Mikor tehetem ki a teleltetett fügét a szabadba?
A nappalok egyre melegebbek, és egyre többet süt a nap is. Az időjárásból ítélve nyugodtan állíthatjuk, hogy a tavasz már a spájzban van! 😁 Napkozben már szinte folyamatosan 10-12 Celsius felett jár a hőmérőben a higanyszál, ami azt jelenti, hogy hamarosan a szabadföldi fügék is elkezdenek ébredezni.
Az én kertemben konkrétan megjelentek az első aprócska fügekezdemények már egy hete. Joggal merül hát fel a kérdés minden lelkes kertészben, hogy...
Mikor vihetem ki a telelőből a konténeres fügéket a szabadba?
A válasz igen rövid és tömör: akár már most! Bizony, jól olvastad. Bár hajnalonta még néha-néha visszatérnek a gyenge fagyok, de ezek már komolyabb károkat nem okoznak a félfás vesszőjű fügékben sem, azokban amelyek teljesen bekérgesedtek pedig semmilyet. Ezért eljött az idő, el lehet kezdeni kihordani a téliesített fügéket a pincékből, lépcsőházakból, vízóraaknákból, vagy ki hol tárolja. 😊 A fügék már készen állnak a hosszú tél után, hogy a napfény simogatása keltegesse őket téli álmukból. Egy dologra azonban érdemes odafigyelni.
Ha a telelőben beindult a füge, akkor vigyázni kell rá!
Ha azt tapasztalod, hogy a teleltetőben beindultak a fügéid, és rügyet bontottak, vagy megjelentek rajtuk az aprócska kis fügék, akkor vigyázz rájuk! Akkor is kiviheted őket, mert ők már extrán szomjazzák a napfényt ilyenkor. Viszont azt tartsd szem előtt, hogy az a füge, amelyik már beindult, nem viseli el a legkisebb fagyot sem. Ezért, ha hajnalra várható, hogy fagypont alá megy a hőmérséklet, akkor azokat, és csak azokat a fügéket, amelyek beindultak, vidd visza éjszakára a teleltetőbe.
Mi történik, ha elmulasztom, és kint marad mégis?
Ebben az esetben számolnod kell a fagykár lehetőségével, amely -4 Celsius felett jobbára csak a zöld részeket érinti. Ezek valószínűleg elfagynak majd, de a fás részek azért ennyit még túlélhetnek. De jobb nem kockáztatni, és nem kint hagyni őket. Ha egy fügében beindult a nedvkeringés, akkor az már extrán érzékeny a fagyra.
Az a füge már nemhogy a -15 Celsius fokot nem bírja ki, de lehet, hogy a -4 C fokot sem. Ezért szoktam mondani, hogy ha a teleltetőben nem biztosított már, hogy +10 Clesius alatt maradjon a hőmérséklet, inkább vigyük ki onnan a fügét, minthogy túl korán beinduljon (erról ebben a cikkemben írtam: mit tegyünk, ha túl korán beindultak a fügéink?).
Teendők miután kivittük a fügét a szabadba?
Innentől folyamatosan ellenőrizni kell, hogy nem-e szárad ki a talaja (nyilván csak akkor, ha nem éri természetes csapadék). Amikor kivisszük a fügét, a napfény, a folyamatosan mozgó levegő elkezdi kiszárítani a talaját, ezért bár azt látjuk, a füge még nem csinál semmit, igényel némi nedvességet, hogy ki ne száradjanak a gyökerei. Ujjunkat szúrjuk a földjébe, és ha már 2-3 centi mélyen száraz, adjunk neki egy kevés vizet. Tápanyagutánpótlást viszont csak onnantól igényel, hogy kihajtott. 😊
Én már kiköltöztettem a fügéimet. A képen csak a kiültetésre előkészítettek és pár cserepes füge látható, de a cserepes és dézsás fügék is kiköltöztek már a telelőből. A fügék mögött pedig a Kreatív Kertész blogomban már bemutaott ribizli gyűjteményem látható magaságyásba ültetve, ha valakit érdekel.
Ha ilyen jó az idő, már ültethetek is fügét?
Bár mindig azt mondom, hogy május közepe után jön el az ideje a füge kiültetésének, ez nem teljesen igaz. Azokat a fügéket, amelyek beindultak már a telelőben, vagy amiket télen a lakásban neveltünk tilos kiültetni május közepe előtt. Azokat viszont, amelyek tejes nyugalmi állapotban vannak, egészen bátran kiültethetjük végleges helyükre. Én ilyen fügéket októberben, decemberben és januárban is ültettem ki a Farmosi Füge-fajtagyűjteményembe, és köszönik szépen, jól vannak most is. Szóval bátran mehettek már akát fügét is ültetni.
Sőt! Ha van már kiültetett fügétek, akkor itt az ideje a fügével kapcsolatos tavaszi munkálatoknak is, így hát érdemes kihozni a fészerből a kerti szerszámokat. 😊
LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!
A minőségi fügés tartalmak létrehozása rengeteg időt és energiát emészt fel. És mint tudjuk, az idő pénz. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Ezt magánemberként egyre nehezebben tudom előteremteni, pedig azt gondolom, hogy értékteremtő projektbe fogtam bele. Ha sikerül megtalálnom azt a nagyjából két tucatnyi fügefajtát, amelyek termesztésével komoly sikereket lehet elérni Magyarország változóban lévő éghajlatán, az minden fügekedvelőnek csak jó lehet. Ha szerinted is értékes az önkéntes kutatómunkám, és van rá lehetőséged, kérlek, támogass engem, és ezáltal légy részese te is mindannak, amit megalkotok, létrehozok.
Megjegyzések
Szólj hozzá!