érdekesség , fügenemesítési program , LSU füge , tudomány ,

LSU fügekollekció – amit az LSU fügefajtákról tudni érdemes

Az USA-ban az LSU fügefajták az egyik legnagyobb értékkel bíró fajták a fügetermesztők és a fügefajtagyűjtők körében. Én is írtam már több LSU fügefajtáról is itt, a Fügés emberen, ezért gondoltam, itt az ideje, hogy írjak egy cikket arról, hogy pontosan mi fán is teremnek az LSU fügefajták.

Minden az 1950-es évek közepén kezdődött az Egyessült Államokban, amikor Ed O'Rourke csatlakozott az LSU Kertészeti Tanszékéhez gyümölcsnemesítőként. Az nemesítési program a 60-as évek közepén ért véget. A louisianai éghajlaton való jó termeszthetősége miatt a Celeste fajtát választották az LSU-ban nemesített fügefajták elsődleges női szülőjének, valamint az 1929-ben Georgiában kifejlesztett Hunt fajtát is használták. Hím szülőként egy kaliforniai kaprifügét használtak, de erről ennél bővebb információt nem találtam sajnos.

Amikor a fügetenyésztési program az 1960-as évek közepén megszűnt, O'Rourke több száz fügefát ültetett el Louisiana több pontján, beleértve a Hammond kutatóállomást is. Az 1990-es években Charlie Johnson és az LSU AgCenter (Louisiana State University Agricultural Center) gyümölcsspecialistája, Jimmy Boudreaux O'Rourke-kal együttműködve azonosították az általa kitenyésztett fügefajtákat.

Ed eredeti munkájából összegyűjtötték és beazonosították az egyes növényeket. Több módon is összehasonlították őket, és kiválasztották azokat, amelyek minden kétséget kizáróan az AgCenter által végzett nemesítési programból származó fajták. Az LSU fajták összegyűjtése és azonosítása után a kutatók elkezdték kiértékelni az adott fajták jellemzőit (termésméret, hidegtűrés, betegségekkel szembeni ellenállóság, stb.). Az adatgyűjtést ugyanolyan talajon, ugyanolyan korú, ugyanolyan körülmények között nevelt különböző fajtákkal végezték mintegy öt éven át, majd ezeket hasonlították össze egymással, és más egyéb, a nemesítési programon kívüli fügefajtákról származó adatokkal. Ezt követően kezdődött meg a kiválasztott fajták hivatalos megjelenése a piacon.

Az LSU Purple-t 1991-ben adta ki az AgCenter, az LSU Goldot pedig 1995-ben. Az LSU Tiger, LSU Champagne és az LSU O'Rourke (Ed után elnevezett) fajtákat 2007-ben adták ki. Azóta azonban már az LSU Scott's Black is megjelent. Az LSU fügefajtákat szabadalmi oltalom nélkül bocsátották a nyilvánosság elé, és bármely faiskola vagy magánszemély szaporíthatja és értékesítheti. Minden kiadás O'Rourke eredeti tenyésztéseiből származott.

Az LSU hivatalos fügefajta-kiadásainak jelenlegi listája:

A hivatalosan is kiadott LSU fajtákon kívül további 17 nem hivatalos fajta is kikerült az LSU nemesítési programból.

Nem hivatalos LSU fügefajták:
  • LSU 156
  • LSU 5
  • LSU Brown
  • LSU Buddy Lee Unk
  • LSU Candy
  • LSU Dead Cat 1 (DC1)
  • LSU Dead Cat 2 (DC2)
  • LSU Dead Cat 6 (DC6)
  • LSU Dead Cat 7 (DC7)
  • LSU Early Improved Celeste
  • LSU Everbearing
  • LSU Golden Celeste
  • LSU Hollier
  • LSU Jack Lily
  • LSU Strawberry
  • LSU Thibodeaux
  • LSU Red
  • LSU White Honey
A nem hivatalos LSU fajták alcsoportokra is oszthatók:
  • Egyedi: Azok, amelyek származása az LSU program által ténylegesen nemesített új fajtákra nyúlik vissza. Például a „Dead Cat” fajták egyértelműen ebbe a kategóriába tartoztak.
  • Meghatározatlan: Olyan fajták, amelyekről ismert vagy feltételezhető, hogy az LSU-ból származnak, de nincs egyértelmű kapcsolatuk az LSU program által létrehozott egyedi fajtákkal.
  • Ismeretlenek: Olyan ismeretlen fügefajták, amelyekről már kiderült, hogy nem az LSU fügenemesítési programból származnak (pl. Buddy Lee).

Minden bizonnyal sok vita tárgyát képezheti, hogy az egyes nem hivatalos fajták melyik alcsoportba tartoznak. Egyesek azt feltételezik, hogy az összes ismert nem hivatalos fajtát valójában az LSU programban nemesítették, bár egyesek valójában korábban ismert fajták voltak már.

Mivel az LSU AgCenter (Louisiana State University Agricultural Center) számos fügefajta pontos „típushű” gyűjteményét őrzi, az LSU programból „megszökött” dugványok némelyike ​​már ismert fajta lehet. Ezen fajták egy részét nemesítési célokra használták, más részét összehasonlításképpen. Ezek közül néhány a Celeste, a Hunt, a Hardy Chicago, a Kadota, a Magnolia, az Alma, a Southeast Brown Turkey, a Texas Everbearing és még sokan mások.

Tehát csak azért, mert egy füge az AgCenter ültetvényeiről származik, még nem biztos, hogy ott nemesített önálló fajta, hiszen számos ismert fajtát ültettek és neveltek csak azért, hogy egyazon talajon, egyazon körülmények között nevelt ismert fajtákkal tudják a nemesítésből származó fajtákat összehasonlítani.

Mindezek után belátható, hogy aki ténylegesen LSU fügefajtákat szeretne gyűjteni, nincs könnyű helyzetben. Én nem feltétlen tervezem az összes LSU fajta begyűjtését, de párat már megszereztem, és párat még biztosan meg is szeretnék szerezni. Ugyanakkor az összes fajta leírását szeretném magyar nyelven megjelentetni, de ez nem kis munka, amihez nem kevés idő kell. A fenti listában kattintható fajtákról már elkészült a fajtabemutató cikk. Az adott cikkekben pedig mindig nyilatkozok arról, hogy rendelkezem-e az adott fajtából egyeddel, vagy sem. Kellemes böngészést kívánok az LSU fajták között. 😊

Dinamikus tartalom betöltése folyamatban!

LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!

A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉

Megjegyzések

Népszerű cikkek

Füge metszése, avagy kell-e metszeni a fügét?

Újra és újra felbukkanó kérdés, hogy kell-e metszeni a fügét ( Ficus Carica) , és ha igen, mikor és hogyan kell elvégezni a fügefa vagy fügebokor metszését. Ha beírjuk a keresőbe, akkor rengeteg találat zúdul ránk, és teljesen elveszünk az információkban, főleg, ha bizonytalanok vagy éppen gyakorlatlanok vagyunk a füge nevelését illetően. A cikkekben sokszor nagyon ellentmondásos információk vannak. Az egyik szerint erős metszést igényel a füge, a másik szerint épp csak kell metszeni. Az egyik szerint télen, a másik szerint tavasszal, de olvastam már olyat is, amelyik a nyári metszést javasolta. Ezért arra gondoltam, írok erről egy összefoglalót, hogy mégis, hogyan és mikor is kell metszeni a fügét, ha egyáltalán kell... Kell-e metszeni a fügét? A válasz összetett, mert igen és nem. Igen , az ültetést követően érdemes azonnal a kétharmadára visszavágni, valamint az ültetés utáni első évben ugyanezt megismételni. Ezt azért célszerű elvégezni, hogy az első időszakban több energiát tudj

A füge szaporítása – 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge ( Ficus Carica)  magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal  (anyanövény)  megegyező tulajdo

Időjárás

Címkék

adriai állatkerti fügék allergia álmok amerikai lepkekabóca ámpolnafikusz aszalódó aszalt füge aszály átültetés ausztrál füge azonosítatlan fajta beporzás beszámoló beszerzés betakarítás betegség biodiverzitás biokertészkedés bogyós ízvilág Budai Vár bujtás Carpobrotus Ceratocystis ficicola Ceroplastes ceriferus Ceroplastes rusci ChatGPT Christian Ziegler crna csapadék csíkos füge csíráztatás darazsak deformálódott levelek dézsás füge Dr. Nanthinee Jevanandam Drosophila suzukii dugványozás egészség egyéb fikusz élet előrejelzés Emma Marris epifita érdekesség fagyasztás fagykár fajtaazonosság fajtabemutató fajtaválasztás Farmosi füge-fajtagyűjtemény Farmosi fügeföld Fekete fügelégy feldolgozás fiatalítás Ficus auriculata Ficus benghalensis Ficus benjamina Ficus citrifolia Ficus dammaropsis Ficus erecta Ficus gasparriniana Ficus grossu-larioides Ficus ilicina Ficus ingens Ficus microcarpa Ficus palmata Ficus pleurocarpa ficus pseudopalma ficus pumila Ficus punctata Ficus religiosa Ficus rubiginosa Ficus Ruminalis Ficus sycomorus Ficus thonningii Ficus vaccinioides Ficus variegata Ficus villosa Ficus watkinsiana fojtogató füge fonalféreg fordítás Fővárosi Állat- és Növénykert füge a lakásban füge antraknózis füge azonosítás füge igényei füge mozaik vírus füge viaszos pajzstetű füge-levélbolha füge-levélmoly fügebogár fügebor fügedarázs fügeérés fügefa-kéregmoly fügefavész fügehullás fügekaktusz fügekávé fügekörkép fügelevél fügelikőr fügematuzsálem fügenemesítési program fügerozsda fügeszalámi fügeszú Gajumaru Treehouse Diner gasztro Gellért-hegy gondozás gyógynövény gyökereztetés gyökérsarj hangya harlekinkatica háromszor termő hasznos tippek hemiepifita hibrid füge hidegtűrés Homotoma ficus hottentottafüge időjárás India indiai teknőspajzstetű Jászberényi Állat- és Növénykert Jégfüge kaktusz kaprifüge karácsony kártevő Kátai aszalódó kísérletezés kiszoktatás klímaváltozás koffig korai érés kordonos nevelés kórokozó környezetvédelem közlemény Krakatoa kúszófüge kutatás látványosság leg-leg-leg légbujtás levélfoltosság lexikon litofita LSU füge madarak magnélküli magyar füge Meg Lowman megtermékenyítés metszés mézfüge Mike Shanahan mikorrhiza mitológia Naha Harbour Diner nematoda nemisfüge növénytársítás növényvédelem OpenAI Opuntia országtorta ökológia öntözés őszi munkálatok pajzstetű permakultúra Pettyesszárnyú muslica Planococcus ficus poloska porbujtás pozsgás pöttyös lámpahordó-kabóca prémium füge recept Ross Raddi rózsabogár San Pedro Silba adipata spicces füge respektus spiritualitás Steve Bradt szaporítás szaporítás magról szikomorfa szmirnai szukkulens szüret Tabán takarás talajtakarás támogatás tápanyag utánpótlás táplálkozás tárolás tartósítás tavaszi munkálatok tea teleltetés téli munkálatok téli védelem termesztés tip pinching típusok törpe füge történelem tősarj trágyázás tudomány turizmus unifera utazás ültetés ünnep Vajdahunyadvár vallás Városliget vásárlás védjegyzett fajta viaszos szőlő-pajzstetű videó viharkár virágbogarak

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2023 fugesember.hu