Fügés ember

Már jó ideje nézegetem az internetes online kertészetek kínálatában a Botanikus kert füge (Ficus carica) névre hallgató fajtát, amiről a leírásokban azt állítják, hogy a PTE Botanikus Kertjének gyűjteményéből való. Ki ne vágyna egy olyan fügére, ami egy ilyen kvalitású helyről származtatható, igaz? Bennem is nemes érzéseket ébresztett, és mindenképpen be akartam szerezni, de nem volt ez olyan egyszerű, hogy csak kosárba teszem, és megnyomom a megrendelés gombot, mert ritkán kapható. 

Aztán egyszer csak azt írják a kedvenc fügés online közösségemben, hogy most az egyik barkácsáruház kertészeti osztályán több fajta füge is kapható, közöttük a Botanikus kert füge is. Kaptam az alkalmon, és felkerestem egy ilyen barkácsáruházat, majd vásároltam belőle egy szép, egészséges példányt. Hazavittem, gondosan átültettem nagyobb edénybe, majd nekiláttam, hogy utána járjak, miféle füge is ez, és valóban a Pécsi Botanikus Kertből származik-e, és ha igen, mit lehet tudni azon a nagyjából négy-öt mondaton kívül róla, amit a legtöbb helyen írnak.

Írtam egy levelet a Botanikus Kert oldalán található e-mail címre. Feltettem a kérdéseimet, hogy valóban tőlük származik-e ez a füge, és tudnak-e róla esetleg több információt is adni. A válasz rendkívül gyors volt, és legalább annyira kiábrándító is. Azt a választ kaptam, hogy a PTE Botanikus Kertjének gyűjteményében jelenleg nem található az általam említett fajta, és nincsen ilyen fajta levédetve sem. Amúgy pedig az intézményük nem foglalkozik fajtanemesítéssel sem. Szerintük az történhetett, hogy a kertben (vagy esetleg annak közvetlen környezetében) korábban ültetett fügéről valaki egyszer szaporított anyagot, és azt a gyűjtési helyéről nevezte el. 

Ebből számomra már majdnem teljesen egyértelmű volt, hogy ez a Botanikus Kert füge egy igazából nem is létező fajta. Talán nem is önálló szelekció, csak egy valamilyen fajta, amire valaki ráaggatott egy hangzatos nevet, mert onnan, vagy a közelből gyűjtötte be. De biztos, ami biztos, a pontosítás okán írtam egy újabb levelet, amelyben arról érdeklődtem, hogy legalább a leírások alapján hasonlít-e bármelyik fügéjükre annyira, hogy rá lehessen mondani, hogy abból lett szaporítva, majd átnevezve. Erre azt a választ kaptam, hogy a kertben a 'Brown Turkey', 'Mary Lane', 'Szentesi' és 'Dalmatie' fajták vannak ültetve jelenleg, illetve több olyan füge is, amiket ajándékba kaptak, de a fajtájukat nem ismerik. Ezeken kívül van még egy erősen visszavágott fügéjük, amelyet egy szakértő 'Zöld óriás'-nak határozott meg.

Szóval, ez itt eddig zsákutcának bizonyult, mert a leírt fajtákból maximum a Zöld óriás füge vagy a Mary Lane füge jöhetne szóba, de ahhoz előbb látnom kellene teremni a Botanikus Kert fügét. Ezeken kívül megeshet, hogy bármelyik másik nem azonosított fajtájukról szaporított valaki, majd azt vitte be a kereskedelmi hálózatba, de akkor joggal merül fel a kérdés, erről miért nem tud a PTE Botanikus Kert csapata? Az biztos, hogy ez egy legendás magyar „sikersztori”. 😁

Na de ennyivel amúgy nem adtam fel. Írtam két újabb levelet. Egyet az adott barkácsáruház beszerzési osztályának, hátha elárulják, ki az adott fajta beszállítója, egyet pedig a vásárolt Botanikus Kert fügén himbálódzó növény etiketten található weboldal üzemeltetőjének, aki az adott etiketteket gyártja (tehát nem ők a kertészeti áruda, ők növényekkel nem foglalkoznak). Gondoltam, hátha elárulják nekem, ki az adott növény etikett megrendelője. Megmondom őszintén, nem sok reményem volt, hogy ezen helyektől megkapom ezeket az amúgy érzékeny üzleti információnak is nevezhető adatokat.

Aztán egyszer csak jelentekezett e-mailben egy faiskola, hogy ők a 'Botanikus kert' füge termesztői, és adtak telefonos elérhetőséget. Felhívtam őket, és azt tudtam meg tőlük, hogy a folyamat legelején ők a DMKerttől vásárolták az első példányokat, amiket azóta maguk szaporítanak. A DMKert honlapján ugyanis megtalálható a fajta, de Ők maguk már nem forgalmazzák. Még csak leírásuk sincs a fajtáról, mindössze ennyi „A Pécsi Egyetemi Botanikus Kert hiperfinom fajtája!” Azt mondom, ember legyen a talpán, aki ennyiből bármit is megtud erről a fügéről! 😀 Minden esetre én vásároltam belől, és nagyon kíváncsi leszek, miféle értékeket rejt a „hiperfinom” Botanikus kert füge. Amint pedig termőre fordul nálam, ígérem, írni fogok róla ismét a saját tapasztalataim tükrében.

Addig annyit tudok róla írni bemutatás gyanánt, amit amúgy az árusító kertészetek is írnak róla: a termésérés két hullámban történik, de időben nem egyszerre. Így július, és október között szinte mindig található érett gyümölcs a bokron. A termés közép-nagy esetleg nagy méretű, lapított körte alakú. A héj sárgás-zöld színű, esetleg fehér foltokkal tarkított. Kifejezetten jó ízű, édes fajta, mely friss fogyasztásra, és feldolgozásra egyaránt alkalmas. Nagyméretű levelei ujjasan karéjosak, illatosak.

Ezen kívül még írnak róla olyanokat, hogy rendkívül télálló, meg hogy igen korai, és nagyon hamar termőre fordul, de ezek nagyon marketing szagúak. Manapság szinte minden füge mellé ezeket a hangzatos állításokat társítják. Nyilván úgy könnyebb eladni. De aki tartott már több különböző fügét, tudhatja, hogy bizony ez nem ennyire általános. Minden esetre én adtam neki egy esélyt, meglátjuk, mennyire lesz értékes fajta. Addig is azt tanácsolnám mindenkinek, hogy ne dőljön be kanyar nélkül mindenféle hangzatos leírásnak, mert sajnos nem minden arany, ami fénylik.