fügekaktusz , kaktusz , nemisfüge , Opuntia , szukkulens ,

Fügekaktusz – inkább kaktusz, mint füge

Ismét egy olyan növényről fogok nektek írni, ami csak a nevében füge, de valójában semmi köze sincsen a közönséges fügéhez (Ficus carica). Ez a növény nem más, mint a fügekaktusz, amely nem egyetlen faj, hanem egy egész kaktuszcsalád. A fügekaktusz, vagy medvetalpkaktusz (Opuntia) nemzetségébe a kaktuszfélék (Cactaceae) egyik alcsaládjába, a fügekaktuszformák (Opuntioidae) közé tartozó pozsgás növények tartoznak. Az Újvilágban (Észak- és Dél-Amerikában együtt) mintegy 300 fajuk ismert.

Ezen fügék túlnyomó többsége hazai körülmények között csak védett helyen teleltetve tartható, de akad pár tagja a családnak, amelyek fagytűrése kimagasló, így idehaza is bátran nevelhető szabadföldben. Ezen fajok közül a két legismertebb a Kerekszárú fügekaktusz (Opuntia humifusa), és a Kolorádói medvetalpkaktusz (Opuntia phaeacantha). Mindkettő fagytűrése -20 Celsius körül van, így tényleg bátran tartható szabadföldben is hazánkban. Egyébként eme képességének köszönhető, hogy elkezdett kivadulni hazánkban, és több tájegységben is invazív terjeszkedésbe kezdett.

Mivel a fügekaktuszok alapvetően ehető növények, így mindenképpen helye van a kertemben. Elég dekoratívak is, és gyönyörű, amikor nagy tömegben hozzák virágaikat, így az említett fajokból szereztem be szaporítóanyagokat, és belekezdtem a saját fügekaktusz projektembe. 😎

A fügekaktuszok megjelenése

A fügekaktuszok sajátos külseje lehetővé teszi, hogy első pillantásra felismerjük őket: sokszorosan elágazó, módosult száruk ovális, lapos nyéltagok (cladodiumok) soraiból áll (erre utal „medvetalpkaktusz” elnevezésük), és az egyes nyéltagok csúcsaikkal csatlakoznak egymáshoz. Ez annak köszönhető, hogy minden évben (minden pihenőidőszak után) új tenyészcsúcsból folytatják a növekedést.

A kaktuszoknál szokásos levéltövisek mellett a fügekaktuszok szártagjain csomókban horgasszőrök (glochidák) is nőnek. Ezeket megérintve könnyen letörnek, és a bőrbe fúródnak, ami különlegesen jó védelmet biztosít számukra. Ugyanilyen horgasszőrök nőnek a fügekaktuszok termésein, a kaktuszfügéken is. A fiatal szártagokon hengeres, csúcsos levélcsökevények is megjelennek, de hamarosan le is száradnak. Nagyobb termetű fajai kedvező körülmények között elérhetik a 7–8 m magasságot.

A fügekaktuszok életmódja

A fügekaktuszok egyértelműen szárazságkedvelő növények. Rendkívül hatékonyan hasznosítják és juttatják vissza a biomasszába a csapadékvizet. Vegetatív módon igen jól szaporodnak, és ezért a száraz, meleg éghajlatú vidékeken könnyen dominánssá válnak, kiszorítva az őshonos fajokat. Sok helyen (Dél-Afrikában, Ausztráliában) gyomként kezelik, míg másfelé sokoldalú felhasználhatóságuk, szárazságtűrésük és vízmegtartó képességük miatt termesztik őket.

A fügekaktusz fajok többsége erőteljesen, gyorsan nő. A hideget a kaktuszok többségénél jobban tűri, de csak jó vízáteresztő talajban marad meg, mert a pangó víz pusztulását okozza. Hímnős virágai a csúcsi szártagok felső szélén fejlődnek, többnyire tömegesen. Magházuk egy zömök, tojás alakú virágtengelyen ül, amelynek csúcsán helyezkedik el a 7–10 cm átmérőjű, számos, spirálisan elrendeződő viráglevélből álló párta.

Fügekaktusz a gasztronómiában és a gyógyászatban

A kaktuszfügét az indiánok már 9000 éve ették; a nazca és a maja indiánok már termesztették is. Az ocelot- és a jaguárbőrrel együtt fizetőeszközzé vált, és a kereskedelembe vonásával egész Közép-Amerikában gyorsan elterjedt, sőt, Kubába és a Karib-szigetekre is átjutott. Lisszabonba valószínűleg Kolumbusz közvetítésével került. A XV./XVI. század fordulóján a hajósok skorbut ellen használták, és ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a mediterrán, száraz klímán Európában is elterjedjen. A XVIII. században ferences szerzetesek már Kaliforniában is termesztették.

A kaktuszfüge (tuna) elterjedt fogyasztási cikk. Emellett zöldségként eszik vízraktározásra módosult, levélszerű szárát (a medvetalpat; nopal, nopalitos) is. Felhasználása hasonló, mint a zöldbabé. A szárat feldarabolják, és hússal, tojással, babbal, hagymával megfőzik. A nopalt fogyasztják főzve, sütve, grillezve, de nyersen is, salátának. Ital is készül belőle, sőt, alkoholtartalmú koktélokat is ízesítenek vele. A főzet ragasztóanyagot tartalmaz, amit a vályogtéglák összetapasztására használnak.

Dokumentumok szerint már 1552-ben használták gyógynövényként. Statisztikailag igazolt, hogy a kaktusz fogyasztói között kevesebb a túlsúlyos és a cukorbeteg. Sok hasznos fehérjét, poliszacharidot, vitamint és ásványi anyagot tartalmaz. Rendszeres fogyasztása csökkenti a koleszterin-, a triglicerid- és a vércukorszintet, szabályozza a tápcsatorna, a máj és a vese funkcióit, tisztítja a vastagbél alsó szakaszát.

Rosttartalma olyan erősen köti meg az elfogyasztott táplálék lipid típusú anyagait (zsírt, olajat stb.), hogy azok ellenállnak a zsírbontó enzimek hatásának. Az így létrejött, gélszerű anyag a szervezetből természetes úton távozik, és esetenként magával viszi a táplálék cukortartalmának egy részét is. Az alkoholfüggőség okozta gyulladásokat gátolja. A módosult szár poliszacharid-tartalmának vízvisszatartó képessége jelentős. A fügekaktusz-kivonatot tartalmazó krémek használata után a bőr kipihentnek, kisimultnak tűnik. Hatásos a forróság okozta sokk ellen, és egyben öregedésgátló is. A kivonatot hámsérülések kezelésére és gyulladások csökkentésére is használják.

Ördögnyelv-fügekaktusz vagy kerekszárú fügekaktusz (Opuntia humifusa)

Az ördögnyelv-fügekaktusz vagy kerekszárú fügekaktusz (Opuntia humifusa) egy kaktuszfaj. Eredetileg Észak-Amerikában honos, de ma már más földrészeken is megtalálható, így Magyarországon is írtják kivadult telepeit. Hidegtűrő faj, amely Európa keményebb telű országaiban is áttelel.

Előfordulása: Az USA délkeleti területein, az Appalache-hegységtől nyugatra Missouri és Arkansas államok nyugati határáig honos fügekaktuszfaj. Különösen gyakori a Missouri és mellékfolyóinak völgyeiben a Nagy-tavak tájékától a Mexikói-öbölig, de előfordul még a mexikói Tamaulipas államban is. Északon, így Wisconsinban üde, zöld rétek és erdők határán él olyan helyeken, ahol az évi középhőmérséklet mindössze 7-8 °C, a csapadék pedig 700–800 mm; itt csak júliusban virágzik. Az Appalache-hegység keleti oldalán az Atlanti-óceán partjáig a hozzá rendkívül hasonló henye fügekaktusz (Opuntia compressa) váltja föl. Ezeket időnként egy, időnként két fajnak tekintik. Az Opuntia compressa hajtásai sárgászöldek, egy-egy areolájában legfeljebb két tövis nő, és fiatal hajtásaira a levelek rásimulnak. Az ördögnyelv-fügekaktusz a Kárpát-medence számos területén a szabadban is áttelel. Sziklás európai tájakon, például Dél-Tirolban el is vadul; termései beérnek.

Megjelenése: Alacsony, elfekve nő; 7–12 cm-es szártagjai hengeresek vagy tojásdad alakúak, sötétzöldek. 1,5–2,5 cm hosszú tövisei (areolánként 2–4) gyakorta lehullanak, horgasszőrei pirosasbarnák. Virágai 5–8 cm-esek, élénksárgák, a közepük gyakran pirosas. 3–5 cm-es termései pirosak. A lehullott termésekből seregestül kelnek ki a kis, vékony, hengeres, tövises magoncok, amelyek csak később laposodnak el és fekszenek a földre.

Kolorádói medvetalpkaktusz (Opuntia phaeacantha)

A coloradói fügekaktusz (Opuntia phaeacantha) a kaktuszfélék (Cactaceae) családjába és a fügekaktuszformák (Opuntioidae) alcsaládjában a névadó fügekaktusz (Opuntia) nemzetség egyik faja.

Elterjedése: Észak-Amerikából (Arizona, Nyugat-Texas, Dél-Colorado, Új-Mexikó, Alsó-Kalifornia, Sonora, Chihuahua, Coahuila, Új-León, Tamaulipas, Zacatecas) származik. Dél-Texastól, Nyugat-Oklahomától és Missouritól a Mojave-sivatagig óriási területeket hódított meg. Változatainak egy része földrajzilag jól elkülönül. Az ördögnyelv-fügekaktusz (Opuntia humifusa) mellett a legelterjedtebb télálló kaktusz Európában, így Magyarországon is több botanikus kertben nő tekintve, hogy hidegtűrő. Magyarországon a szabadba kiültetve is áttelel.

Megjelenése: A colorádói fügekaktusz szárszukkulens növény. Szára pozsgás, lapos, levélszerű, korlátlanul növekedő (kladódium). A fiatal hajtásokon még hengeres levélkék nőnek, de hamar lehullanak. A levélhónalji hajtások areolává (tövispárna) módosultak. Tüskéi barnák, vörösesbarnák vagy szürkék, hosszuk nagyjából 3 cm. Virágszerkezete spirális, a virága soktagú, 6–8 cm-es – általában világossárga, piros középpel, néha barackszínű vagy egészen piros. Termése a kladódiumba süllyedt álbogyó.

Gyümölcse ehető: kívül piros vagy lila, gyümölcshúsa zöld. Európában dísznövényként terjedt el, télálló változatait sziklakertekben, a kis termetűeket szobanövényként termesztik.

Források: hu.wikipedia.org, még itt, és itt

LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!

A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉

Megjegyzések

Népszerű cikkek

Házi fügebort és fügelikőrt készítettünk friss fügéből – fügebor recept

Régóta készítek mindenféle gyümölcsökből és bogyókból házi borokat , amelyek receptjeit évek óta meg is osztom mindig az Ezt fald fel! nevet viselő gasztroblogunkban. Hosszú, részletes, amolyan step by step tipusú leírások ezek, amelyek nyomán bárki könnyedén utánunk csinálhatja bármelyik bort, ha érez rá némi késztetést. Nincs ez másként a legújabb finomságunkkal, a friss fügéből készült fügeborral sem, mert hát hogy is hagyhattuk volna ki pont a fügebort, mikor fügével foglalkozunk... 🤠 Lehet fügebort készíteni aszalt fügéből is, de minek, ha van friss a ház körül? Mi ezen okból csak friss fügéből készítjük a fügebort minden évben, aminek hatalmas sikere van. Finom, zamatos csemegebort szoktunk készíteni belőle, amely akár desszertek mellé is fogasztható. Persze csak ízlés kérdése az egész, ha valaki a szárazabb borokat szereti, úgy is elkészítheti a fügebort. Mivel a Fügés ember  weboldal nem receptekre van optimalizálva, így itt nem is szoktunk recepteket közzé te

Hogyan aszaljunk fügét napon?

Tombol a nyár, a kánikula pedig az elviselhetetlenséggel határos, mindeközben pedig érik a füge. Bár az ország melegebb részein már az első terméshullám szinte teljesen leérett, az ország középső, és keleti részen még javában érik a füge. Ha pedig a kettőt – tikkasztó napsütés és érett füge – egy mondatban említjük, szinte elkerülhetetlen, hogy az aszalt fügére asszociáljunk... Aki evett már igazán jó minőségű aszalt fügét, az egészen biztosan szereti. Mert hogyan is lehetne nem szeretni az aszalt fügét? 😏 Persze a jó minőségű aszalt füge alatt nem arra a sok esetben boltban kapható cipőtalp keménységű vacakra gondolok, aminek a színe szürkés foltokkal tarkított, mintha penészes lenne, és még egy krokodil állkapcsát is próbára tenné. Az igazi aszalt füge aranysárga, vagy barnás színű attól függően, hogy sárga, vagy lila bőrű fügéből készült. Ezen túl pedig természetesen lágy, puha, és rendkívül kellemes zamatú. Az igazán jó minőségű aszalt füge már akkor beindítja a nyáltermelődést, m

Időjárás

Címkék

Aclees taiwanensis adriai állatkerti fügék allergia álmok amerikai lepkekabóca ámpolnafikusz aszalódó aszalt füge aszály átültetés ausztrál füge azonosítatlan fajta beporzás beszámoló beszerzés betakarítás betegség biodiverzitás biokertészkedés bogyós ízvilág Budai Vár bujtás Carpobrotus Carpophilus hemipterus Ceratitis capitata Ceratocystis ficicola Ceroplastes ceriferus Ceroplastes rusci ChatGPT Christian Ziegler crna csapadék csíkos füge csíráztatás darazsak darázscincér deformálódott levelek dézsás füge Dr. Nanthinee Jevanandam Drosophila suzukii dugványozás egészség egyéb fikusz élet előadás előrejelzés Emma Marris epifita érdekesség esemény fagyasztás fagykár fajtaazonosság fajtabemutató fajtaválasztás Farmosi füge-fajtagyűjtemény farmosi fügedarazsak Farmosi fügeföld Fekete fügelégy feldolgozás fiatalítás Ficus auriculata Ficus benghalensis Ficus benjamina Ficus citrifolia Ficus dammaropsis Ficus erecta Ficus gasparriniana Ficus grossu-larioides Ficus ilicina Ficus ingens Ficus microcarpa Ficus palmata Ficus pleurocarpa ficus pseudopalma ficus pumila Ficus punctata Ficus religiosa Ficus rubiginosa Ficus Ruminalis Ficus sycomorus Ficus thonningii Ficus vaccinioides Ficus variegata Ficus villosa Ficus watkinsiana fojtogató füge fonalféreg fordítás Fővárosi Állat- és Növénykert füge a lakásban füge antraknózis füge azonosítás füge igényei füge mozaik vírus füge ormányos füge viaszos pajzstetű füge-levélbolha füge-levélmoly fügebogár fügebor fügedarázs fügeérés fügefa-kéregmoly fügefavész fügehullás fügekaktusz fügekávé fügekörkép fügelevél fügelikőr fügematuzsálem fügenemesítési program fügerozsda fügeszalámi fügeszú Gajumaru Treehouse Diner gasztro Gellért-hegy gondozás gyógynövény gyökereztetés gyökérmetszés gyökérsarj gyümölcslégy hangya harlekinkatica háromszor termő hasznos tippek hemiepifita hibrid füge hidegtűrés Homotoma ficus hottentottafüge időjárás India indiai teknőspajzstetű Jászberényi Állat- és Növénykert Jégfüge kabóca kaktusz kaprifüge karácsony kártevő Kátai aszalódó kétszínű gyümölcsfénybogár kísérletezés kiszoktatás klímaváltozás koffig korai érés kordonos nevelés kórokozó környezetvédelem Kőröshegyi apró lila közlemény Krakatoa kukacos füge kultúra kúszófüge kutatás látványosság leg-leg-leg légbujtás levélfoltosság levélhullás levéltetvek lexikon litofita LSU füge madarak magaságyás magnélküli magyar füge Meg Lowman megtermékenyítés metszés mézfüge Mike Shanahan mikorrhiza mitológia Mt. Etna Naha Harbour Diner nematoda nemisfüge növénytársítás növényvédelem OpenAI Opuntia országtorta ökológia öntözés őszi munkálatok pajzstetű permakultúra Pettyesszárnyú muslica Planococcus ficus poloska porbujtás pozsgás pöttyös lámpahordó-kabóca prémium füge recept Ross Raddi rózsabogár San Pedro Silba adipata spicces füge respektus spiritualitás Steve Bradt szaporítás szaporítás magról szikomorfa szmirnai szukkulens szüret Tabán takarás talajtakarás támogatás tápanyag utánpótlás táplálkozás tárolás tartósítás tavaszi munkálatok tea teleltetés téli munkálatok téli védelem termesztés tip pinching típusok törpe füge történelem tősarj trágyázás tudomány turizmus unifera utazás ültetés ünnep Vajdahunyadvár vallás Városliget vásárlás védjegyzett fajta viaszos szőlő-pajzstetű videó viharkár virágbogarak

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2023 fugesember.hu