Port Jackson füge (Ficus rubiginosa) – Ausztrál füge
A napokban sikerült megrendelnem egy igazi fikusz különlegességet egy francia forrástól. Ez a pedig nem más, mint a Port Jackson füge, amit már igen régóta vadásztam. Most megtaláltam, méghozzá nem dugvány, hanem élő, cserepes növény formájában. Szóval most nagy az örömöm, mert több, mint egy hét várakozás után végre megérkezett a várva várt Port Jackson fügém. 🤩
A Port Jackson füge bemutatása
A Port Jackson füge (Ficus rubiginosa), vagy más néven Rozsdás füge [Rusty fig] egy Kelet-Ausztráliában őshonos, hemiepifita, vagy litofita örökzöld fikusz faj. A hemiepifita jelentése, hogy élete kezdeti szakaszán más növények lombkoronájában csírázik a magja, míg a litofita jelentése, hogy a mag sziklarepedésekben csírázik. Amint azonban léggyökerei talajt érnek, legyökerezik.
A Ficus rubiginosa egy lassan növő fikusz faj, amely 30 év alatt nagyjából 10 méteres magasságot ér el, végső mérete pedig 30 méter körül van, de dézsában tartva nyilvánvalóan ennek a méretnek csak a töredékét érheti el. Kérge sárgás-barna, ágrendszere gazdagon elágazó. Koronaalakító metszés nélkül képes rendkívül szélesre terebélyesedni. Az ágakon átellenesen növő vastag sötétzöld levelek 30–200 mm hosszúak, valamint 12–130 mm szélesek. A levelek felső felülete szőrtelen és fényes, míg alsó részének felületét rozsdabarna szőrök borítják (innen a rozsdás füge elnevezés).
Virágzata a fikusz fajoknál megszokott serlegvirágzat, amelyek az év bármely szakában nőhetnek aszinkron módon, de a mi éghajlatunkon terméseit a beporzó fügedarazsa (Pleistodontes imperialis) hiányában nem fogja beérlelni. 1-19 mm hosszú száron csüngő, többé-kevésbé kerek, 7-20 mm átmérőjű fügetermése általában párosan helyezkedik el, és sárgásvörös színű, szembetűnő szemölcsökkel.
Érdekessége, hogy a Port Jackson füge szikóniumai további tizennégy fügedarázsfajnak adnak otthont, amelyek közül némelyek a fügében szaporodnak a rövid bibéjő virágokon gubacsokat képezve, némelyek pedig a fügében szaporodó darázsfajok parazitái, illetve a parazita darazsak parazitái. Mondhatjuk tehát, hogy a Ficus rubiginosa terméseinek saját élővilága van. 😀 Ez a fikusz faj egylaki, ami azt jelenti, hogy miden típusú, és nemű virágzat megtalálható egyetlen növényen.
A Rozsdás füge elterjedése, és igényei
Ausztrália keleti partja mentén, Queenslandtől az Új-Dél-Wales déli részén található Begáig (beleértve a Port Jackson területet is, ami az alternatív nevéhez vezet), a Ficus rubiginosa esőerdők szélén, és sziklás kiemelkedéseken él. Parkokban, és köztereken árnyékadó fáknak ültetik, cserepes példányait pedig beltéri dísznövényként tartják. Lassú növekedése pedig kimondottan alkalmassá teszi bonsai alanynak.
A Port Jackson füge nem fagytűrő, még a legöregebb példányai sem viselnek el nulla fok alatti hőmérsékletet, ezért hazánkban csak dézsás növényként tartható, télen kellően védett helyen teleltetve. Talajban nem válogat, akár csak a legtöbb fikusz, a lényeg csak, hogy vízáteresztő legyen a talaj, mert a pangó víz a gyökerek rohadását idézheti elő. Szereti a teljes napfényt, de félárnyékban is kielégítően fejlődik.
Több hasonló fikusz fajjal is összekeverhető
Nagyon hasonlít rokonára, a Moreton-öböli fügére (Ficus macrophylla). Mivel hasonló elterjedési területük van a vadonban, gyakran összekeverik őket. A Ficus rubiginosa kisebb levelei, rövidebb termésszárai, és a levelek alsó részének rozsdás színe a legkönnyebben megkülönböztethető jellemzők. Összetévesztik még a kislevelű fügével (Ficus obliqua), amelynek szikóniái kisebbek, 4-12 mm hosszúak és 4-11 mm átmérőjűek, míg 7-17 mm hosszúak és 7-20 mm átmérőjű a Port Jackson füge esetében.
Ez itt az én saját példányom, amire a cikk elején hivatkoztam. Nagyon szép, egészséges növényt kaptam tényleg, és nagyon bizakodó vagyok vele kapcsolatban. 🤩
Megjegyzések
Szólj hozzá!