fagykár , gondozás , teleltetés , ültetés ,

Mit tegyünk, ha idő előtt felébredtek a teleltetőben a fügék?

Most, hogy a tavasz már kacérkodik velünk, és a napközbeni hőmérsékletek rendre meghaladják a +10-12 fokokat, a talajszint feletti teleltetőkben elkezdenek ébredezni téli álmukból a fügék. A közösségi platformokon naponta többször bukkannak fel az olyan kérdések, hogy kihajtott a füge a pincében/lépcsőházban, mit tegyek? Vagy hogy ez normális-e? Semmi ok a pánikra!

Csak annyi történt, hogy a füge kialudta magát!

A füge szenzorai folyamatosan érzékelik a környezet hőmérsékletét, és amint az tartósan, többször is +10 celsius fok fölé emelkedik, lassan beindul benne a nedvkeringés. A szeretett fügénk felébred téli álmából. Elkezdenek rajta duzzadni a rügyek, és szépen lassan megjelennek az első fügekezdemények, levelek. Ez egy teljesen normális folyamat, ennek így kell történnie. Az lenne a baj, ha nem így történne. 😊

Innentől viszont a füge nem bírja a fagyot, vannak igényei...

Jó tudni azonban, hogy a fügének innentől kezdve vannak igényei. Amint lassan beindul a fügében a nedvkeringés, és az idei évi vegetatív állapot kezdetét veszi, folyamatosan igényelni fogja a rendszeres öntözést, a tápanyagutánpótlást, és a sok-sok napfényt. Ezért, ha a teleltetőben nincsen elég fény, a hajtásai nyurgák lesznek, és a természetes módon zöld részek sárgásfehérek lesznek. Ha ilyet tapasztalsz, az egyértelműen fényhiányos tünet.

A legnagyobb baj viszont az, hogy odakint a szabadban még nem alkalmas az időjárás arra, hogy elkezdjük kihordani a fügéket, és kint is hagyjuk őket. Vagyis csak részben alkalmas. Napközben az idő többnyire fantasztikus már ilyenkor egy ébredező füge számára, de az esték, éjszakák, és hajnalok még túl mostohák. Nagyon fontos ugyanis, hogy a felébredt füge már minimális fagyot sem visel el! Ez nagyon fontos, mert több felmerült kérdésre is láttam olyan válaszokat a közösségi platformokon, hogy a füge -15 fokig fagyálló, ültesd ki a kihajtott fügét.

Ez azonban végzetes hiba lenne. A -15 fokos fagytolerancia ugyanis csak teljes egészében téli mélynyugalmi állapotban lévő fás részekre vonatkozik. Az a füge, amelyikben beindult már a nedvkeringés, a fás részeken maximum -4-5 fokot képes elviselni, a zöld részei pedig -1 fokot sem élnek túl. Ezt mindenképp tartsuk szem előtt, mert emiatt egészen május közepéig szóba sem jöhet a füge kiültetése, vagy tartós kiköltöztetése a teleltetőből.

De akkor mit tegyek, ha nincs elég fény a telelőben?

A következők valamelyikét tehetjük ilyenkor: 

  • Naponta ki-be hordjuk a fügéket. Délelőtt, amikor már +10 fok felett van odakint a hőmérséklet, kivisszük őket a napra, majd délután, mikor kezd hűlni a levegő, behorjuk őket a telelőbe. Ilyenkor vigyázni kell rá, hogy valóban időben vigyük ki és be őket, valamint ha nagyon szeles idő van, ne vigyük ki őket, mert a hűvös szelet nem szereti a füge.
  • Egy világos helyiségbe visszük őket, ahol nincs hidegebb éjszaka/hajnalban sem +5-6 foknál. Ez lehet egy ablakokkal ellátott lépcsőház, vagy garázs. Ebben az esetben nem kell ki-be hurcolászni őket folyamatosan. Viszont ügyelni kell rá, nehogy túlöntözzük, mert akkor kirohad a gyökere.
  • Ha fenti kettő közül egyik lehetőség sem megoldható, a legvégső megoldásként bevihetjük a felébredt fügéket a fűtött lakásba. Igaz, a füge nem szobanövény, de azért elég jól elvan odabent, ezt tapasztalatból mondom - ha kap elegendő fényt. Nálam minden évben 40-60 közötti számban vannak fügék a ház ablakpárkányain az őszi dugványozások miatt, és mind nagyon jól érzi magát odabent. Erről itt írtam bővebben: Füge átteleltetése a lakásban.

Az első lehetőség esetében a füge szép lassan hozzászokik a kinti körülményekhez, így nem kell később szoktatni őket. A második két esetben azonban hiába kapnak rengeteg természetes fényt az ablakokon át, a későbbi kitelepítés előtt szoktatni kell a kinti körülményekhez őket, különben az UV leperzseli a zöld részeket.

Az ablaküvegek ugyanis rengeteg UV-t kiszűrnek, így a benti növényt hiába éri természetes fény, nincs úgy hozzászokva az UV-fényhez, mint a kinti társai. A fügék kiszoktatásáról egyébként még kicsivel lentebb részletesen írok majd.

Mikor lehet kiültetni, vagy tartósan kitelepíteni a fügéket a telelőből?

Mivel hazánkban egészen májusig előfordulhatnak gyenge fagyok, így az az általános javaslatom mindig, hogy csak május második felében ejtsük meg a fügék kiültetetését, vagy végleges kitelepítését. Így nagyjából nullára csökkenthetjük az esetleges fagykárok esélyét. Nyilván ez függ attól is, mely részén lakunk az országnak, mert fontos szempont a helyi mikroklíma is. De általánosan május második felétől lehet elkezdeni.

Hogyan kell a kinti körülményekhez szoktatni a fügét?

A kiszoktatás elsődeleges lényege a fügék UV-fényhez szoktatása. Ha egy kihajtott fügét kiszoktatás nélkül kiteszünk a napra, leégnek róla a zöld részek pár nap alatt. Igazán nagy probléma így sincsen, mert a fás részekről két héten belül újra kihajt, de azért ez egy sokk a fügének, így ha nem muszáj, ennyire ne legyünk drasztikusak.

Tehát a kiszoktatás menete a következő. Eleinte csak napi pár órára, és árnyékba tegyük ki a fügéket. Ez az időszak három-négy nap legyen. Ezt követően nyolc-tíz napig pár órára (minden nap egy picivel tovább maradhatnak kint) szűrt fénybe (mondjuk egy másik növény árnyékába, ahol a lomb között beszűrődik itt-ott a napfény). Majd következhet az utolsó fázis, amikor is kitesszük a közvetlen napfénybe a fügéinket. Eleinte ez rövidebb, pár órás időtartam legyen, majd szépen lassan növeljük a kint töltött időt. Még így is lehet, hogy megégnek itt-ott a levelek, de kisebb stresszel éli túl a fügénk.

Mindenkinek kellemes fügézést kívánok a lassan, de biztosen érkező tavasszal. 😊

LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!

A minőségi fügés tartalmak létrehozása rengeteg időt és energiát emészt fel. És mint tudjuk, az idő pénz. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Ezt magánemberként egyre nehezebben tudom előteremteni, pedig azt gondolom, hogy értékteremtő projektbe fogtam bele. Ha sikerül megtalálnom azt a nagyjából két tucatnyi fügefajtát, amelyek termesztésével komoly sikereket lehet elérni Magyarország változóban lévő éghajlatán, az minden fügekedvelőnek csak jó lehet. Ha szerinted is értékes az önkéntes kutatómunkám, és van rá lehetőséged, kérlek, támogass engem, és ezáltal légy részese te is mindannak, amit megalkotok, létrehozok.

Támogatnám a Fügés embert! 💛

Megjegyzések

Népszerű cikkek

Füge metszése, avagy kell-e metszeni a fügét?

Újra és újra felbukkanó kérdés, hogy kell-e metszeni a fügét ( Ficus Carica) , és ha igen, mikor és hogyan kell elvégezni a fügefa vagy fügebokor metszését. Ha beírjuk a keresőbe, akkor rengeteg találat zúdul ránk, és teljesen elveszünk az információkban, főleg, ha bizonytalanok vagy éppen gyakorlatlanok vagyunk a füge nevelését illetően. A cikkekben sokszor nagyon ellentmondásos információk vannak. Az egyik szerint erős metszést igényel a füge, a másik szerint épp csak kell metszeni. Az egyik szerint télen, a másik szerint tavasszal, de olvastam már olyat is, amelyik a nyári metszést javasolta. Ezért arra gondoltam, írok erről egy összefoglalót, hogy mégis, hogyan és mikor is kell metszeni a fügét, ha egyáltalán kell... Kell-e metszeni a fügét? A válasz összetett, mert igen és nem. Igen , az ültetést követően érdemes azonnal a kétharmadára visszavágni, valamint az ültetés utáni első évben ugyanezt megismételni. Ezt azért célszerű elvégezni, hogy az első időszakban több energiát tudjon

A füge szaporítása – 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge ( Ficus Carica)  magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal  (anyanövény)  megegyező tulajdo

Időjárás

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2023 fugesember.hu