adult (vagyis ivarérett) nőstény körülbelül 1000 tojást helyez kocsonyás tömegben a gyökér felszínére. Két vedlés után a második stádiumú lárvák a tojást elhagyva a gyökér belsejébe hatolnak kitines szájszuronyuk, azaz styletjeik és sejtfalkárosító enzimeik (celluláz, pektináz) segítségével. A lárvák a gyökéren belül először a gyökércsúcs felé haladnak, majd a merisztematikus régióban megfordulnak és a növény szállítószövetei felé mozognak. Az állandó táplálkozási hely kiválasztása után fejüket a szállítónyalábba helyezve rögzülnek. A lárvákkal érintkező növényi sejtek számos sejtosztódás nélküli magosztódáson mennek keresztül, melynek hatására megduzzadnak és úgynevezett „gyökérgubacsot” képeznek.

Fotó: ipm.ucanr.edu

A fertőzés szövettani megnyilvánulása a denz citoplazma, a fejletlen sejtfal, a kisméretű vakuolák és mitokondriumok magas száma. Az adult alak három vedlést követően alakul ki. A 3. és 4. lárvastádiumban nincs táplálkozás, és nem fejlődik szurony. A Meloidogyne genusban jellemző az ivari dimorfizmus. Az érett nőstények megduzzadnak, körte alakúak, átlátszók vagy legfeljebb halványsárgák, és a gyökéren belül táplálkoznak. A hímek teste hosszúkás, kifejlődés után elhagyják a gyökeret. Gyakori a parthenogenesis (vagyis szűznemzés), a hímek többnyire csak kedvezőtlen környezeti feltételek mellett alakulnak ki.

A fonalférgek kártétele

A gubacsképző fonalférgek kártétele igen jelentős, mert szinte minden esetben a gazdanövény pusztulásával jár. A gyökereken kialakuló gubacsok miatt a növény hasznos gyökérzetének felülete csökken, így kevesebb vizet és tápanyagot tud a talajból felvenni. A gubacsokban fejlődő lárvák, és a gyökerekből táplálkozó fonalférgek pedig a csökkent mennyiségű tápanyagok nagy részét is elszívogatják a fügefánk elől. Szeretett fügénk pedig lelassul a fejlődésben, satnyává, visszamaradottá válik, és a csökkent vitalitása miatt kiszolgáltatottabbá válik az egyéb betegségek, és kártevők ellen.

A fonalférgek jelenlétének felismerése

A gyökérgubacs fonaférgek kártételének felismerésében az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy a növényen keletkezett károk, azaz a gubacsok és a szívások nyomai nem láthatóak, hiszen azok a föld alatt vannak rejtve. A közvetlen kártétel, azaz a gyökér roncsolása helyett elsősorban a közvetetten jelentkező tünetek nyomán ismerhetőek fel a károkért felelős fonálférgek. Ilyen általános tünetek lehetnek a hervadás a legmelegebb napszakban, klorózis, fejlődéscsökkenés, és általában a növény vitalitásának csökkenése. A csökkenő tápanyagfelvételnek köszönhetően a füge nem feltétlen képes a nagyobb koronát életben tartani, ezért elhullathatja leveleit, az új hajtáson kevesebb, kisebb levelek jelennek meg. A fonálférgek eloszlása a talajban egyenetlen, így a károsított növények eloszlása is lehet egyenetlen az egészséges növények közt. Mivel a legtöbb, nematodák okozta közvetett kár a növényeken atipikus, melyek utalhatnak sok egyéb problémára, így víz vagy tápanyag hiányára például, sok esetben nehéz felfedni a valódi okot. Pontos választ az adott talajban található nematodákkal kapcsolatban általában csak a laboratóriumi talajminta analízis adhat.

Mivel azonban az átlagos kiskert tulajdonos nem szokott naponta talajmintákkal laboratóriumba szaladgálni, hiszen a lehetőségei ilyen téren korlátozottabbak, mint a nagy mezőgazdasági szereplőké, így a felismerésre maradt a hagyományos módszer. Meg kell vizsgálni a gyökereket. Ehhez fel kell tárni a növény gyökérzónáját, és szemügyre kell venni. Számtalan fonaféreg faj létezik, de a fügék esetében a legjelentősebb és legáltalánosabb fajták a gyökérgubacsokat képző fonalférgek. Ezek a gubacsokat nem képző többi fajjal szemben vizuális vizsgálattal is felismerhetőek.

Fotó: Ballai Gergő

A gyökérzóna feltárást a vegetációs időn kívül végezzük el, mert ha gyanúnk nem igazolódik be, és más baja van a növénynek, akor csak fokozzuk azt az okozott stresszel. Tavasszal rügypattanás előtt, vagy ősszel lombhullás után tárjuk fel a gyökérzónát, és vizsgáljuk meg a füge gyökereit. Ha fürtökben kis csomók, gubacsok vannak rajta, akkor teljesen biztosak lehetünk a fertőzöttségben. Ez esetben a legjobb megoldás a növény kiásása és elégetése. Igen, itt el is jutottunk a kezelés kérdéséhez...

A fonalférgek által parazitált füge kezelése

Sajnos a kezelésre, és a füge teljes felgyógyulására nem sok esély van. Léteznek biológiai védekezési lehetőségek és kemikáliák is, de egyik sem tud teljes, és biztos gyógyulást nyújtani. A leghatásosabb módszer a talaj gőzölése lenne, de ez nagyüzemi körümények között is igen költséges módszer, kiskerti viszonyok között szinte kivitelezhetetlen. Ezért nem nagyon marad más megoldás, mint a fertőzött növény teljes kiásása, majd elégetése. A helyén nagyjából egy két méter ártmérőjű körben többször kezelni kell talajfertőtlenítő szerekkel, hogy a talajban maradt fonalférgek is elpusztuljanak.

Mint mondtam, ez az egyik legalattomosabb kártevője a fügének. Egyrészt mert nem gyógyítható utána a növény, másrészt mert mire felismerjük, már annyira elszaporodtak a fonalférgek, hogy tényleg nem marad más, mint a növény elpusztítása, ami ritka, és nehezen beszerezhető fajtáknál fájdalmas lépés lehet. Ugyanakkor tudni kell, hogy a fonalférgek csak és kizárólag a gyökereket károsítják. A növény szállító szöveteiben nem közlekedik, így a föld feletti rész nem mindősül fertőzöttnek. Mivel a füge jól gyökeresedő növény, így a gyökérgubacs fonalféregtől fertőzött növény elpusztítása előtt vághatunk belőle dugványnak való vesszőket. Akár a teljes föld feletti részt felhasználhatjuk ehhez (a talajhoz közeli részt ne használjuk, mert a felverődött föld miatt fertőzött lehet).

Legfontosabb a megelőzés

Ahogy írtam az előző részbe, a teljes gyógyulás szinte lehetetlen, ezért a megelőzésre kell törekedni mindenképpen. Ha új gyökeres fügét vásárlunk, akkor mindenképp ellenőrizzük a gyökereket, és csak akkor tartsuk meg a növényt, ha egészségesnek látjuk. Ha gyanakszunk, akkor inkább végjunk dugványt az egészséges részből, a gyökeres felét pedig semmisítsük meg, vagy nylonba csomagolva dobjuk a kukába.

Bio megoldások a kezelésre

A vegyszeres kezelések nagyjából teljes egészsében kimerülnek a talajfertőtlenítésben. A kemikáliák azonban más, akár a hasznos talajlakókra is veszélyesek. Ezért érdemes szelekív szerekkel dolgozni. Ezekről a gazdaboltokban kaphatunk tájékoztatást. Ezen felül esetleg megpróbálhatunk növénytársítással segíteni a védekezést. Ültethetünk olyan növényeket, amelyek űzik a fonalférgeket. Ilyenek például a fehér mustár, a mézontófű, az olajretek, valamint a bársonyvirág.

Felhasznált fottások:
agraragazat.hu
wikipedia.org
ipm.ucanr.edu

LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!

A minőségi fügés tartalmak létrehozása rengeteg időt és energiát emészt fel. És mint tudjuk, az idő pénz. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Ezt magánemberként egyre nehezebben tudom előteremteni, pedig azt gondolom, hogy értékteremtő projektbe fogtam bele. Ha sikerül megtalálnom azt a nagyjából két tucatnyi fügefajtát, amelyek termesztésével komoly sikereket lehet elérni Magyarország változóban lévő éghajlatán, az minden fügekedvelőnek csak jó lehet. Ha szerinted is értékes az önkéntes kutatómunkám, és van rá lehetőséged, kérlek, támogass engem, és ezáltal légy részese te is mindannak, amit megalkotok, létrehozok.

Támogatnám a Fügés embert! 💛

Megjegyzések

Népszerű cikkek

A füge szaporítása – 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge ( Ficus Carica)  magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal  (anyanövény)  megegyező tulajdo

A füge szaporítása – 2. rész: vízben gyökereztetés

Akik olvasták korábbi blogbejegyzéseimet a fügéről ( Ficus Carica) , tudhatják, hogy nem vagyok híve a füge vízben történő gyökereztetésének. Ennek legfőbb oka, hogy a füge egy rendkívül könnyen gyökeresedő növény. Ha egy darabkáját zsinórra kötjük, belógatjuk egy 80% páratartalmú helyiségbe, akkor akár ültető közeg híján is gyökerezni kezd. Persze, így nem maradna életben, ezt csak azért írtam le, hogy szemléltessem, mekkora is a füge hajlandósága a járulékos gyökerek képzésére. A füge gyökeresedési hajlandóságáról, a dugványban lejátszódó hormonális folyamatokról valamint arról, milyen az ideális dugvány, a füge szaporítása - 1. rész: dugványozás című cikkemben írok bővebben, ha érdekel a téma, érdemes elolvasni azt is. De akkor miért ellenzem sokszor oly makacs módon a füge vízben gyökereztetését? A megfelelő ültető közegbe dugva a füge dugványt akár magára is hagyhatjuk több hétre, ha gondoskodtunk arról, hogy megfelelő legyen a számára a páratartalom. Egy PET palackot félbe v

Időjárás

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2023 fugesember.hu