Sankt Martin füge (Martinsfeige) – fajtabemutató
A Németországi Sankt Martin településről származó Szent Márton füge (Ficus Carica), vagy másik nevén a Mártonfüge (Martinsfeige) beszerzése egy véletlennek köszönhető. Eredetileg ugyanis nem ezt a fügét kerestem, hanem a Franciaország hegyeiből származó Szent Martin (St. Martin) fügét, ami legendás télállóság hírében áll.
A keresés során az egyik közösségi portál csoportjában találtam rá a Mártonfüge (Martinsfeige) néven is elhíresült német Sankt Martin fügére, amelynek története annyira megtetszett, hogy úgy döntöttem, szerzek belőle pár dugványt, ezzel is gazdagítva gyűjteményemet. Erről a fügéről fogok most írni pár sort.
A Sankt Martin füge a Németországi Pfalz tartományban található Sankt Martin településhez köthető. Itt található a Szent Márton katolikus templom, amelynek közelében van egy szőlőültetvény. A mellett egy birkalegelőn található egy igen öreg fügefa. Ez a fügefa a 'Martinsfeige' néven elhíresült füge, amelyet Sankt Martin fügeként is ismernek, és Christoph Seiler találta még 1990-ben (de tőle ne akarjon venni senki itthon, mert mondvacsinált okokra hivatkozva lerázott engem, végül más úton kellett beszereznem). A továbbiakban én Sankt Martin fügeként fogok rá hivatkozni. Ez a füge rendkívüli télállóság hírében áll, amelyet egyébként többen megkérdőjeleznek a Rajna-völgyben tapasztalható általánosan enyhe telek miatt, ahol a téli minimum nagyjából -12 C fok körül alakul. Szóval a legendás hidegtűrés lehet tényleg csak városi legenda, de ettől függetlenül a füge felkeltette az érdeklődésemet, hiszen ez a fajta kapott helyet a szintén Sankt Martinban található, 2000-ben létrehozott Bibliakertben, ahol is számos Bibliában említett növényt telepítettek azóta.
A Sankt Martin fügéről azt érdemes tudni, hogy növekedési erélye igen erős, végső magassága a négy-öt métert is elérheti. Szétterülő, gazdagon elágazó, akár hat méter szélességű bokrot növeszt, melynek leginkább három karéjos levelei vannak. Kimondottan hajlamos a sarjképzésre, amitől rendkívüli bokrosodás jellemzi, így térigénye jelentős. A német Szent Márton füge bőven termő, de unifera típusú, ami annyit jelent, hogy csak második terméshulláma van, azt azonban igen korainak mondják. Ez a tulajdonsága hazánkban is előnyösnek mondható egy füge esetében. Termései viszont meglehetősen aprók, mindössze 10-15 grammosak, de nagyon jó minőségűek. A bőr színe egészen sötétlila, már-már majdnem fekete, a pépje pedig vörös. Íze édes, lédús, és zamatos, enyhe bogyós felhanggal fűszerezett. Apró mérete miatt könnyen aszalható egészben is akár. Bőre erős, és elég jól viseli a tárolással, és szállítással járó viszontagságokat.
Számomra mindenképpen értékes fajtának tűnik, és ha tényleg jónak mondható a fagytűrése, akkor mindenképpen helye van a Tápió-vidéken is a Sankt Martin fügének.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése