Hazánkban egyre nagyobb népszerűségnek örved a füge (Ficus Carica), mint gyümölcstermő mediterrán növény, hiszen az éghajlatunk a füge igényeit tekintve pozitív irányú változást mutat az elmúlt évtizedben. Ennek ellenére, azért még rendszeresen előfordulnak telente a füge számára kritikus hidegek, amelyek kedvét szeghetik annak, akinek egy, több éves fügebokra tövig fagyott. Részben emiatt alakult ki az az igény az emberekben, hogy a legfagytűrőbb fügéket keressék.

Ha pedig valamire igény mutatkozik, megjelenik rá a kínálat még abban az esetben is, ha igazából nincs is mit kínálni valójában az adott igényre. Rendszeresen olvasom azt a fügével foglalkozó közösségi platformokon, hogy az emberek keresik a leginkább fagytűrő fügét. Azt a csodát, ami biztosan nem fagy majd el egy fagyzugos helyen sem. És mivel sokan keresnek ilyen fügét, megjelentek azok az eladók (sajnos kertészetek is vannak közöttük), amelyek úgy kínálnak fügéket, hogy „ez a fajta renkívül télálló”, vagy „ez a fajta az átlagnál jobban tűri a fagyokat”. Az ilyen kijelentéseknek azonban semmi szakmai alapja sincsen, egyszerű marketing szöveg csupán.

Ne dőljünk be a marketingnek!

Az előzőekben leírtnál azonban sokkal nagyobb probléma az a jelenség, amikor konkrétan leírják adott fügékre, hogy -21 vagy olyat is láttam, hogy -23 celsius fokot is elviselnek. Ezek viszont szakmaiatlan kijelentések, mert a füge nem visel el ekkora hideget. A füge hidegtűrése a több évtizedes szakmai tapasztalatok alapján -15 celsius fok. Ennél jobban teljesítő fügék nincsenek, csak olyanok, amelyek érzékenyebbek. Elmondható, hogy a közönséges fügék (Ficus Carica) fajták 99,5%-a -15 celsius fokig tolerálja a fagyokat, majd ha ez alá csúszik a hőmérő higanyszála, szinte biztos, hogy valamilyen fagykárt szenvedni fog. Ez lehet részleges, vagy akár teljes fagyás is, amikor a bokor talajszintig teljesen visszafagy.

Hiába keresünk tehát ennél jobban teljesítő fügét, mert nem fogunk találni. A füge -15 celsius fokig bírja, és kész. Mint a víz! Kereshetünk olyan vizet, ami nem kezd el megfagyni 0 fokon, de nem fogunk találni. Vagyis de, de akkor már változtattunk valamin. Vagy a víz sűrűségén, vagy hozzáadtunk valamit, vagy a környezeti viszonyokon. Így van ez a füge esetében is...

...és itt jönnek a városi legendák!

Sokszor olvasok olyan történeteket, hogy „az én fügém is túlélt már -19 celsius fokot is, szóval ez biztosan jobban bírja, mint a többi!”. Aztán szaporít belőle, odaadja valakinek, a valaki meg pár év múlva arról panaszkodik, hogy „akitől kaptam, annál -18 celsius fokot is túlélt, nálam meg elfagyott, pedig alig volt több, mint -14 celsius!”. Ez azért lehetséges, mert mindkét helyen mások a környezeti viszonyok, és ezt hajlamosak vagyunk nem figyelembe venni. Aztán lassan kiderül, hogy amúgy akinél kibírt -18 celsius fokot is, annál igazából a házfal mellett volt pár méterre, akinek adták, az meg kiültette a kert végébe.

Tudni kell, hogy egy fűtött ház falának közelében mindig pár fokkal enyhébb az idő. Még akkor is, ha a ház hőszigetelt. Akár 2-3 celsius fokkal is melegebb lehet a házfaltól még akár három méteres távolságban is a levegő, mint a kert többi részében, és ez a néhány fok eldöntheti egy erősebb téli napon a füge sorsát. De nyilván nem csak ez számít. Számít a talaj hőmérséklete, számít a páratartalom, a téli csapadékmennyiség, és annak eloszlása, és számít az is, hogy mennyire van huzatos helyen a füge. Ez mind-mind befolyásolja, hogy egy adott helyen egy adott fügebokor mennyit bír ki télen.

Ezen felül nagyon sokat számít, hogy a nyári öntözéseket mikor fejezzük be. Általános szakmai vélekedés, hogy a nyár vége felé, mikor elmúlik a forróság, lassan csökkenteni kell az öntözések menyiségét és gyakoriságát is. Ezzel arányosan a füge is csökkenteni fogja a vegetatív növekedést, és jobban tud összpontosítani a vesszői beérlelésére. A télére nem beérett, zölden vagy félfásan maradt vesszők ugyanis nem bírnak ki -15 fokot, sőt! Ezek a vesszők már mínusz néhány fokban is fagykárt szenvedhetnek. Nyár végefelé tehát csökkentsük az öntözést. Ugyanilyen fontos lehet a füge téli hidegtűrésével kapcsolatban a megfelelő kálium ellátottság. Ősz elejétől (de akár korábban is elkezdhetjük) érdemes elkezdeni káliumot adni a fügének. A kálium egyrész segíti a még bokron lévő fügék beérését, valamint nagyon nagy jelentősége van a vesszők időben történő beérésében. A füge trágyázása cikkemben már írtam erről.

De hát ott a Jégfüge, az mindent kibír, nem?

A Jégfüge sem bír ki mindent. A Jégfüge Varga János nagy felfedezése. Egy igen biztoságosan, és bőven termő füge, ami elég jól boldoguk a hazai éghajlati viszonyok között. Én vitatom a minőségét, mert a Jégfügénél nagyjából még csak finomabb fügét ettem (ez nyilván az én szubjektív véleményem, másnak ettől még simán lehet ez a füge maga a mennyország), de elismerem, hogy rendkívül stabilan, és bőven termő fajta. Ugyanakkor érdemes szem előtt tartani, hogy a Jégfüge számára is éppen ugyanaz a -15 celsius fok a kritikus hőmérséklet, mint a többi füge számára, szóval nem, a Jégfüge sem bír ki mindent. Annyit bír, mint az átlag fügék.

Ne keresd az örökélet forrását!

Ezért én személy szerint azt tanácsolom mindenkinek, hogy ne keressünk olyat, ami nem létezik. Ne az alapján válasszunk fügét, hogy mekkora hideget bír ki. Válasszunk inkább az alapján, hogy mekkorára fog nőni, mennyire gyorsan növő fajta. Felfelé törő inkább, vagy szétterülő. Egyszer terem, vagy kétszer. Felreped-e esős időben, vagy sem. Cefrésedik-e, vagy sem. Aszalható-e, vagy sem. Korai, vagy kései fajta. Azt gondolom, ezek a hosszútávú együttélés szempontjából fontosabb tulajdonságok. Sokkal több problémát tud okozni egy kicsike kertben egy hatalmasra nőtt, szétterülő bokor, ami ráadásul lehet be sem érleli ősszel a terméseit, mert kései fajta, mint egy olyan füge, ami -14  celsius fokot bír csak esetleg. Sokkal több problémát jelent egy csapadékosabb országrészben egy olyan füge, ami rosszul bírja az esőzéseket, és reped, cefrésedik, mint egy olyan, ami esetleg 4-5 évente fagykárt szenved.

Hajlamosak vagyunk keresni az örökélet forrását, és észre sem vesszük, hogy míg az után kutatunk, mennyi más dolog mellett megyünk el, amik sokkal nagyobb örömöt okozhatnak annál, mint hogy egy nem létező dolgot hajszolunk. Fogadjuk el az egyszerű igazságot, hogy a füge -15 celsius fokig bírja a fagyokat. Ha pedig olyan helyen lakunk, ahol a füge számára kritikus hideg sűrűn fordul elő, akkor vagy mondjunk le arról, hogy fügét tartunk, vagy barátkozzunk meg a gondolattal, hogy csak kellő téli védelem, takarás mellett fogunk tudni szabad földben fügét nevelni. Ha ez nem megy, mert nincs hozzá kedvünk, nincs rá időnk, akkor megpróbálkozhatunk esetleg a füge dézsás tartásával.

Ajánlom még figyelmetekbe a fügével kapcsolatos őszi tennivalók cikkemet is, hiszen éppen ősz van, és ilyenkor is akadnak fontos teendők a fügékkel, amelyeket nem érdemes elmulasztani.

LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!

A minőségi fügés tartalmak létrehozása rengeteg időt és energiát emészt fel. És mint tudjuk, az idő pénz. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Ezt magánemberként egyre nehezebben tudom előteremteni, pedig azt gondolom, hogy értékteremtő projektbe fogtam bele. Ha sikerül megtalálnom azt a nagyjából két tucatnyi fügefajtát, amelyek termesztésével komoly sikereket lehet elérni Magyarország változóban lévő éghajlatán, az minden fügekedvelőnek csak jó lehet. Ha szerinted is értékes az önkéntes kutatómunkám, és van rá lehetőséged, kérlek, támogass engem, és ezáltal légy részese te is mindannak, amit megalkotok, létrehozok.

Támogatnám a Fügés embert! 💛

Ha nem szeretnél lemaradni a legfrissebb cikkeimről, vagy az esetleges éves metszésekből származó dugványok meghirdetéséről, akkor iratkozz fel a hírlevelekre. Nem fogok tömegesen leveleket küldeni, csak a legújabb cikkeket és a fontos értesítésket fogod megkapni.