Translate

A füge szaporítása – milyen közeget használjunk a dugványozáshoz?

A füge szaporításával már igen sokat foglalkoztam a blogon. A mostani bejegyzésemben a különböző közegekről szeretnék írni, amelyekben a gyökereztetést elvégezhetjük. Azt már a füge dugványozása cikkemben leírtam, hogy amíg a levágott füge vesszőn meg nem jelennek az első gyökerek, addig semmiféle tápanyagra nincsen szüksége a dugványnak. Addig mindössze kettő dologra van szüksége. Oxigénre, és vízre. Ennyi bőven elegendő a füge vesszők gyökereztetéséhez, a tápanyagokra akkor lesz szükség, amikor már a gyökerei révén fel tudja venni azokat a növény.

Amíg a dugványunk gyökeret nem ereszt, addig a lehető legtisztább közegre van szüksége. Ugyanis a nem megfelelő közegben nem kaphat elég oxigént, és a szellőzés hiányában berohad, vagy éppen a közegben lévő szerves anyagok bomlását előidéző gombák, és baktériumok a dugványunkat is elkezdik lebontani, még mielőtt az gyökeret ereszthetne, és akkor szintén elkorhad a dugvány. Mindezek fényében akkor ejtsünk most pár szót a különböző közegekről, amelyekben a füge gyökereztetését végezhetjük, és nézzük meg melyiknek mik az előnye és hátrányai.

Általános virágföld, palántaföld

A különböző virágföldek különösen alkalmasak a már meggyökeresedett fügék ültetése számára, hiszen ezek a zsákos csodák jó időre előre fel vannak töltve tápanyagokkal, valamint mikro- és makroelemekkel. Sajnos azonban cseppet sem tiszták, és szerkezetük is sok esetben túl tömör ahhoz, hogy a bele helyezett dugvány körül kellően szellős legyen a talaj. Ennek következtében igen nagy arányban rohadnak, korhadnak el az ilyen zsákos virágföldbe szúrt dugványok még mielőtt meggyökeresednének.

Kivételek lehetnek ez alól azok a virágföldek, amelyek rengeteg szálas anyagot, rostot tartalmaznak. Vannak olyan prémium virágföldek, amelyek sok tőzeget, és valamilyen rostot (pl kókuszrost) tartalmaznak nagy mennyiségben, így szerkezetük igen laza, szellős. Az ilyen virágföld alkalmas lehet a dugványozásra, mert nagyon jó arányban erednek benne a dugványok. Nagy előnyük, hogy a dugvány meggyökeresedése után nem kell belőle a füge növényünket átültetni, mert ezek is tápanyagokkal előre feltöltött közegek, így legalább fél évig tápanyagutánpótlás nélkül is jól érzik majd magukat benne a fügéink. Én magam is ilyen közeget használok.

Tehát a fekete, zsíros, tömör és rögös szerkezetű virágföldek semmiképpen sem ajánlottak gyökereztetésre, mert nagy hányadban tönkre fognak benne menni a dugványok még a gyökeresedés előtt. A magas rosttartalmú prémium virágföldek azonban megfelelőek lehetnek, ha olyan közeget keresünk, amiben benne maradhat a dugvány a gyökeresedés után is még jó ideig.

Csapvíz, esővíz

Mint fentebb írtam, a sikeres gyökeresedés két feltétele a víz, és az oxigén. A vízben rengeteg oxigén van – gondolhatnánk –, így biztosan alkalmas a gyökereztetésre. A gondolat alapjaiban nem helytelen, de azt tudni kell, hogy a csapvízben, esővízben rengeteg mikroorganizmus él, amelyek káros hatással lehetnek a füge dugványra. Ezen kívül az állott víz oxigéntartalma igen le tud csökkenni, így támogatva azokat a folyamatokat, amelyeknek végeredményeként a dugvány vízben lévő része rohadásnak indul. Megnyálkásodik, felpuhul, és valami borzasztóan büdös szag kíséretében tönkremegy.

De akkor miért gyökereztetem én is sok dugványomat vízben? Azért, mert a víz remek közeg a gyökereztetésre, csak sűrűn kell cserélni, és a dugványok végeit is le kell öblíteni néha. Füge fajtája válogatja, hogy melyiknek milyen a gyökeresedési eréje. A rosszabbul gyökeresedőkre jobban kell vigyázni a vízben, mert nekik több idő kell. De ha naponta-kétnaponta vizet cserélünk a dugványokon, akkor jelentősen csökkentjük az esélyét annak, hogy rohadásnak induljanak. Ha pedig megjelentek az első gyökerek, már mehetnek is virágföldbe.

Vannak véleménykülönbségek azzal kapcsolatban, hogy esővízben, vagy csapvízben jobb gyökereztetni, de én azt mondom, hogy a füge esetében jobb a csapvíz. Miért? Mert a füge nem érzékeny a csapvízben lévő klórra. Emiatt a klór miatt pedig sokkal tisztább a csapvíz. Kevesebb benne a mikróba, részben emiatt iható is az esővízzel ellentétben. Az esővízben rengetek mikroorganizmus van, amelyek között bőven akad olyan, ami nem csak nekünk nem tenne jót, de a füge dugványunknak sem.

Kókuszrost, vagy bármilyen rost alapú közeg

A rost alapú közegek – mint a kókuszrost például –, rendkívül jó gyökereztető közegek. Jól tartják a vizet, és kimondottan szellősek is, így minden adott ahhoz, hogy a legnagyobb eséllyel induljanak a gyökeresedés rögös útján a füge dugványaink. Viszont ebben a közegben semmiféle tápanyag nincsen. Se ásványi anyagok, se mikro- és makroelemek. Így a kókuszrostban gyökeresedett füge dugványokat az első néhány centis gyökerek megjelenése után azonnal virágföldbe kell ültetni. Előnyük tehát, hogy rendkívül optimális környezetet biztosítanak a dugványok számára, hátrányuk viszont, hogy ebből még át is kell majd ültetni a dugványt.

Perlit

Először tisztázzuk, mi is az a perlit. A perlit egy vulkanikus eredetű kőzet, amit hőkezelnek, így garantáltan csíramentes, steril. Persze ez így szépen hangzik, de steril állapothoz a szó valódi jelentését tekintve semmi köze, de tény, hogy a hőkezelésnek köszönhetően a csíraszáma mindenképpen igen minimális. Emellett még rendkívül jó vízmegkötő képességgel is rendelkezik.

Tehát a perlit az a gyökereztetésre használt közeg, amelyik a legközelebb áll a sterilitás fogalmához. Van, aki virágfölddel keverve használja, van, aki csak perlitet használ. Az biztos, hogy a tisztán csak perlitbe szúrt dugványoknak van a legkisebb esélyük arra, hogy tönkremenjenek még mielőtt megjelennének az első gyökerek. Jól tartja a vizet, és kimondottan szellős, laza, így még az oxigén is megfelelő mértékben adott a gyökeresedéshez. Barátságtalan környezet viszont a káros mikroorganizmusok számára. Hátránya, hogy ebből a közegből is át kell ültetni a dugványt az első néhány centis gyökerek megjelenése után, mert ez sem tartalmaz semmilyen tápanyagot.

Virágfölddel kevert közegek

A virágfölddel kevert közegek akkor jöhetnek jól, ha igen nagy számban dolgozol dugványokkal, vagy ha olyan helyen kell a fügéket szaporítanod, ahol nem egyszerű feladat az átültetgetés, ha már gyökeret eresztettek. Tulajdonképpen ezt említettem már fentebb a virágföldeknél is, amikor azt mondtam, hogy a magas rosttartalmú virágföldek jók lehetnek. Azokat még az előállítás során keverik, így drágábbak is. De mi magunk is keverhetünk magunknak olyan gyökereztető közeget, amelyben a kigyökerezett füge dugványunk benne is maradhat, és növekedhet tovább.

A jó fajta virágföldet keverhetjük csak perlittel, vagy csak kókuszrosttal, de akár mindkettővel is vegyíthetjük a számunkra optimálisnak gondolt arányban. Én ma már csak olyan közeget használok gyökereztetésre, amelyikben a füge benne is maradhatna gyökeresedés után, mert ez kényelmesebb a számomra. Régebben homokkal kevert virágföldet használtam, amiben nagyon jól gyökeresedtek a dugványok, de sajnos utána már annyira nem érezték jól magukat benne, és nagyon nehezek is voltak az ilyen cserepek, ami az esetleges későbbi postázásokat megnehezítette a súly okán. Ezért a homok, mint közeg már fel sem került erre a listára. Csak itt említem meg a kevert közegeknél.

+1 tipp: gyökéritató

Hogy mi az a gyökéritató? Egy nagyon hasznos kis találmány, amelynek alkalmazása nagyban hozzájárul a növények egészséges fejlődéséhez. Úgy néz ki, mint egy szarvacska tészta, csak persze sokkal rondább, és nem is annyira ehető. ?? Vagyis ha azt vesszük, de! Ehető! Szerves anyagokat is tartalmaz, és bár emberi fogyasztásra alkalmatlan, a növényeink szépen lassan lehasználják, felfalják a belőlük lassan kioldódó tápanyagokat. Ezen felül míg el nem bomlanak, addig segítik a talaj szellőzését és vízgazdálkodását. Mi is az a gyökéritató?

A gyökéritató jellegzetes kialakítású, üreges szerkezetű csövecske, amely nedves és levegős környezettel támogatja a gyökerek fejlődését. Ha nyílással felfelé áll a talajban, akkor vizet tart meg. Ha nyílással lefelé áll a talajban akkor levegőztet. Működését a gyártó így írja le: Egyedi hatásmechanizmusa egy új felismerésen alapul. A növények táplálásában nem a különféle vegyszereket részesítjük előnyben, fontosabbnak tartjuk a talajban meglevő mikroorganizmusok (baktériumok, gombák) aktivizálását. Az ásványi mikroőrlemény tartalmú, és szerves kötőanyaggal stabilizált gyökéritató-agrooter csövecskék nem csak a növényeknek, de a talajéletnek is tápanyagforrása. Tápanyag leadásuk a gyártástechnológia révén fokozatos.

A talajban élő mikroorganizmusokat „etetik, itatják”, vagyis táplálják, és ellátják nedvességgel. A növények gyökérkörnyezetében a mikroorganizmusok életfeltételeit, a laza, levegős, páradús, nedves talajközeg nagymértékben javítja. Ez az oka, hogy a gyökéritató-agrooter csövecskékben mikroorganizmusok kolóniái jönnek létre. A gyökerek bizonyítottan a nedvesség irányába törekszenek. A vízraktározó csövecskékbe belenőtt gyökerek gyökérszőrein keresztül megvalósuló tápanyag felvétel éppen ott történik meg, ahol a legaktívabb a talajélet. Eredményeként - növényfajtól függően -, hamarabb kialakul és megkezdődik a baktériumok, a gombák és a növény közötti együttélés hatékony táplálkozási rendszere.

Ezek a kis szerkezetek jelentősen megkönnyíthetik a fügék szaporításával foglalkozók életét is, hiszen a két legfontosabb elem – a víz és a levegő – folyamatos jelenlétét biztosítják az éppen gyökeresedő fügedugványok számára. Én mindenképpen javaslom a használatát, bár természetesen a gyökéritató nélküli dugványozásaim is majdhogynem 100%-os sikerességi rátával eredtek.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű tartalmak

A füge szaporítása – 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge ( Ficus Carica)  magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal  (anyanövény)  megegyező tulajdo

Füge metszése, avagy kell-e metszeni a fügét?

Újra és újra felbukkanó kérdés, hogy kell-e metszeni a fügét ( Ficus Carica) , és ha igen, mikor és hogyan kell elvégezni a fügefa vagy fügebokor metszését. Ha beírjuk a keresőbe, akkor rengeteg találat zúdul ránk, és teljesen elveszünk az információkban, főleg, ha bizonytalanok vagy éppen gyakorlatlanok vagyunk a füge nevelését illetően. A cikkekben sokszor nagyon ellentmondásos információk vannak. Az egyik szerint erős metszést igényel a füge, a másik szerint épp csak kell metszeni. Az egyik szerint télen, a másik szerint tavasszal, de olvastam már olyat is, amelyik a nyári metszést javasolta. Ezért arra gondoltam, írok erről egy összefoglalót, hogy mégis, hogyan és mikor is kell metszeni a fügét, ha egyáltalán kell... Kell-e metszeni a fügét? A válasz összetett, mert igen és nem. Igen , az ültetést követően érdemes azonnal a kétharmadára visszavágni, valamint az ültetés utáni első évben ugyanezt megismételni. Ezt azért célszerű elvégezni, hogy az első időszakban több energiát tudjon

Címkék

adriai amerikai lepkekabóca Arany mézfüge aszalódó aszalt füge aszály átültetés azonosítatlan fajta Babits Bacorinho beporzás beszerzés betakarítás betegség Blanche d'Argenteuil Botanikus kert Budai barna aszalódó Budai barna bőtermő Budai zöld óriás bujtás Cachopeira Ceglédi óriás Christian Ziegler Crna Cu de Burro csapadék csíkos füge csíráztatás Dalmatie deformálódott levelek Della Monaca Della Signora Desert King dézsás füge Dottato Dr. Nanthinee Jevanandam Drosophila suzukii Drostophila suzukii dugványozás egészség élet előrejelzés Emma Marris érdekesség Erdőkertesi Dalmát fagykár fajtaazonosság fajtabemutató Farmosi barna Farmosi bőtermő Farmosi füge-fajtagyűjtemény Farmosi fügeföld Farmosi Törpe Fekete fügelégy feldolgozás Ficus auriculata Ficus benghalensis Ficus benjamina Ficus citrifolia Ficus grossu-larioides Ficus microcarpa Ficus punctata Ficus religiosa Ficus sycomorus Ficus thonningii Ficus variegata Ficus watkinsiana Firoma® fojtogató füge fordítás füge füge a lakásban füge antraknózis füge igényei füge mozaik vírus füge viaszos pajzstetű füge-levélbolha füge-levélmoly fügedarázs fügeérés fügefa-kéregmoly fügehullás fügekávé fügelevél fügerozsda fügeszú Gajumaru Treehouse Diner gasztro Gold Orphan gondozás gyógynövény gyökereztetés gyökérsarj Györöki Lapos hangya Hardy Yellow háromszor termő hasznos tippek hidegtűrés Homotoma ficus időjárás India Jégfüge Jin Ao Fen Kadota kapri füge kártevő Kátai aszalódó Kátai sárga óriás keszthelyi barna Keszthelyi fekete kísérletezés klímaváltozás kórokozó Krakatoa látványosság légbujtás levélfoltosság lexikon Little Miss Figgy® madarak Madeleine des Deux Saisons magnélküli Martinsfeige Mary Lane Meg Lowman megtermékenyítés Mei Li Ya metszés mézfüge Michurinska-10 Mike Shanahan Miljska Morena Naha Harbour Diner Napolitana Napolitana negra növényvédelem Orphan öntözés őszi munkálatok panache Panino Paradiso Pécsi lila Pedro Petrovača bileja Petrovka Pettyesszárnyú muslica Pingo de Mel porbujtás Ronde de Bordeaux Ross Raddi San Pedro Sankt Martin Šaraguja Sárga Óriás Silba adipata Sinkó lila óriás Steve Bradt szaporítás szaporítás magról szirnai szüret takarás talajtakarás talajtakatás tápanyag utánpótlás táplálkozás tárolás tartósítás tavaszi munkálatok teleltetés téli munkálatok téli védelem Termenjača típusok törpe füge tősarj trágyázás tudomány Turca turizmus unifera utazás ültetés vásárlás védjegyzett fajta videó Violette de Sollies Zamojcica Zamorčica

Időjárás

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2022 fugesember.hu