fonalféreg , kártevő , nematoda , növényvédelem ,

Gyökérgubacsképző fonalférgek a fügén – hogyan védekezzünk ellene?

Aki rendszeresen olvasgatja a cikkeimet, az rájöhetett már, hogy a legendás mondat, miszerint hazánkban a fügének nincs kártevője és kórokozója, nem teljesen felel meg a valóságnak. Sajnos a fügének is van bőven kártevője és betegsége a mi éghajlatunkon is. Ráadásul némelyik kártevő kimondottan alattomosnak mondható. Ilyen kártevők a most bemutatásra kerülő gyökérgubacs fonálférgek (Meloidogyne spp).

Fotó: Ballai Gergő

Világszerte elterjedt fonálféreg genus a Meloidogyne, amelybe gyökérgubacsképző (root-knot nematode), obligát endoparazita életmódot folytató fajok tartoznak (én most csak a füge vonatkozásában írok róluk, de rengeteg féle növényt érinthet a fonalféreg általi fertőzöttség). 1877-ben Brazíliában Jobert figyelt meg először kávécserje gyökerein borsószem méretű vastagodásokat, melyek tojásokat és „fonálféreg-szerű” élőlényeket tartalmaztak. Tíz évvel később Goldi készített egy tanulmányt a kávécserje-betegségről, amelyben először leírta a Meloidogyne exigua fonálféreg által okozott növényi kórképet. Európában elsőként a 19. században észlelték, de sokáig nem tudták megkülönböztetni a cisztát képző Heterodera fajoktól. Magyarországi Nematoda kutatások vonatkozásban Dr. Örley László és Prof. Andrássy István nevét kell megemlíteni. Örley László használta elsőként a fonálféreg kifejezést, Andrássy István átfogó taxonómiai munkássága világszinten elismert. Nevéhez fűződik a kertészeti és szántóföldi növényi kártevő fonálférgek morfológiai vizsgálata és hazánkban előforduló fajok azonosítása.

A fonalférgek életciklusa

Életciklusa során az adult (vagyis ivarérett) nőstény körülbelül 1000 tojást helyez kocsonyás tömegben a gyökér felszínére. Két vedlés után a második stádiumú lárvák a tojást elhagyva a gyökér belsejébe hatolnak kitines szájszuronyuk, azaz styletjeik és sejtfalkárosító enzimeik (celluláz, pektináz) segítségével. A lárvák a gyökéren belül először a gyökércsúcs felé haladnak, majd a merisztematikus régióban megfordulnak és a növény szállítószövetei felé mozognak. Az állandó táplálkozási hely kiválasztása után fejüket a szállítónyalábba helyezve rögzülnek. A lárvákkal érintkező növényi sejtek számos sejtosztódás nélküli magosztódáson mennek keresztül, melynek hatására megduzzadnak és úgynevezett „gyökérgubacsot” képeznek.

Fotó: ipm.ucanr.edu

A fertőzés szövettani megnyilvánulása a denz citoplazma, a fejletlen sejtfal, a kisméretű vakuolák és mitokondriumok magas száma. Az adult alak három vedlést követően alakul ki. A 3. és 4. lárvastádiumban nincs táplálkozás, és nem fejlődik szurony. A Meloidogyne genusban jellemző az ivari dimorfizmus. Az érett nőstények megduzzadnak, körte alakúak, átlátszók vagy legfeljebb halványsárgák, és a gyökéren belül táplálkoznak. A hímek teste hosszúkás, kifejlődés után elhagyják a gyökeret. Gyakori a parthenogenesis (vagyis szűznemzés), a hímek többnyire csak kedvezőtlen környezeti feltételek mellett alakulnak ki.

A fonalférgek kártétele

A gubacsképző fonalférgek kártétele igen jelentős, mert szinte minden esetben a gazdanövény pusztulásával jár. A gyökereken kialakuló gubacsok miatt a növény hasznos gyökérzetének felülete csökken, így kevesebb vizet és tápanyagot tud a talajból felvenni. A gubacsokban fejlődő lárvák, és a gyökerekből táplálkozó fonalférgek pedig a csökkent mennyiségű tápanyagok nagy részét is elszívogatják a fügefánk elől. Szeretett fügénk pedig lelassul a fejlődésben, satnyává, visszamaradottá válik, és a csökkent vitalitása miatt kiszolgáltatottabbá válik az egyéb betegségek, és kártevők ellen.

A fonalférgek jelenlétének felismerése

A gyökérgubacs fonaférgek kártételének felismerésében az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy a növényen keletkezett károk, azaz a gubacsok és a szívások nyomai nem láthatóak, hiszen azok a föld alatt vannak rejtve. A közvetlen kártétel, azaz a gyökér roncsolása helyett elsősorban a közvetetten jelentkező tünetek nyomán ismerhetőek fel a károkért felelős fonálférgek. Ilyen általános tünetek lehetnek a hervadás a legmelegebb napszakban, klorózis, fejlődéscsökkenés, és általában a növény vitalitásának csökkenése. A csökkenő tápanyagfelvételnek köszönhetően a füge nem feltétlen képes a nagyobb koronát életben tartani, ezért elhullathatja leveleit, az új hajtáson kevesebb, kisebb levelek jelennek meg. A fonálférgek eloszlása a talajban egyenetlen, így a károsított növények eloszlása is lehet egyenetlen az egészséges növények közt. Mivel a legtöbb, nematodák okozta közvetett kár a növényeken atipikus, melyek utalhatnak sok egyéb problémára, így víz vagy tápanyag hiányára például, sok esetben nehéz felfedni a valódi okot. Pontos választ az adott talajban található nematodákkal kapcsolatban általában csak a laboratóriumi talajminta analízis adhat.

Mivel azonban az átlagos kiskert tulajdonos nem szokott naponta talajmintákkal laboratóriumba szaladgálni, hiszen a lehetőségei ilyen téren korlátozottabbak, mint a nagy mezőgazdasági szereplőké, így a felismerésre maradt a hagyományos módszer. Meg kell vizsgálni a gyökereket. Ehhez fel kell tárni a növény gyökérzónáját, és szemügyre kell venni. Számtalan fonaféreg faj létezik, de a fügék esetében a legjelentősebb és legáltalánosabb fajták a gyökérgubacsokat képző fonalférgek. Ezek a gubacsokat nem képző többi fajjal szemben vizuális vizsgálattal is felismerhetőek.

Fotó: Ballai Gergő

A gyökérzóna feltárást a vegetációs időn kívül végezzük el, mert ha gyanúnk nem igazolódik be, és más baja van a növénynek, akor csak fokozzuk azt az okozott stresszel. Tavasszal rügypattanás előtt, vagy ősszel lombhullás után tárjuk fel a gyökérzónát, és vizsgáljuk meg a füge gyökereit. Ha fürtökben kis csomók, gubacsok vannak rajta, akkor teljesen biztosak lehetünk a fertőzöttségben. Ez esetben a legjobb megoldás a növény kiásása és elégetése. Igen, itt el is jutottunk a kezelés kérdéséhez...

A fonalférgek által parazitált füge kezelése

Sajnos a kezelésre, és a füge teljes felgyógyulására nem sok esély van. Léteznek biológiai védekezési lehetőségek és kemikáliák is, de egyik sem tud teljes, és biztos gyógyulást nyújtani. A leghatásosabb módszer a talaj gőzölése lenne, de ez nagyüzemi körümények között is igen költséges módszer, kiskerti viszonyok között szinte kivitelezhetetlen. Ezért nem nagyon marad más megoldás, mint a fertőzött növény teljes kiásása, majd elégetése. A helyén nagyjából egy két méter ártmérőjű körben többször kezelni kell talajfertőtlenítő szerekkel, hogy a talajban maradt fonalférgek is elpusztuljanak.

Mint mondtam, ez az egyik legalattomosabb kártevője a fügének. Egyrészt mert nem gyógyítható utána a növény, másrészt mert mire felismerjük, már annyira elszaporodtak a fonalférgek, hogy tényleg nem marad más, mint a növény elpusztítása, ami ritka, és nehezen beszerezhető fajtáknál fájdalmas lépés lehet. Ugyanakkor tudni kell, hogy a fonalférgek csak és kizárólag a gyökereket károsítják. A növény szállító szöveteiben nem közlekedik, így a föld feletti rész nem mindősül fertőzöttnek. Mivel a füge jól gyökeresedő növény, így a gyökérgubacs fonalféregtől fertőzött növény elpusztítása előtt vághatunk belőle dugványnak való vesszőket. Akár a teljes föld feletti részt felhasználhatjuk ehhez (a talajhoz közeli részt ne használjuk, mert a felverődött föld miatt fertőzött lehet).

Legfontosabb a megelőzés

Ahogy írtam az előző részbe, a teljes gyógyulás szinte lehetetlen, ezért a megelőzésre kell törekedni mindenképpen. Ha új gyökeres fügét vásárlunk, akkor mindenképp ellenőrizzük a gyökereket, és csak akkor tartsuk meg a növényt, ha egészségesnek látjuk. Ha gyanakszunk, akkor inkább végjunk dugványt az egészséges részből, a gyökeres felét pedig semmisítsük meg, vagy nylonba csomagolva dobjuk a kukába.

Bio megoldások a kezelésre

A vegyszeres kezelések nagyjából teljes egészsében kimerülnek a talajfertőtlenítésben. A kemikáliák azonban más, akár a hasznos talajlakókra is veszélyesek. Ezért érdemes szelekív szerekkel dolgozni. Ezekről a gazdaboltokban kaphatunk tájékoztatást. Ezen felül esetleg megpróbálhatunk növénytársítással segíteni a védekezést. Ültethetünk olyan növényeket, amelyek űzik a fonalférgeket. Ilyenek például a fehér mustár, a mézontófű, az olajretek, valamint a bársonyvirág.

Felhasznált fottások:
agraragazat.hu
wikipedia.org
ipm.ucanr.edu

LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!

A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉

Megjegyzések

Népszerű cikkek

Fügelevél tea – hogy készítsem, és mikor gyűjtsem a hozzávalót?

Korábban már írtam cikket arról, hogy a fügelevélben mennyi, szervezetünk számára hasznos anyag található, és hogy amúgyis segítség lehet a cukorbetegség elleni küzdelemben. Nem kívánom az ott leírtakat itt megismételni, akit érdekel, olvassa el az  Itt a fügeszezon, tudtad, hogy a levele is gyógyhatású?  című cikkemet, mert abból mindent megtudhat a fügelevél, és a cukorbetegség kapcsolatáról. Ezen cikkem a fügelevél teáról fog szólni, és ha végigolvasod, meg fogod tudni, hogyan kell begyűjteni és kiszárítani a fügeleveleket, és hogy abból milyen módon tudsz teát készíteni. A fügelevél tea természetesen nem csak cukorbetegek számára ajánlható. Ha szeretsz teázni, akkor kiválthat egy-egy csésze fekete teát, aminek áldásos hatása leginkább este lesz érezhető. A fügelevélben ugyanis nincsenek élénkítő anyagok, így nem fogják gátolni az esti elalvást. Emellett rendkívül kellemes illata van, főleg ha pár csepp mézzel édesítjük. 😊 Milyen fügelevél alkalmas tea alapanyagnak? Csak egészséges

Hogyan aszaljunk fügét napon?

Tombol a nyár, a kánikula pedig az elviselhetetlenséggel határos, mindeközben pedig érik a füge. Bár az ország melegebb részein már az első terméshullám szinte teljesen leérett, az ország középső, és keleti részen még javában érik a füge. Ha pedig a kettőt – tikkasztó napsütés és érett füge – egy mondatban említjük, szinte elkerülhetetlen, hogy az aszalt fügére asszociáljunk... Aki evett már igazán jó minőségű aszalt fügét, az egészen biztosan szereti. Mert hogyan is lehetne nem szeretni az aszalt fügét? 😏 Persze a jó minőségű aszalt füge alatt nem arra a sok esetben boltban kapható cipőtalp keménységű vacakra gondolok, aminek a színe szürkés foltokkal tarkított, mintha penészes lenne, és még egy krokodil állkapcsát is próbára tenné. Az igazi aszalt füge aranysárga, vagy barnás színű attól függően, hogy sárga, vagy lila bőrű fügéből készült. Ezen túl pedig természetesen lágy, puha, és rendkívül kellemes zamatú. Az igazán jó minőségű aszalt füge már akkor beindítja a nyáltermelődést, m

Időjárás

Címkék

adriai állatkerti fügék allergia álmok amerikai lepkekabóca ámpolnafikusz aszalódó aszalt füge aszály átültetés ausztrál füge azonosítatlan fajta beporzás beszámoló beszerzés betakarítás betegség biodiverzitás biokertészkedés bogyós ízvilág Budai Vár bujtás Carpobrotus Ceratocystis ficicola Ceroplastes ceriferus Ceroplastes rusci ChatGPT Christian Ziegler crna csapadék csíkos füge csíráztatás darazsak darázscincér deformálódott levelek dézsás füge Dr. Nanthinee Jevanandam Drosophila suzukii dugványozás egészség egyéb fikusz élet előadás előrejelzés Emma Marris epifita érdekesség esemény fagyasztás fagykár fajtaazonosság fajtabemutató fajtaválasztás Farmosi füge-fajtagyűjtemény farmosi fügedarazsak Farmosi fügeföld Fekete fügelégy feldolgozás fiatalítás Ficus auriculata Ficus benghalensis Ficus benjamina Ficus citrifolia Ficus dammaropsis Ficus erecta Ficus gasparriniana Ficus grossu-larioides Ficus ilicina Ficus ingens Ficus microcarpa Ficus palmata Ficus pleurocarpa ficus pseudopalma ficus pumila Ficus punctata Ficus religiosa Ficus rubiginosa Ficus Ruminalis Ficus sycomorus Ficus thonningii Ficus vaccinioides Ficus variegata Ficus villosa Ficus watkinsiana fojtogató füge fonalféreg fordítás Fővárosi Állat- és Növénykert füge a lakásban füge antraknózis füge azonosítás füge igényei füge mozaik vírus füge viaszos pajzstetű füge-levélbolha füge-levélmoly fügebogár fügebor fügedarázs fügeérés fügefa-kéregmoly fügefavész fügehullás fügekaktusz fügekávé fügekörkép fügelevél fügelikőr fügematuzsálem fügenemesítési program fügerozsda fügeszalámi fügeszú Gajumaru Treehouse Diner gasztro Gellért-hegy gondozás gyógynövény gyökereztetés gyökérmetszés gyökérsarj hangya harlekinkatica háromszor termő hasznos tippek hemiepifita hibrid füge hidegtűrés Homotoma ficus hottentottafüge időjárás India indiai teknőspajzstetű Jászberényi Állat- és Növénykert Jégfüge kaktusz kaprifüge karácsony kártevő Kátai aszalódó kísérletezés kiszoktatás klímaváltozás koffig korai érés kordonos nevelés kórokozó környezetvédelem közlemény Krakatoa kultúra kúszófüge kutatás látványosság leg-leg-leg légbujtás levélfoltosság levéltetvek lexikon litofita LSU füge madarak magaságyás magnélküli magyar füge Meg Lowman megtermékenyítés metszés mézfüge Mike Shanahan mikorrhiza mitológia Naha Harbour Diner nematoda nemisfüge növénytársítás növényvédelem OpenAI Opuntia országtorta ökológia öntözés őszi munkálatok pajzstetű permakultúra Pettyesszárnyú muslica Planococcus ficus poloska porbujtás pozsgás pöttyös lámpahordó-kabóca prémium füge recept Ross Raddi rózsabogár San Pedro Silba adipata spicces füge respektus spiritualitás Steve Bradt szaporítás szaporítás magról szikomorfa szmirnai szukkulens szüret Tabán takarás talajtakarás támogatás tápanyag utánpótlás táplálkozás tárolás tartósítás tavaszi munkálatok tea teleltetés téli munkálatok téli védelem termesztés tip pinching típusok törpe füge történelem tősarj trágyázás tudomány turizmus unifera utazás ültetés ünnep Vajdahunyadvár vallás Városliget vásárlás védjegyzett fajta viaszos szőlő-pajzstetű videó viharkár virágbogarak

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2023 fugesember.hu