fagykár , gondozás , hasznos tippek , hidegtűrés , Jégfüge , leg-leg-leg ,

A legfagytűrőbb füge – létezik, vagy csak városi legenda?

Hazánkban egyre nagyobb népszerűségnek örved a füge (Ficus Carica), mint gyümölcstermő mediterrán növény, hiszen az éghajlatunk a füge igényeit tekintve pozitív irányú változást mutat az elmúlt évtizedben. Ennek ellenére, azért még rendszeresen előfordulnak telente a füge számára kritikus hidegek, amelyek kedvét szeghetik annak, akinek egy, több éves fügebokra tövig fagyott. Részben emiatt alakult ki az az igény az emberekben, hogy a legfagytűrőbb fügéket keressék.

Ha pedig valamire igény mutatkozik, megjelenik rá a kínálat még abban az esetben is, ha igazából nincs is mit kínálni valójában az adott igényre. Rendszeresen olvasom azt a fügével foglalkozó közösségi platformokon, hogy az emberek keresik a leginkább fagytűrő fügét. Azt a csodát, ami biztosan nem fagy majd el egy fagyzugos helyen sem. És mivel sokan keresnek ilyen fügét, megjelentek azok az eladók (sajnos kertészetek is vannak közöttük), amelyek úgy kínálnak fügéket, hogy „ez a fajta renkívül télálló”, vagy „ez a fajta az átlagnál jobban tűri a fagyokat”. Az ilyen kijelentéseknek azonban semmi szakmai alapja sincsen, egyszerű marketing szöveg csupán.

Ne dőljünk be a marketingnek!

Az előzőekben leírtnál azonban sokkal nagyobb probléma az a jelenség, amikor konkrétan leírják adott fügékre, hogy -21 vagy olyat is láttam, hogy -23 celsius fokot is elviselnek. Ezek viszont szakmaiatlan kijelentések, mert a füge nem visel el ekkora hideget. A füge hidegtűrése a több évtizedes szakmai tapasztalatok alapján -15 celsius fok. Ennél jobban teljesítő fügék nincsenek, csak olyanok, amelyek érzékenyebbek. Elmondható, hogy a közönséges fügék (Ficus Carica) fajták 99,5%-a -15 celsius fokig tolerálja a fagyokat, majd ha ez alá csúszik a hőmérő higanyszála, szinte biztos, hogy valamilyen fagykárt szenvedni fog. Ez lehet részleges, vagy akár teljes fagyás is, amikor a bokor talajszintig teljesen visszafagy.

Hiába keresünk tehát ennél jobban teljesítő fügét, mert nem fogunk találni. A füge -15 celsius fokig bírja, és kész. Mint a víz! Kereshetünk olyan vizet, ami nem kezd el megfagyni 0 fokon, de nem fogunk találni. Vagyis de, de akkor már változtattunk valamin. Vagy a víz sűrűségén, vagy hozzáadtunk valamit, vagy a környezeti viszonyokon. Így van ez a füge esetében is...

...és itt jönnek a városi legendák!

Sokszor olvasok olyan történeteket, hogy „az én fügém is túlélt már -19 celsius fokot is, szóval ez biztosan jobban bírja, mint a többi!”. Aztán szaporít belőle, odaadja valakinek, a valaki meg pár év múlva arról panaszkodik, hogy „akitől kaptam, annál -18 celsius fokot is túlélt, nálam meg elfagyott, pedig alig volt több, mint -14 celsius!”. Ez azért lehetséges, mert mindkét helyen mások a környezeti viszonyok, és ezt hajlamosak vagyunk nem figyelembe venni. Aztán lassan kiderül, hogy amúgy akinél kibírt -18 celsius fokot is, annál igazából a házfal mellett volt pár méterre, akinek adták, az meg kiültette a kert végébe.

Tudni kell, hogy egy fűtött ház falának közelében mindig pár fokkal enyhébb az idő. Még akkor is, ha a ház hőszigetelt. Akár 2-3 celsius fokkal is melegebb lehet a házfaltól még akár három méteres távolságban is a levegő, mint a kert többi részében, és ez a néhány fok eldöntheti egy erősebb téli napon a füge sorsát. De nyilván nem csak ez számít. Számít a talaj hőmérséklete, számít a páratartalom, a téli csapadékmennyiség, és annak eloszlása, és számít az is, hogy mennyire van huzatos helyen a füge. Ez mind-mind befolyásolja, hogy egy adott helyen egy adott fügebokor mennyit bír ki télen.

Ezen felül nagyon sokat számít, hogy a nyári öntözéseket mikor fejezzük be. Általános szakmai vélekedés, hogy a nyár vége felé, mikor elmúlik a forróság, lassan csökkenteni kell az öntözések menyiségét és gyakoriságát is. Ezzel arányosan a füge is csökkenteni fogja a vegetatív növekedést, és jobban tud összpontosítani a vesszői beérlelésére. A télére nem beérett, zölden vagy félfásan maradt vesszők ugyanis nem bírnak ki -15 fokot, sőt! Ezek a vesszők már mínusz néhány fokban is fagykárt szenvedhetnek. Nyár végefelé tehát csökkentsük az öntözést. Ugyanilyen fontos lehet a füge téli hidegtűrésével kapcsolatban a megfelelő kálium ellátottság. Ősz elejétől (de akár korábban is elkezdhetjük) érdemes elkezdeni káliumot adni a fügének. A kálium egyrész segíti a még bokron lévő fügék beérését, valamint nagyon nagy jelentősége van a vesszők időben történő beérésében. A füge trágyázása cikkemben már írtam erről.

De hát ott a Jégfüge, az mindent kibír, nem?

A Jégfüge sem bír ki mindent. A Jégfüge Varga János nagy felfedezése. Egy igen biztoságosan, és bőven termő füge, ami elég jól boldoguk a hazai éghajlati viszonyok között. Én vitatom a minőségét, mert a Jégfügénél nagyjából még csak finomabb fügét ettem (ez nyilván az én szubjektív véleményem, másnak ettől még simán lehet ez a füge maga a mennyország), de elismerem, hogy rendkívül stabilan, és bőven termő fajta. Ugyanakkor érdemes szem előtt tartani, hogy a Jégfüge számára is éppen ugyanaz a -15 celsius fok a kritikus hőmérséklet, mint a többi füge számára, szóval nem, a Jégfüge sem bír ki mindent. Annyit bír, mint az átlag fügék.

Ne keresd az örökélet forrását!

Ezért én személy szerint azt tanácsolom mindenkinek, hogy ne keressünk olyat, ami nem létezik. Ne az alapján válasszunk fügét, hogy mekkora hideget bír ki. Válasszunk inkább az alapján, hogy mekkorára fog nőni, mennyire gyorsan növő fajta. Felfelé törő inkább, vagy szétterülő. Egyszer terem, vagy kétszer. Felreped-e esős időben, vagy sem. Cefrésedik-e, vagy sem. Aszalható-e, vagy sem. Korai, vagy kései fajta. Azt gondolom, ezek a hosszútávú együttélés szempontjából fontosabb tulajdonságok. Sokkal több problémát tud okozni egy kicsike kertben egy hatalmasra nőtt, szétterülő bokor, ami ráadásul lehet be sem érleli ősszel a terméseit, mert kései fajta, mint egy olyan füge, ami -14  celsius fokot bír csak esetleg. Sokkal több problémát jelent egy csapadékosabb országrészben egy olyan füge, ami rosszul bírja az esőzéseket, és reped, cefrésedik, mint egy olyan, ami esetleg 4-5 évente fagykárt szenved.

Hajlamosak vagyunk keresni az örökélet forrását, és észre sem vesszük, hogy míg az után kutatunk, mennyi más dolog mellett megyünk el, amik sokkal nagyobb örömöt okozhatnak annál, mint hogy egy nem létező dolgot hajszolunk. Fogadjuk el az egyszerű igazságot, hogy a füge -15 celsius fokig bírja a fagyokat. Ha pedig olyan helyen lakunk, ahol a füge számára kritikus hideg sűrűn fordul elő, akkor vagy mondjunk le arról, hogy fügét tartunk, vagy barátkozzunk meg a gondolattal, hogy csak kellő téli védelem, takarás mellett fogunk tudni szabad földben fügét nevelni. Ha ez nem megy, mert nincs hozzá kedvünk, nincs rá időnk, akkor megpróbálkozhatunk esetleg a füge dézsás tartásával.

Ajánlom még figyelmetekbe a fügével kapcsolatos őszi tennivalók cikkemet is, hiszen éppen ősz van, és ilyenkor is akadnak fontos teendők a fügékkel, amelyeket nem érdemes elmulasztani.

Megjegyzések

  1. "A Jégfüge Varga János nagy felfedezése" Elismerve János tevékenységét (kivi, káki, szivarfüge és zöld aszalódó füge, stb-stb.) hozzá kell tenni, hogy pl. anyósomnak van egy velem egyidős, 52 éves Jégfügéje a Balaton mellett, sőt sok más helyen is van az országban, nagyjából vagy teljesen a [Balaton]györöki lapossal azonos.
    "igen biztoságosan, és bőven termő": 20 éve figyelem a fát, és főleg az utóbbi 10 évben nagyon hektikusan terem, évente csak az egyik terméshulláma jó, volt hogy az első, de ált. a 2. de pl. tavaly az első és a második is értékelhetetlen volt (nyáron megbuggyant benne a víz, ősszel meg nem termett semmit, máskor meg cefrésedett az összes), és nem csak annak a példánynak, hanem egy más helyen lévőnek is. Az azért igaz, hogy nagyon életképes füge, pl. az aszály még a kisebb 6 éves példánynak sem ártott meg, ez volt az egyik, ami vidáman zöldellt (a másik a Dauphine - igaz, ez sokmindentől függhet).
    "a Jégfügénél nagyjából még csak finomabb fügét ettem"- ezt osztom :)
    Amúgy köszönöm a cikket, jó volt, és osztom én is a leírtakat.

    VálaszTörlés
  2. Kavicsos64 vagyok . Sokfelé jártam az országban és füge ültetvénnyel is találkoztam, utánfutó mennyiségben szedték a fügét . kb 20-30cm átmérőjű fákról ! Nekem is van 3darab már . Én is fa alakra nevelem kb 15cm körüli a legnagyobb és kb 3-3,5 méter magas . Most hogy hideget mondott csak ilyenkor szabad takarni . De ez a takarás csak annyiból áll a törzset védem közönséges papír törlőt tekerek a törzs köré és szigetelő szalaggal rögzítem . Ez a fagyok lecsengésével le is lesznek szedve . Nyáron rendszeresen öntözöm kb kisebb méretű körte méretek vannak . Nagy probléma a nyitott serleges fügéket ,sajnos nem ajánlatos termeszteni a darazsak belebújnak és tömegesen károsítják . A múlt év egy katasztrófa volt a fáim közelébe se lehetett menni a több száz darázs miatt . Heroikus küzdelmet folytattam ellenük de gyakorlatilag a termést tönkre tették ,ami később lecefrésedett és jó része tönkrement . Amit le tudtam ütögetni egy bambusz náddal azt felszedtem és elajándékoztam cefrébe pálinkának . Ez kbé 40-50 liternyi volt 1 fáról . A fa törzs körül talajtakarás van ami egyfajta aktív zónát hozott létre a komposztálódott rétegből ,így trágyát nem kap sosem de erősen növekszik az egyiket majd már alacsonyabbra is fogom vágni ez miatt mert nem érjükel még létráról is nehézkes a szétterült lomb közepéről a termést leszedni . Napi 2 kiló körül szedhető és két termést érlelnek évente . Az egyik barnás ez az édesebb a másik sárgás zöld ez a nagyobb termésű ez a nagyobb fa is . Van még egy 3-dik is ez kereskedésből jött lila színűnek kellett volna lennie de jó ha kék lesz ha minden igaz . volt rajta apró termés de nem tudta a 3 szemet sem megérlelni ,még túl kicsi .

    VálaszTörlés

Szólj hozzá!

Népszerű cikkek

A füge tejnedve égési sérüléseket okozhat

A füge körüli munka után nyaranta sokan tapasztalnak vágásos, körszerű, vagy szabálytalan alakú, piros színű, égési sérülésre emlékeztető foltokat, amik égnek, esetleg fel is hólyagosodnak. A füge latexes tejnedve az arra érzékenyeknél ilyen reakciókat válthat ki . Dr. Lengyel Zsuzsanna egyetemi adjunktus, a Pécsi Tudományegyetem Bőr-, Nemikórtani- és Onkodermatológiai Klinikájának igazgatóhelyettese szerint a tünetek megjelenéséért egy fényérzékenységet okozó anyag, a furokumarin a felelős. Forrás: www.e-ijd.org Kép magyarázata:  (a) Foltteszt fügefalevelekkel. (b) A vizsgálati terület a paszta eltávolítása után normális megjelenésű volt. (c) Hólyagképződés a 2. napon. (d) Másodfokú égés jelent meg a hólyagok eltávolítása után az 5. napon. Ezt a növény (hiszen nem csak a füge válthat ki ilyen reakciókat) leve, nedve tartalmazza, és a napfény UV-A sugarainak hatására bomlik, aktiválódik, gyulladást okozva a bőrben. Mértéke többnyire attól függ, mekkora mennyiségű növény...

Fügelevél szörp, ami nem csak különleges, de egészséges is...

Nem titok, hogy nem csak szeretem a fügét, mint növényt, mint gyümölcsöt, de szeretek különböző fügés receptekkel  is kísérletezni. Arról már írtam cikket, hogy a füge levelének fogyasztása számos előnyös hatással lehet az egészségünkre , és készsítettünk már fügelevél teát is. Most pedig a füge leveléből készült szörpöt próbáltam ki, és úgy éreztem, nektek is be kell, hogy mutassam. Az interneten sok féle fügelevél szörp receptet lehet találni, amelyek közül némelyikben egészen elképesztő hozzávalók is vannak, amelyektől éppen hogy csak pont egészséges nem lesz. Én az egyszerűségben hiszek, és abban, hogy a befőzés szabályait betartva nincs szükség tartósítószerekre sem, ezért az én receptem teljesen egyszerű. Ha pedig a kristálycukrot helyettesítjük valamilyen édesítőszerrel, akkor még inkább egészséges lesz a végeredmény. A fügelevélből főzött szörpnek kimondottan különleges íze van, ami vagy ízleni fog, vagy nem. Nekem nagyon ízlik, kimondottan frissítő hideg szódával, szó...

Időjárás

Címkék

Aclees taiwanensis adriai Afrikai fügelégy állatkerti fügék allergia álmok amerikai lepkekabóca ámpolnafikusz aszalódó aszalt füge aszály átültetés ausztrál füge azonosítatlan fajta beporzás beszámoló beszerzés betakarítás betegség biodiverzitás biokertészkedés bogyós ízvilág boldog gyümi Budai Vár bujtás Carpobrotus Carpophilus hemipterus Ceratitis capitata Ceratocystis ficicola Ceroplastes ceriferus Ceroplastes rusci ChatGPT Christian Ziegler crna csapadék csíkos füge csíráztatás darazsak darázscincér deformálódott levelek dézsás füge Dr. Nanthinee Jevanandam Drosophila suzukii dugványozás egészség egyéb fikusz élet előadás előrejelzés Emma Marris epifita érdekesség esemény fagyasztás fagykár fajtaazonosság fajtabemutató fajtaválasztás Farmosi füge-fajtagyűjtemény farmosi fügedarazsak Farmosi fügeföld Fekete fügelégy feldolgozás fiatalítás Ficocyba ficaria Ficus auriculata Ficus benghalensis Ficus benjamina Ficus citrifolia Ficus dammaropsis Ficus erecta Ficus gasparriniana Ficus grossu-larioides Ficus ilicina Ficus ingens Ficus microcarpa Ficus palmata Ficus pleurocarpa ficus pseudopalma ficus pumila Ficus punctata Ficus religiosa Ficus rubiginosa Ficus Ruminalis Ficus sycomorus Ficus thonningii Ficus vaccinioides Ficus variegata Ficus villosa Ficus watkinsiana Fig endosepsis fojtogató füge fonalféreg fordítás Fővárosi Állat- és Növénykert füge a lakásban füge antraknózis füge azonosítás füge igényei füge mozaik vírus füge ormányos füge viaszos pajzstetű füge-levélbolha füge-levélmoly fügebogár fügebor fügedarázs fügeérés fügefa-kéregmoly fügefavész fügehullás fügekaktusz fügekávé fügekörkép fügelégy fügelevél fügelikőr fügematuzsálem fügenemesítési program fügerozsda fügeszalámi fügeszú Gajumaru Treehouse Diner gasztro Gellért-hegy gondozás gyógynövény gyökereztetés gyökérmetszés gyökérsarj gyümölcslégy hangya harlekinkatica háromszor termő hasznos tippek hemiepifita hibrid füge hidegtűrés Homotoma ficus hottentottafüge időjárás India indiai teknőspajzstetű Jászberényi Állat- és Növénykert Jégfüge kabóca kaktusz kaprifüge karácsony kártevő Kátai aszalódó kétszínű gyümölcsfénybogár kísérletezés kiszoktatás klímaváltozás koffig korai érés kordonos nevelés kórokozó környezetvédelem közlemény Krakatoa kukacos füge kultúra kúszófüge kutatás látványosság leg-leg-leg légbujtás levélfoltosság levélhullás levéltetvek lexikon litofita LSU füge madarak magaságyás magnélküli magyar füge Meg Lowman megtermékenyítés metszés mézfüge Mike Shanahan mikorrhiza mitológia Mt. Etna Naha Harbour Diner nematoda nemisfüge növénytársítás növényvédelem OpenAI Opuntia országtorta ökológia öntözés őszi munkálatok pajzstetű permakultúra Pettyesszárnyú muslica Planococcus ficus poloska porbujtás pozsgás pöttyös lámpahordó-kabóca prémium füge recept Ross Raddi rózsabogár San Pedro Silba adipata spicces füge respektus spiritualitás Steve Bradt szaporítás szaporítás magról szikomorfa szmirnai szukkulens szüret Tabán takarás talajtakarás támogatás tápanyag utánpótlás táplálkozás tárolás tartósítás tavaszi munkálatok tea teleltetés téli munkálatok téli védelem termesztés tip pinching típusok törpe füge történelem tősarj trágyázás tudomány turizmus ujjas óriás unifera utazás ültetés ünnep Vajdahunyadvár vallás Városliget vásárlás védjegyzett fajta viaszos szőlő-pajzstetű videó viharkár virágbogarak webáruház Zaprionus indianus

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020- fugesember.hu