fagykár , gondozás , hasznos tippek , hidegtűrés , Jégfüge , leg-leg-leg ,

A legfagytűrőbb füge – létezik, vagy csak városi legenda?

Hazánkban egyre nagyobb népszerűségnek örved a füge (Ficus Carica), mint gyümölcstermő mediterrán növény, hiszen az éghajlatunk a füge igényeit tekintve pozitív irányú változást mutat az elmúlt évtizedben. Ennek ellenére, azért még rendszeresen előfordulnak telente a füge számára kritikus hidegek, amelyek kedvét szeghetik annak, akinek egy, több éves fügebokra tövig fagyott. Részben emiatt alakult ki az az igény az emberekben, hogy a legfagytűrőbb fügéket keressék.

Ha pedig valamire igény mutatkozik, megjelenik rá a kínálat még abban az esetben is, ha igazából nincs is mit kínálni valójában az adott igényre. Rendszeresen olvasom azt a fügével foglalkozó közösségi platformokon, hogy az emberek keresik a leginkább fagytűrő fügét. Azt a csodát, ami biztosan nem fagy majd el egy fagyzugos helyen sem. És mivel sokan keresnek ilyen fügét, megjelentek azok az eladók (sajnos kertészetek is vannak közöttük), amelyek úgy kínálnak fügéket, hogy „ez a fajta renkívül télálló”, vagy „ez a fajta az átlagnál jobban tűri a fagyokat”. Az ilyen kijelentéseknek azonban semmi szakmai alapja sincsen, egyszerű marketing szöveg csupán.

Ne dőljünk be a marketingnek!

Az előzőekben leírtnál azonban sokkal nagyobb probléma az a jelenség, amikor konkrétan leírják adott fügékre, hogy -21 vagy olyat is láttam, hogy -23 celsius fokot is elviselnek. Ezek viszont szakmaiatlan kijelentések, mert a füge nem visel el ekkora hideget. A füge hidegtűrése a több évtizedes szakmai tapasztalatok alapján -15 celsius fok. Ennél jobban teljesítő fügék nincsenek, csak olyanok, amelyek érzékenyebbek. Elmondható, hogy a közönséges fügék (Ficus Carica) fajták 99,5%-a -15 celsius fokig tolerálja a fagyokat, majd ha ez alá csúszik a hőmérő higanyszála, szinte biztos, hogy valamilyen fagykárt szenvedni fog. Ez lehet részleges, vagy akár teljes fagyás is, amikor a bokor talajszintig teljesen visszafagy.

Hiába keresünk tehát ennél jobban teljesítő fügét, mert nem fogunk találni. A füge -15 celsius fokig bírja, és kész. Mint a víz! Kereshetünk olyan vizet, ami nem kezd el megfagyni 0 fokon, de nem fogunk találni. Vagyis de, de akkor már változtattunk valamin. Vagy a víz sűrűségén, vagy hozzáadtunk valamit, vagy a környezeti viszonyokon. Így van ez a füge esetében is...

...és itt jönnek a városi legendák!

Sokszor olvasok olyan történeteket, hogy „az én fügém is túlélt már -19 celsius fokot is, szóval ez biztosan jobban bírja, mint a többi!”. Aztán szaporít belőle, odaadja valakinek, a valaki meg pár év múlva arról panaszkodik, hogy „akitől kaptam, annál -18 celsius fokot is túlélt, nálam meg elfagyott, pedig alig volt több, mint -14 celsius!”. Ez azért lehetséges, mert mindkét helyen mások a környezeti viszonyok, és ezt hajlamosak vagyunk nem figyelembe venni. Aztán lassan kiderül, hogy amúgy akinél kibírt -18 celsius fokot is, annál igazából a házfal mellett volt pár méterre, akinek adták, az meg kiültette a kert végébe.

Tudni kell, hogy egy fűtött ház falának közelében mindig pár fokkal enyhébb az idő. Még akkor is, ha a ház hőszigetelt. Akár 2-3 celsius fokkal is melegebb lehet a házfaltól még akár három méteres távolságban is a levegő, mint a kert többi részében, és ez a néhány fok eldöntheti egy erősebb téli napon a füge sorsát. De nyilván nem csak ez számít. Számít a talaj hőmérséklete, számít a páratartalom, a téli csapadékmennyiség, és annak eloszlása, és számít az is, hogy mennyire van huzatos helyen a füge. Ez mind-mind befolyásolja, hogy egy adott helyen egy adott fügebokor mennyit bír ki télen.

Ezen felül nagyon sokat számít, hogy a nyári öntözéseket mikor fejezzük be. Általános szakmai vélekedés, hogy a nyár vége felé, mikor elmúlik a forróság, lassan csökkenteni kell az öntözések menyiségét és gyakoriságát is. Ezzel arányosan a füge is csökkenteni fogja a vegetatív növekedést, és jobban tud összpontosítani a vesszői beérlelésére. A télére nem beérett, zölden vagy félfásan maradt vesszők ugyanis nem bírnak ki -15 fokot, sőt! Ezek a vesszők már mínusz néhány fokban is fagykárt szenvedhetnek. Nyár végefelé tehát csökkentsük az öntözést. Ugyanilyen fontos lehet a füge téli hidegtűrésével kapcsolatban a megfelelő kálium ellátottság. Ősz elejétől (de akár korábban is elkezdhetjük) érdemes elkezdeni káliumot adni a fügének. A kálium egyrész segíti a még bokron lévő fügék beérését, valamint nagyon nagy jelentősége van a vesszők időben történő beérésében. A füge trágyázása cikkemben már írtam erről.

De hát ott a Jégfüge, az mindent kibír, nem?

A Jégfüge sem bír ki mindent. A Jégfüge Varga János nagy felfedezése. Egy igen biztoságosan, és bőven termő füge, ami elég jól boldoguk a hazai éghajlati viszonyok között. Én vitatom a minőségét, mert a Jégfügénél nagyjából még csak finomabb fügét ettem (ez nyilván az én szubjektív véleményem, másnak ettől még simán lehet ez a füge maga a mennyország), de elismerem, hogy rendkívül stabilan, és bőven termő fajta. Ugyanakkor érdemes szem előtt tartani, hogy a Jégfüge számára is éppen ugyanaz a -15 celsius fok a kritikus hőmérséklet, mint a többi füge számára, szóval nem, a Jégfüge sem bír ki mindent. Annyit bír, mint az átlag fügék.

Ne keresd az örökélet forrását!

Ezért én személy szerint azt tanácsolom mindenkinek, hogy ne keressünk olyat, ami nem létezik. Ne az alapján válasszunk fügét, hogy mekkora hideget bír ki. Válasszunk inkább az alapján, hogy mekkorára fog nőni, mennyire gyorsan növő fajta. Felfelé törő inkább, vagy szétterülő. Egyszer terem, vagy kétszer. Felreped-e esős időben, vagy sem. Cefrésedik-e, vagy sem. Aszalható-e, vagy sem. Korai, vagy kései fajta. Azt gondolom, ezek a hosszútávú együttélés szempontjából fontosabb tulajdonságok. Sokkal több problémát tud okozni egy kicsike kertben egy hatalmasra nőtt, szétterülő bokor, ami ráadásul lehet be sem érleli ősszel a terméseit, mert kései fajta, mint egy olyan füge, ami -14  celsius fokot bír csak esetleg. Sokkal több problémát jelent egy csapadékosabb országrészben egy olyan füge, ami rosszul bírja az esőzéseket, és reped, cefrésedik, mint egy olyan, ami esetleg 4-5 évente fagykárt szenved.

Hajlamosak vagyunk keresni az örökélet forrását, és észre sem vesszük, hogy míg az után kutatunk, mennyi más dolog mellett megyünk el, amik sokkal nagyobb örömöt okozhatnak annál, mint hogy egy nem létező dolgot hajszolunk. Fogadjuk el az egyszerű igazságot, hogy a füge -15 celsius fokig bírja a fagyokat. Ha pedig olyan helyen lakunk, ahol a füge számára kritikus hideg sűrűn fordul elő, akkor vagy mondjunk le arról, hogy fügét tartunk, vagy barátkozzunk meg a gondolattal, hogy csak kellő téli védelem, takarás mellett fogunk tudni szabad földben fügét nevelni. Ha ez nem megy, mert nincs hozzá kedvünk, nincs rá időnk, akkor megpróbálkozhatunk esetleg a füge dézsás tartásával.

Ajánlom még figyelmetekbe a fügével kapcsolatos őszi tennivalók cikkemet is, hiszen éppen ősz van, és ilyenkor is akadnak fontos teendők a fügékkel, amelyeket nem érdemes elmulasztani.

Megjegyzések

  1. "A Jégfüge Varga János nagy felfedezése" Elismerve János tevékenységét (kivi, káki, szivarfüge és zöld aszalódó füge, stb-stb.) hozzá kell tenni, hogy pl. anyósomnak van egy velem egyidős, 52 éves Jégfügéje a Balaton mellett, sőt sok más helyen is van az országban, nagyjából vagy teljesen a [Balaton]györöki lapossal azonos.
    "igen biztoságosan, és bőven termő": 20 éve figyelem a fát, és főleg az utóbbi 10 évben nagyon hektikusan terem, évente csak az egyik terméshulláma jó, volt hogy az első, de ált. a 2. de pl. tavaly az első és a második is értékelhetetlen volt (nyáron megbuggyant benne a víz, ősszel meg nem termett semmit, máskor meg cefrésedett az összes), és nem csak annak a példánynak, hanem egy más helyen lévőnek is. Az azért igaz, hogy nagyon életképes füge, pl. az aszály még a kisebb 6 éves példánynak sem ártott meg, ez volt az egyik, ami vidáman zöldellt (a másik a Dauphine - igaz, ez sokmindentől függhet).
    "a Jégfügénél nagyjából még csak finomabb fügét ettem"- ezt osztom :)
    Amúgy köszönöm a cikket, jó volt, és osztom én is a leírtakat.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű tartalmak

Füge metszése, avagy kell-e metszeni a fügét?

Újra és újra felbukkanó kérdés, hogy kell-e metszeni a fügét ( Ficus Carica) , és ha igen, mikor és hogyan kell elvégezni a fügefa vagy fügebokor metszését. Ha beírjuk a keresőbe, akkor rengeteg találat zúdul ránk, és teljesen elveszünk az információkban, főleg, ha bizonytalanok vagy éppen gyakorlatlanok vagyunk a füge nevelését illetően. A cikkekben sokszor nagyon ellentmondásos információk vannak. Az egyik szerint erős metszést igényel a füge, a másik szerint épp csak kell metszeni. Az egyik szerint télen, a másik szerint tavasszal, de olvastam már olyat is, amelyik a nyári metszést javasolta. Ezért arra gondoltam, írok erről egy összefoglalót, hogy mégis, hogyan és mikor is kell metszeni a fügét, ha egyáltalán kell... Kell-e metszeni a fügét? A válasz összetett, mert igen és nem. Igen , az ültetést követően érdemes azonnal a kétharmadára visszavágni, valamint az ültetés utáni első évben ugyanezt megismételni. Ezt azért célszerű elvégezni, hogy az első időszakban több energiát tudjon

A füge szaporítása – 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge ( Ficus Carica)  magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal  (anyanövény)  megegyező tulajdo

Időjárás

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2023 fugesember.hu